PROFITREALIZÁLÁSI MÓDOK. A befektetési alapok nyereségüket – amely jellemzően bizonyos kamat típusú jövedelmekből és árfolyamnyereségből áll – többféleképpen tehetik elérhetővé tulajdonosaik számára. Az alapok többsége úgynevezett felhalmozó alap, azaz az alapkezelő a portfólióhoz kapcsolódó tőkenövekményt nem fizeti ki a jegyek vásárlóinak, a hozamrealizáláshoz éppen ezért a jegyek eladása szükséges. A hozamfizető alapoknál a nyereségrealizálás formája eltér a klasszikus módozattól. E típusnál ugyanis az alapkezelő az előre meghatározott két időpont között felgyülemlett hozamot a befektetők felé közvetlenül is kifizeti, vagyis ekkor a hozam a jegyek eladása nélkül is megszerezhető. A hozamfizető alap így a kötvényhez vagy bankbetétekhez hasonlítható. A kapott pénzt egyébként gyakran az adott alap jegyeire „cserélik” hozamfizetéskor.
KOMBINÁLT KONSTRUKCIÓK. Az ilyen típusú alapok létrehozása mellett több érv is szólhat. Vonzó lehet például azon befektetők számára, akik alapvetően a bankbetét, illetve kötvény típusú konstrukciókat preferálják. E csoport kötődését erősítheti, hogy a nyereség realizálásakor az alapnál nincs visszaváltási jutalék. Fontosabb és gyakorlatiasabb érv, hogy a hozamfizető alapok kapcsolódhatnak bizonyos egyéb konstrukciókhoz, például a bankkártyás termékekhez. Ilyenkor a lakossági vagy intézményi megtakarító számláján levő pénz előre meghatározott részét befektetési jegyekben helyezik el. A hozamfizetés azért is előnyös lehet, mert megakadályozza, hogy az egy jegyre jutó nettó eszközérték túlságosan magasra szökjön, így az „oszthatóság” jobban teljesülhet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
