| A legkiválóbbak |
A hagyományoknak megfelelően a Figyelő az idén is díjakkal jutalmazta a magyar gazdaság legjobb eredményeit elérő vállalatait.
A cégek négy kategóriában mérettettek meg, mivel azonban egy-egy mutató nem ad tökéletes képet a vállalatok működéséről, így egy speciálisan összeállított kritériumrendszer alapján ezúttal először kiválasz-tottuk az Év vállalatát, és az Év bankját is.
Az árbevételét 2002-ben a Flextronics International Kft. növelte a legnagyobb mértékben: a 30 százalékos felfutás révén a cég 170,8 milliárd forinttal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint 2001-ben. Bár a Mol Rt. árbevétele némileg csökkent, nyereségét a legjelentősebb mértékben e társaság növelte, ami azonban részben az igen alacsony bázisnak tudható be: a szabályozatlan hátterű gázüzletág 2001-ben 120 milliárdos veszteségével húzta le a cég az évi eredményét (7,3 milliárd forint adózás után). A Figyelő TOP 200-as listán (a rangsorba újonnan felkerült cégeket nem számítva) a legnagyobb ugrást a Magyar RTL Televízió Rt. érte el: előző évi pozíciójához képest 39 hellyel lépett előre, köszönhetően 23,12 százalékos árbevétel-növeke-désének.
A Figyelő Felelősségtudat díja az idén az Alcoa magyarországi vállalatait illeti, mert bár már egy évtizede élen járnak ugyan a társadalmi felelősségvállalás terén, 2002-ben kiemelkedő összeget, félmillió dollárt fordí-tottak jótékony célokra az Alcoa Alapítvány révén. Az utóbbi egy évtized alatt közel 200 projektet támogattak mintegy 550 millió forint értékben.
Az Év bankja kitüntető címet az OTP Bank Rt. nyerte el, hiszen a három mutatószám alapján képzett indexrangsorban messze a legtöbb pontot kapta. Az OTP tudta legnagyobb mértékben növelni mérlegfőösszegét (413 milliárd forinttal – ezért a maximális 10 pont jár), ahogyan adózott eredménye is messze felülmúlta a mezőny többi tagját (10 pont). A bank egyedül a sajáttőke-arányos nyereség tekintetében nem végzett az élen, a 30,18-as ROE érték azonban így is a harmadik legjobb eredmény (8 pont).
Az Év vállalata címet a Westel Mobil Távközlési Rt. szerezte meg. Árbevétel-növekedés tekintetében a mobilszolgáltató a 8. helyet érte el a 200-as listán (43 pont a maximális 50-ből), míg a sajáttőke-arányos eredményen alapuló rangsorban a 14. legjobb eredményt érte el (37 pont). Tavaly a Westel termelte a negyedik legnagyobb adózott eredményt (47 pont), így összesen 127 pontot gyűjtve nyerte el az Év vállalata díjat.
A díjazott cégek képviselői: Róbert Ákos, a Magyar RTL Klub Rt. vezérigazgató-helyettese, Furulyás Ferenc, az Alcoa-csoport pr-mened-zsere, Sugár András, a Westel vezérigazgatója, Devecz Miklós, a Flextronics Kft. stratégiai igazgatója, Mosonyi György, a Mol Rt. vezérigazgatója, Spéder Zoltán, az OTP Bank Rt. alelnöke. |
|
Senki sem érezheti magát biztonságban a Figyelő TOP 200-as listáján elért pozíciójával. A nagy állami mamutcégek kivételével ugyanis hatalmas a cégek közötti verseny – summázták elemzők a magyar gazdaság legnagyobb vállalatainak 2002-es eredményeit összegző rangsor láttán.
Az egyre kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezet erőteljesen rányomta bélyegét a számokra. A 200 legnagyobb magyar vállalat árbevétele 5,4 százalékkal erősödött 2002-ben, ám az árbevétel alapján 10 legjelen-tősebb hazai vállalatnál ez a növekedés fele ekkora sincs, csupán 2,5 százalék. A legnagyobbak között meg-lehetősen vegyes a kép: miközben a magyarországi termelését jelentős mértékben csökkentő Philips és IBM az előző évi bevételének mindössze 75, valamint 47 százalékát produkálta, a Flextronics 30, a GE pedig 32 százalékkal növelte árbevételét. Árulkodó azonban az a tény, hogy a lista két első helyezettjénél (Mol, Audi) az árbevétel csökkent, és a kétszázas elitklubba való bekerüléshez szükséges küszöb sem nőtt a 2001-es 18 milliárd forinthoz képest, holott a még egy évvel korábbi össze-hasonlításban még jókora volt az ugrás, hiszen 2000-ben „mindössze” 15,76 milliárd forintos forgalom is elegendő volt a 200. helyhez.
A gyenge árbevételi mutatók mellett a magyar gazdaság legnagyobb vállalatainak 200-as köre első látásra szépen javította eredményességét, az adózás előtti profit közel 30 százalékos bővüléssel rekordot, 760 milliárd forintot ért el.
Az átlagolt mutató ugyanakkor elfedi az egyes vállalatok szintjén lezajlott radikális átrende-ződéseket. A MÁV Rt., a BKV Rt., valamint az Opel Kft. – az első két társaság esetében természetesen államilag megtámogatott – nyereség-javulása ugyanis önmagában 136 milliárd forintot tett ki, azaz e három cég adta a 200 vállalat 175 milliárdos profit-
bővülésének több mint kétharmadát. Amennyiben negyedikként a Mol Rt. által elért 65,8 milliárd forintos eredményjavulást is behozzuk a képbe, nyilvánvalóvá válik, hogy a fennmaradó 196 vállalat adózás előtti összeredménye 29 milliárdos csökkenést mutat a megelőző esztendőhöz képest.
MULTIFÜGGÔSÉG.
A 10 legnagyobb cég koncentrációja minden szinten csökkent: míg 2001-ben ez a kör a Figyelő TOP 200 vállalatok összár-bevételének 40,13 százalékát adta, tavaly már csupán a 33,79 szá-zalékát. Hasonló tendencia volt megfigyelhető az amúgy mindössze 4 százalékkal bővülő exportértékesítés árbevételénél is, ám az adatokból jól látszik, hogy a kivitel 56 százalékát még mindig a tíz legnagyobb adja.
 |
Sőt, az Audi és a Flextronics exportértékesítési adatai kristálytisztán mutatják a magyar gazdaság „multifüggőségét” – e két cég 1576 milliárd forintos kivitelével tavaly 30,6 százalékkal részesedett a Figyelő TOP 200 szereplői, 17,9 százalékkal pedig a teljes gazdaság exportjából. „Az egész gazdaság beleremeg, ha a nyugat-európai konjunktúra hatására akár csak egy-két nagyvállalat is átgondolja stratégiáját, és kivonul az országból” – mondja Szikszai Szabolcs, a Takarék-bank elemzője, rámutatva arra, hogy a Philips és az IBM részleges termeléscsökkentése több mint 400 milliárd forinttal mérsékelte az ország exportbevételét.
Összességében javult a legnagyobb vállalatok hatékonysága: két százalékponttal emelkedett a sajáttőke arányos eredmény (ROE), ahogy az eszközarányos adózott eredmény (ROA) is javuló tendenciát mutat. Ágazatonként azonban jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. A gyógyszeripari és -kereskedelmi cégek szinte mindegyike előrelépett a listán, köszönhetően az összegében évről évre dinamikusan növekvő gyógyszerfogyasz-tásnak, ám a bővülő árbevétel nem társult eredményjavulással.
 |
Rossz évet zárt a nehézgép-gyártás is, a Rába például 38 helyet esett vissza, zuhanó árbevételéhez 4,36 milliárdos veszteség és mínusz 18,98-as ROE társult. Szárnyalt az építőipar, egy-egy cég a tetemes állami megrendeléseknek köszönhetően nagyságrendekkel léphetett előre a Figyelő TOP 200-as rangsorban (erre a legjobb példa a Vegyépszer). Ezen vállalatok ROE mutatója meghaladta a 30 százalékot – az ágazati érték dupláját. Jól teljesítettek a hipermarketek is, ezen a téren a Tesco Globál Áruházak Rt. mutatott fel impozáns számokat; mind eszköz-, mind tőkearányosan háromszorosára tudta növelni eredményét 2001-hez képest.
| Listák rangja |
Az üzleti élet valamilyen szem-pontok szerinti rangsorolása elsősorban az angolszász világ-ban terjedt el. Az összeállítások-ban hagyományosan erős ame-rikai Fortune magazin tucatnyi rangsort kínál internetes oldalán, de a BusinessWeek, a Financial Times és más médiumok is számos saját listát állítanak össze, s jelennek meg ezekkel évente több alkalommal. Ezeken szerepelni referenciának számít az üzleti életben. Ám amíg Amerikában lépten nyomon listákba botlanak a gazdasággal foglalkozók, addig Nyugat-Európában inkább csak a szakemberek, esetenként a nagyobb vállalatok vezetői használják mindennapi munkájuk során az efféle összefoglalókat. Németországban vagy Francia-országban közel sincs akkora rangja vagy gazdasági szerepe e listáknak.
Gazdasági tanácsadó szakem-berek szerint ennek az az oka, hogy a kontinentális Európában gyökeresen eltér a vállalati kultúra az amerikai modelltől. A tengerentúlon – kis túlzással – minden nagyobb, vagy magát fontosabbnak tartó cég tőzsdén szerepel és rendszeresen jelentést tesz gazdálkodásáról. Németországban ugyanakkor a nagyobb és a közepes vállalatok közül is számosan családi tulajdonban vannak, vagy zárt részvénytársaságként működ-nek, s meglehetősen ódzkodnak a nyilvánosságtól: legyen szó akár tőzsdei szereplésről, akár más nyilvános adatközlésről. Ennek egyik indokaként a konkurenciát szokták említeni. A háttérben azonban sokszor az húzódik meg, hogy – adott esetben – az impozáns nyereség-adatok közlése miatt a vevőkkel vagy a szállítókkal jóval nehezebb árengedményekről tárgyalni a kontinentális európai üzleti közegben.
„Igen fontosnak tartjuk az ilyen jellegű listákat – hangsúlyozza a Figyelőnek Szini István, a vállalati rangsorokon szerte a világban a legelőkelőbb helyeket elfoglaló GE magyarországi vezető képviselője, a GE Hun-gary Rt. igazgatóságának elnöke –, hiszen ezek alapján jól lehet látni, cégünk milyen szerepet tölt be nemzetgazdasági vagy globális szinten. A Fortune 500-ban elért pozíció világszinten meghatározza egy-egy cég helyét.” A GE hazai vezetője szerint a Top 200 hozzájárul ahhoz, hogy a vállalati ranglisták egyre hangsúlyosabbá váljanak Magyarországon, illetve a hozzájuk kapcsolódó díjak elősegítsék a társadalmi közgondolkodás változását.
Hegedűs Péter, az AmCham elnöke, az ABB csoport magyar-országi vezetője is arra mutat rá, hogy a tengerentúlon igazi presztízst jelent egy ilyen körbe bekerülni, s számtalan lista is készül. Idehaza a helyzet azért összetettebb, mert például az ABB sem közöl magyarországi bevételi adatokat. Emiatt a listák nem pontosan tükrözik vissza a magyar piacot – emeli ki Hegedűs Péter.
Jean Paul Filliat, az Auchan Ma-gyarország Kft. vezérigazgatója pedig arra emlékeztet, hogy a francia üzleti toplisták elsősorban a forgalom, illetve a foglalkozta-tottak létszáma alapján rangso-rolják a vállalatokat országos (Franciaország), illetve nemzet-közi összehasonlításban. Az egyik népszerű francia kiadvány az Expansion, a legismertebb pedig a Enjeux Les Echos, a tekintélyes gazdasági napilap havonta/negyedévente kiadott listája. Az üzletemberek azonban magukat a toplistákat igazán nem tekintik mérvadónak, inkább arra szolgálnak, hogy az egyes vállalatok eredményeinek alakulását kísérjék figyelemmel az előző időszakhoz képest: mennyit fejlődött illetve esett vissza egy adott cég, elsősorban saját korábbi teljesítményéhez viszonyítva. Ennek megfelelően a listán elért eredmény önmagában nem is szolgál hivatkozási alapként, nem lehet belőle közvetlenül profitálni. |
|
SZERENCSÉS BANKOK.
Nem viselte meg túlságosan a romló gazdasági környezet a hazai bankszektort, a 2001-es esztendő rekorderedményeit ágazati szinten ugyanakkor nem tudták újra produkálni. A bankok mérlegfőösszege 14 százalékkal, adózás előtti eredményük pedig 17,3 százalékkal növekedett 2002-ben.
Az adózott eredmény szintjén még kedvezőbb, közel 37 százalékos a javulás – már amennyiben az aggregált mutatókba nem számítjuk bele a Magyar Fejlesztési Bank 137 milliárdos veszteségét. Ez a szám ugyanis éppen megegyezik azzal, amelyet a többi, összesen 34 bank termelt, csak éppen ellentétes előjellel. A hazai bankok eredményeit 2002-ben egyértelműen a lakossági üzletág húzta fel: a fogyasztási-, de főleg a kedvezményes lakáshitelek látványos terjedése bőségesen kompenzálni tudta a gyengélkedő gazdaság kedvezőtlen hitelintézeti hatásait.
A lakáshitelek állománya egy év alatt több mint két és félszeresére, 695 milliárd forintra nőtt, a fogyasztási hitelek 26 százalékos állománynövekedését pedig főleg a gépjármű-kölcsönök adták. Azaz a bővülő lakossági jövedelmek, és a kedvező hitellehetőségek igen jól hoztak a konyhára. Leginkább ennek tudható be az OTP rekordszintű, 55 milliárd forintos adózott eredménye is, amely a teljes szektor által elért profit 40 százalékát teszi ki. A vállalati szektorra koncentráló pénzintézetek eredményei ugyanakkor közel sem ennyire tetszetősek.
A nemzetközi dekonjunktúra ráadásul lerontotta a hazai vállalatok hitelkockázatát, így sok bank kénytelen volt jelentősen növelni céltartalék-állományát. Ez az oka például, hogy a Magyar Külkereskedelmi Bank hiába tudta növelni üzemi eredményét, a magasabb céltartalék-képzés miatt adózott eredménye 26,2 százalékkal, 10,2 milliárd forintra csökkent. Hatékonyság tekintetében mind az eszköz-, mind a saját tőke jövedelmezőség terén enyhe javulás érzékelhető, és hosszú évek óta tavaly először nőtt ismét a szektorban foglalkoztatottak száma.
