 |
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) beszámolójában megállapítja: a növekedés egy része a monetáris rendszeren belül jött létre. A bankok jegybankkal szembeni betétállománya ugyanis tovább csökkent, a bankközi közvetítés intenzitása pedig emelkedett. Másrészt a bankrendszeren kívüli ügyfelekkel szemben a követelések gyarapodása 27 százalék volt. Az üzemméret ilyen növekedése – értékelnek a felügyeletnél – a bankok rövid távú nyeresége szempontjából igen kedvező, az eszközminőség és a fenntarthatóság szempontjából azonban kockázatos lehet. Fokozza a rizikót, hogy a GDP nominális értéke mindössze 7-8 százalékos ütemben nő, így apadt a banki eszközök jövedelmi fedezete.
A banki mérlegek szokatlanul gyors növekedése a jelzett időszakban a külföldi tartozások 51 százalékos bővülésével vált lehetővé. Nem valószínű, hogy ilyen ütemű külföldi forrásbevo-nás hosszú ideig fenntartható lenne – vélik a PSZÁF-nál.
A GDP 2,9 százalékának megfelelő mértékben nőtt a vizsgált időszakban a belföldi pénztulajdonosok nettó – azaz a betétek, követelések levonásával számított – eladósodása a bankokkal és a pénzügyi vállalatokkal szemben. A másik végéről nézve: a monetáris rendszer 505,2 milliárd forint nettó hitelt nyújtott a hazai piacokon. Az államháztartás bizonyult a legnagyobb hitelfelvevőnek, ám e téren jelentős fordulatot mutat, hogy 2002 második felében a GDP 2,1 százalékával, az idei év első felében viszont csak 0,1 százalékával duzzadt a büdzsé eladósodása a pénzügyi cégekkel szemben. Összességében azonban a megtakarítások zömét az államháztartás vette igénybe, részint közvetlen eladósodással (azáltal, hogy az állampapírok a bankokhoz, befektetőcégekhez kerülnek), részint pedig úgy, hogy a lakáshitelekhez nyújtott kamattámogatás, illetve adókedvezmény további hitelkeresletet gerjeszt – állapítják meg a PSZÁF elemzői. A drámai külföldi eladósodást csak úgy lehetett elkerülni – folytatják -, hogy a nem pénzügyi vállalatok eladósodása csak kismértékben nőtt. Viszont nem lesz fenntartható ez a folyamat, ha a konjunktúra számottevően javulni kezd, és a növekvő kereslet a vállalati hitelek erőteljesebb gyarapodását váltja ki.
