Kapunyitás előtti frász

Gyógyszergyár Szlovéniában. Felveszik a kesztyűt.

Ma még az Európai Unióban (EU) kényelmes többséget élveznek azok a tagállamok, amelyek az európai gyógyszerszabályozást az innovatív – azaz saját fejlesztésű készítmé-nyeket előállító – gyártók számára kedvező módon alakítanák át. Ám az előny könnyen köddé válhat, amikor a tíz új tagország 2004 májusában átlépi az unió küszöbét. A csatla-kozók ugyanis szinte egytől egyig csak veszíthetnek azon, ha változik a jelenlegi szabályozás. Mit tehetnek a jelenlegi tizenötök, hogy az újoncok ne énekeljék ki a szájukból a sajtot? Versenyt futnak az idővel, hogy a többlépcsős döntéshozatali eljárást még a bővítés előtt keresztülhajszolják.

SÜKET FÜLEK. A gyógyszercsomag azon – egyébként nem túl nagy számú – témák egyike, ahol a régi és új EU-tagországok érdekei az eltérő adottságok miatt homlokegyenest különböznek egymástól, ráadásul ez még a bővítés után is sokáig így marad. Az innovatív gyógyszeripar versenyképességének javításához fűződő gazdasági érdekek annyira erősek, hogy az unió – mutatnak rá az elemzők – a leendő partnerekkel szemben elvárható minimális udvariasságról is megfeledkezett. A gyógyszertermékek jelenleg 6 éves törzskönyvi adatvédelmének 10 évre történő kiterjesztéséről úgy hoztak döntést, hogy teljesen elengedték a fülük mellett a jövendőbeli tagországok sirámait.

Az eredeti (originális) gyógyszerek 4 évvel meghosszabbított védettsége súlyos csapást mérhet a származtatott (generikus) termékek gyártására szakosodott egykori keleti tömb országainak társadalombiztosítási rendszerére, gyógyszer-iparára, és végül magukra a fogyasztókra is, akiknek ezután még mélyebben kellene a zsebükbe nyúlniuk. A tizenötök által már jóváhagyott reform a tagjelölt országok közegészség-
ügyének egészét a padlóra viheti – kongatják a vészharangot a tízek illetékesei.

A méltatlankodó újoncok vigyázó szemüket most az Európai Parlamentre (EP) vetik, abban bízva, hogy a döntéshozatali procedúra elnyújtásával sikerül megfúrni a jogszabályt. „Aki időt nyer, életet nyer” – jellemezték találóan a helyzetet nemrég azok a magyar képviselők, akik megfigyelői minőségükben az EP környezetvédelmi és közegészségügyi bizottságában mutattak rá a téma érzékenységére. Nem is eredménytelenül, mert a bizottság december előtt nem tűzi napirendre az ügyet – így igyekszik időt adni a további tájékozódásra. Amennyiben a közösségi törvényhozás komoly fenntartásokat fogalmaz meg a tervezettel kapcsolatban, akkor könnyen előfordulhat, hogy ebben a ciklusban már nem lesz idő a dosszié gyors lezárására. És ha lejár az idő, a tagországok kormányait tömörítő Európai Tanácsban az új tagok csatlakozása nyomán feltétlenül drasztikusan megváltoznak majd az erőviszonyok a gyógyszersza-bályozás kérdésében.

SIETSÉG. A gyógyszerszaba-dalom nem az egyetlen, igaz, talán a legnagyobb jelentőséggel bíró kérdéskör, amelynek kapcsán a jelenlegi tagállamok egyfajta „kapunyitás előtti frászban” megpróbálják még az új tagok csatlakozása előtt „levajazni” a dolgokat. „Ebben nincs semmi rendkívüli. A korábbi bővítések során is volt rá példa” – jegyezték meg a felvetésre uniós diplomaták. A régi „klubtagoknak” mindenesetre hirtelen sietőssé vált az energiaadó bevezetéséről és a vasúti teherszállítás liberalizálásáról szóló jogszabályok elfogadása is. Ami még akkor is figyelemre méltó, ha ezekben az esetekben a gyorsítást vélhetően nem csupán a közelgő keleti nyitás indokolja.

A csatlakozó országok diplomatái arra az esetre is élénken emlékeznek, amikor a tizenötök a tagjelöltek határozott kérése ellenére sebtében elfogadták az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsának új szervezeti szabályaira vonatkozó döntést. „Ha nem is túl elegáns egy ilyen lépés, a jogszerűségét nem lehet vitatni” – ismerik el mindazonáltal az idézett források.
Ezeken a – normálisnak mondható – érdekütközésen túl az Európai Unióban általánosságban is megfogalmazódnak kételyek azzal kapcsolatban, hogy az újonnan csatlakozó országokkal mennyire lesz harmonikus az együttműködés. A Burson-Marsteller tanácsadó cég által az Európai Bizottság 30 magas rangú tisztviselője körében elvégzett felmérés szintén arra a várakozásra mutat rá, hogy a most csatlakozók a régi tagokétól teljesen eltérő adottságaik vagy hiányosságaik miatt fontos területeken kerékkötői lehetnek a további fejlődésnek. A tanulmány szerint Brüsszelben sokan számolnak azzal, hogy az új tagok elsősorban a szociális és foglalkoztatási politikában, valamint a környezetvédelemben „húzzák majd be a kéziféket”, s állják útját olyan új törvények elfogadásának, amelyek jelentős többletköltségekkel járnának iparuk vagy egész nemzetgazdaságuk számára. Az uniós apparátus névtelenül nyilatkozó, magas rangú illetékesei közül egyesek egyenesen odáig mennek, hogy kijelentik: az EU-nak a bővítés miatt számos területen alább kell majd adnia az ambícióiból. Tipikusan ilyen témának ígérkezik a szellemi tulajdon védelméről szóló szabályozás szigorítása, ami komoly nehézségbe ütközhet néhány most csatlakozó országban. 

ÚJDONSÁGOK. Az éremnek ugyanakkor ezúttal is van másik oldala. Az unió leendő tagjai időnként már most is meglepve tapasztalják, hogy az idő milyen gyorsan eljár a felvételi tárgyalásokon éppen csak jóváhagyott átmeneti időszakok felett. Az új gyógyszerszabályok vagy – hogy egy másik példát említsünk – a csomagolóanyag-hulladékok újrafelhasználásáról szóló irányelv módosítása már most napirenden van, amikor még szinte meg sem száradt a tinta a csatlakozási szerződésen. Másfelől talán ez is éppen annak a bizonyítéka, hogy az élet nem áll meg az EU-ban a bővítés után.