A következő időszak legnagyobb, 1,4 milliárd dolláros bóvli-kibocsátásának egy szakmai telefonkönyveket kiadó olasz cég tranzakciója ígérkezik.
Vízbe fulladt – nagyjából így lehetne tömören jellemezni a magas hozamú kötvények európai piacának tavalyi állapotát. A bóvlikötvények kibocsátása akkor drámaian lelassult. A Moody’s Investors Service 71 papírt minősített vissza, tizenöttel többet, mint 2001-ben. A fizetésképtelenség terén pedig rekord született, a vállalatok együttesen több mint 45 milliárd dollárnyi kötvény után nem tudtak törleszteni, márpedig ez a Moody’s szerint meghaladja az 1985 és 2001 közti időszak elmaradásainak teljes összegét. „Az volt az általános érzés, hogy ha az ember vállalati adósságba invesztál, akkor nem tudja, mire számíthat” – mondja Gordon Wright, a Standard & Poor’s Investment Services londoni igazgatója. Ezt támasztja alá, hogy miután 2002 elején a bóvlikötvény-árfolyamok elkezdtek feljebb kúszni, májustól októberig újra 12 százalékot zuhantak a Goldman Sachs magas hozamú indexe szerint. „A piac egymás után szaladt bele a rossz hírekbe” – mutat rá az okra Wright.
FORDULAT. Az idén azonban fordult a kocka. Ahogyan az újságok címoldalairól eltűntek a vállalati botrányok, és mérséklődni kezdtek az európai kamatok, a bóvlikötvények piaca hirtelen nagyon megélénkült. A Credit Suisse First Boston (CSFB) statisztikája alapján Európában július végétől 8 milliárd dollár értékben bocsátottak ki bóvlikötvényeket, szemben a múlt év egészére regisztrált 3 milliárd dollárral. Befektetési bankárok a teljes évre 12 milliárd dollárt vetítenek előre, így megdőlhet az 1999-ben feljegyzett 10 milliárdos rekord. Az optimizmus hátterében az áll, hogy számos vállalat akarja az adósságlejáratok kitolásával átalakítani mérlegét, csökkentve ily módon rövid távú fizetési kötelezettségeit.
Az európai bóvlipiac nagy szereplői közt találhatók az úgynevezett „bukott angyalok”. E társaságok korábban a befektetésre ajánlott kategóriába tartoztak a hitelminősítőknél, ám utóbb visszacsúsztak – akár azért, mert valamilyen botrányba keveredtek, akár mert irányítási vagy cash-flow problémáik támadtak. A kötvénypiaci megjelenéssel az a céljuk, hogy stabilizálják pénzügyi helyzetüket, s idővel javítsák besorolásukat. A francia Vivendi Universal médiacsoport az áprilisi és a júliusi két kibocsátással közel 3 milliárd dollár tőkét szerzett annak érdekében, hogy visszafizessen rövid lejáratú adósságokat. Szintén júliusban a német HeidelbergCement 800 millió dollárhoz jutott. Az a tény, hogy ilyen nagy nevek belépnek a piacra, ösztönzőleg hat másokra is.
Mindez komoly változást tükröz az előző évekhez képest, amikor a befektetésre ajánlott kategória alatt tanyázó kötvények szinte tabunak számítottak. „Európában sokáig féltek a bóvliosztálytól, most viszont a társaságok már sokkal kevésbé érzékenyek” – mondja Tim Flynn, a Goldman Sachs londoni központú európai magas hozamú kötvényüzletágának vezetője.
Sok kibocsátót az vonz a piacra, hogy az idén olcsóbban juthatnak pénzhez: a londoni Dealogic kutatócég adatai szerint az idei kamatátlag 9,35 százalék, szemben a tavalyi 9,70 százalékkal. De a piac eddig olyan gyorsan emelkedett, hogy némelyek attól tartanak, a bóvlidagályt rövidesen apály követi. Egy minapi jelentésében a Moody’s figyelmeztetett: a befektetők „jelentős kockázatoknak” teszik ki magukat a magas hozamú papírokkal, minthogy az aktivitás nagy részben olyan kivásárlások folyománya, amelyeknél kötelezően adósságamortizációt hajtanak végre.
KITARTANAK. Egyelőre azonban csak kevés befektető riadt el a piactól. Sőt az érdeklődés kifejezetten erős, tekintettel a kibocsátások sokféleségére és a viszonylag magas megtérülésre. A CSFB nyugat-európai magas hozamú indexe az év elejétől július végéig 19 százalékkal emelkedett, ráverve a vezető francia, brit és német részvényindexekre, az amerikaiakról nem beszélve. Emiatt az ilyen papírokba áramló pénzek típusai is bővültek. Piaci szereplők szerint a legkülönfélébb európai befektetők mellett már amerikai intézmények részéről is tapasztalható kereslet. „Európában azonban kiegyenlítettebbé vált a befektetői kör összetétele – állapítja meg Brian Bassett, a Deutsche Bank Londonban működő európai magas hozamú részlegének főnöke -, ma már olyanok is sokan vesznek bóvlikötvényeket, akik korábban csak a befektetési kategóriás papírokkal foglalkoztak.”
Hozzájárul a piac szárnyalásához a gazdasági kilátások javulása is. „Fellendülés idején a bóvlikötvények rendszerint erősödnek” – jegyzi meg Michael Heise, a német Allianz vezető közgazdásza. Persze egy váratlan sokk visszavethetné a piacot; például ha beütne a defláció, az növelné az adósságtörlesztés reálköltségeit. De a bankárok nem aggódnak, már csak azért sem, mert számos nagy ügylet van a láthatáron. A legnagyobb közülük a szakmai telefonkönyveket kiadó olasz Seat Pagine Gialle 1,4 milliárd dolláros kibocsátása lesz valamikor ez év végén, vagy 2004 elején.
A szemfüles befektetők mindenesetre egyelőre kitartanak a bóvli mellett.
