A lanyha külföldi konjunktúra, valamint a félrecsúszott hazai gazdaságpolitika következtében a fejlődés megtorpant – ezt jelzik a 200 legnagyobb vállalkozás adatai is. Az árbevétel-növekedés – azon belül is az exportemelkedés – az előző évihez képest lelassult. A makrogazdaság egyensúlyi problémái tavaly a fenntartható növekedést veszélyeztették.
Az eredményességi, hatékonysági mutatók tekintetében 2002-ben mégis valamivel jobb volt a helyzet, mint egy esztendővel korábban, ami már jelzi a felívelés lehetőségét és irányát a magyar gazdaságban. Az elkövetkező években az uniós csatlakozás következtében a vállalatoknak minden eddiginél keményebb piaci kihívásokkal kell szembesülniük. Termelniük és szolgáltatniuk az eddiginél hatékonyabban kell, hiszen a termelékenység tekintetében nem csak az állami, de az üzleti szféra egésze is jóval az uniós átlag alatt marad. E tény sokszor merül feledésbe, pedig a hatékonyságbeli lemaradás nagy részben magyarázza a jövedelmi szakadékot Magyarország és az EU, de tágabban, Európa keleti és nyugati része között is.
Nem nehéz megjósolni, hogy az elkövetkező években azok a vállalatok javíthatnak pozíciójukon, amelyek e hatékonysági kihívásnak meg tudnak felelni. A gazdaság egészének fejlődéséhez ezenkívül két dolog kell: egyfelől, hogy beinduljon a külföldi konjunktúra, másfelől pedig az arra hivatottak jó gazdaságpolitikát valósítsanak meg, azaz visszaszorítsák a gazdaságban túltengő állami szerepvállalást.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
