Gazdaság

Korrekció előtt?

A fizetési mérleg duzzadó hiánya részint a nyugat-európai – mindenekelőtt a német – konjunktúra elmaradásának, részint pedig annak a következménye, hogy 2001 óta a hazai fogyasztás növekedésére, a belső keresletélénkítésre építő gazdaságpolitika működik Magyarországon.


Korrekció előtt? 1

„A 2003-ra előirányzott gazdaság-politikai korrekció, amely azt célozta meg, hogy a gazdaság térjen vissza a beruházás- és exporthúzta, egyensúlyt tartó, öt százalékot közelítő pályára, nem járt sikerrel” – állapítja meg a Pénzügykutató Rt.
Jövőre azonban a korrekció megtörténhet – derül ki a kutató-cégek előrejelzéseiből. A Pénzügykutató, a Kopint-Datorg és a GKI Gazdaságkutató Rt. egyaránt a lakossági fogyasztás növekedésének lassulásával számol. A fizetési mérleg – vagy legalábbis a hiány GDP-hez viszonyított mértéke – lényegesen javul, miután az export növekedése megközelíti (illetve a Kopint előrejelzése szerint némileg meg is haladja) az import gyarapodását. Az ipar ismét vezető ágazattá válhat, a szolgáltatások viszont hátrébb szorulnak – jelzik előre. A megtakarítások némi növekedésével számolnak, amiben a GKI szerint a „félelmek”, a rossz hírek miatt romló bizalom is szerepet játszhat. A magasabb megtakarítás mérsékelheti a külső forrásbevonást – jelzi előre a Pénzügykutató.
Egyik kutatócég sem bízik ugyanakkor abban, hogy a növekedés eléri a kormány által előre jelzett tempót. Általános az egyetértés abban is, hogy az államháztartás hiánya az idén is, jövőre is meghaladja a kormány által megcélzott 4,8, illetve 3,8 százalékos mértéket. A hiány GDP-hez viszonyított mértéke viszont kétségkívül mérséklődik – vélik. „Egy százalékpontnyi kiigazítás szükséges, de egyben elégséges is” – vélik a GKI Rt.-nél.
A kincstárnak az idén haszna is származott a vártnál nagyobb fogyasztás-növekedésből – állapítja meg a Pénzügykutató. A fogyasztás során realizált adók súlya ugyanis lényegesen magasabb, mint az export vagy a beruházások után szedett állami bevételek. A GKI Rt. úgy számol: 2003-ban mintegy 130 milliárd forint többletbevétel keletkezik a tervezetthez képest. A közterhekből származó bevételek 12 százalékkal emelkednek, ami jóval magasabb a GDP alig 9 százalékos folyóáras bővülésénél. Jövőre is közel 12 százalékos bevételnövekedés áll szemben 10 százaléknyi folyóáras GDP-emelkedéssel – teszik hozzá –, ám ez gyökeresen más úton, a forgalmi adóterhelés növelésével valósul meg majd.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik