Jócskán felborzolta a kedélyeket az utóbbi évek egyik sikerága-zatában, az építőiparban az a kormányzati terv, amely szerint megszűnne az építési telkek eddigi tárgyi adómentessége, s a helyébe a 25 százalékos áfakulcs lépne. A forgalmi adó fizetése azonban csak a gazdasági társaságok nyakába szakadna, míg a magánszemélyek és az önkormányzatok továbbra is adómente-sen bonyolíthatnák telekügyleteiket. Így például a magánsze-mélyek egy 10 millió forintért eladott telek után ugyanekkora összeget rakhatnának zsebre (nem foglalkozva itt az esetleges jövedelemadó-fizetési kötelezettséggel), míg a vállalkozásoknak a kapott bevételből 2 milliót az adóhatóság kasszájába kellene irányítaniuk. 
ELTÉRŐ NÉZETEK. Egyes vélemé-nyek szerint az a csoda, hogy eddig nem volt áfaköteles az építési telek értékesítése, míg mások szerint a most tervezett lépés elfogadhatat-lan. Mindazonáltal az építési vállal-kozók előtt bizonyosan egy megkér-dőjelezhető “extraprofitot” biztosító kiskapu csukódik be az új szabályo-zással. A beruházók ugyanis az építmények eladásakor eddig előszeretettel játszadoztak a telek és a lakás eltérő áfatartalmából adódó lehetőséggel. Azaz oly módon csökkentették adójukat, hogy az eladási szerződésben az áfamentesen értékesíthető telkek a ténylegesnél nagyobb, míg a telken álló, 25 százalékos elvonással terhelt házak, lakások a valós értéküknél kisebb összeggel szerepeltek. Az új rendelkezés értelmében az ingatlan mindkét típusát egységesen terhelné a 25 százalékos áfa, vagyis az építési vállalkozók már nem tudnának játszani az arányokkal. Volt egyébként olyan elképzelés is, hogy a telkeket csak 15 százalékos forgalmi adó terhelje, ám végül ezt azért vetették el, mert az adóelkerülés kiküszöböléséhez így az építmények adóját is ugyanerre a szintre kellett volna leszállítani.
A tervek szerint jövő januártól, de legkésőbb májustól, az uniós csatlakozás időpontjától életbe lépő új rendszer alaposan megnyirbálhatja a vállalkozók profitját, bár a pontos mértékeket illetően jelentősen eltérnek a kormányzat és az érintett piaci szereplők számításai. Csabai Lászlóné, a kormány lakásügyi megbízottja például a Figyelőnek úgy nyilatkozott, hogy az áfa bevezetése nem okozhat túl nagy emelkedést az árakban. Országos szinten ugyanis egy-egy lakás árában mintegy 15 százalékot tesz ki a telekhányad, ami 25 százalékos áfateher mellett a lakás teljes árát 3-4 százalékkal emeli meg. Ezzel szemben a vállalkozók nyilatkozatai alapján a drágulás a fővárosban ennél jóval erőteljesebb lehet, mivel Budapesten a telekárak lényegesen magasabbak a vidékieknél. Több beruházó elmondása szerint Budapesten az átlagos telekhányad 30 százalék körül alakul, ami pedig már 7-8 százalékkal hajtja fel az árakat. A fejlesztők úgy nyilatkoztak, hogy ezt a mértéket már biztosan nem tudják lenyelni, az viszont kérdéses, hogy a vevők milyen növekedést lesznek hajlandók kifizetni. Megfigyelők szerint valahol középúton alakulnak majd ki az eladási árak, mivel a lakásépítés manapság olyan magas profittal jár, amiből az építők “minden további nélkül” tudnak valamennyit engedni.
Ezt a véleményt támasztja alá a lapunknak nyilatkozó egyik fejlesztő is, aki szerint a saját tőkére vetítve mintegy 20 százalékos profitot hoznak a lakásépítések. Általános ugyanis ebben a szektorban, hogy a beruházók a projekt negyedét finanszírozzák saját erőből, míg a fennmaradó rész banki forrásokból teremtik elő. Azaz sokkal kedvezőbb a kép a vállalkozókra nézve, mint a látszat. Egy 4 milliárdos beruházás során például a profit 5 százalék körül alakul, vagyis a projekt 200 milliót hoz a konyhára. Valójában azonban a vállalkozó csak egymilliárdot fektetett az üzletbe, így az önerőre nézve már 20 százalék a hozam.
Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott szerint a telekáfa bevezetése nem okozhat túl nagy emelkedést az árakban.
JOGOS FÉLELMEK. Nem csupán a jövőt érintik a beharangozott változások, az áfaviszonyok megváltozása ugyanis a már folyamatban lévő építkezéseknél is sok mindent a feje tetejére állíthat. Az elmúlt hetekben érdekvédelmi és szakmai szövetségek sora hallatta hangját azzal kapcsolatban, hogy a bevezetést egy átmeneti időszaknak kellene kísérnie. Jogos a félelem ugyanis, hogy a vállalkozók egy az egyben elbukják a telek áfáját azoknál a telkeknél, ahol a fix áras szerződéseket már megkötötték a leendő lakókkal, azaz lényegében már eladták azokat a lakásokat, amelyek csak az EU-csatlakozás után készülnek el. Az általános forgalmi adó befizetése ugyanis teljesítéskor, ez esetben a lakás átadásakor esedékes. Úgy tűnik, a vállalkozók félelmei megértő fülekre leltek, Csabainé szerint mindenesetre a kormány várhatóan beépít majd egy átmeneti periódust. Eszerint az olyan lakásoknál, ahol az EU-csatlakozásig megkötik a szerződést, s azt a földhivatalban legkésőbb jövő május elsejéig be is jegyzik, még a régi rendszer lesz érvényben, azaz a telekhányadot még nem terheli majd áfa.
További kedvezményre nem látnak lehetőséget kormányzati oldalról. Az uniós szabályozás ugyanis nem engedi meg a 0 kulcsos áfa alkalmazását, és erre a területre derogációt sem kért az előző kormány. Mindazonáltal a beruházók szerint elhibázott lépés lehet a kormány részéről az áfa kivetése pont akkor, amikor egyébként más eszközökkel éppen a gazdaságot élénkítő lakásépítéseket próbálják felpörgetni. A növekvő árak által visszavetett kereslet az építőipar mellett az összes beszállító ágazatnál is visszaesést okozhat, végső soron csökkentve ezáltal az építőiparból származó költségvetési bevételeket.
Az adóemelés nyertese ingatlanszakértők szerint a használtla-kás-piac lehet. Az új lakások árának emelkedésével ugyanis ismét vonzóak lehetnek a régebbi építmények, amelyeknél nem lehet majd a telekáfa miatt bekövetkező árdrágulásról beszélni, viszont hosszabb távon az ebből fakadó keresletbővülés már e szegmensben is komolyabb árnövekedéshez vezethet.
