A tényleges összeg a még esedékes Mol-tranzakció függvénye, itt a bevételt az aktuális tőzsdei ár határozza majd meg. Jövőre 300 milliárdos bevételt terveznek, ebből a privatizáció révén befolyó összeg „200 milliárdos nagyságrendet képvisel” – közölték.
A zárszámadási törvényhez gyors ÁPV Rt.-s módosító csomagot állítottak össze, jelentősen – 99,1-ről 115,8 milliárd forintra – emelve a vagyonkezelő kiadási kereteit. Ebből azonban csak 84,8 milliárd növeli az államháztartás hiányát az uniós számbavétel szerint (lásd a táblázatot), 7,8 milliárdot a hiányt érintő reorganizációba soroltak be, ámbár a PM-ben kerülték a választ a kérdésünkre, vajon ez azonos-e a Malév tőkerendezésére szánt összeggel. Annyi a parlamenti papírokból is kiderül: a kárpótlási jegyek bevonása a tervezett 19 milliárddal szemben 8,7 milliárdra sikeredett (mint tudjuk, Forrás Rt.-részvények eladásával). Megszüntetik emellett az a szabályt, hogy a privatizációs tartalék 90 százalékát részvényben kell tartani, és az erre vonatkozó idei előirányzatot 9 milliárdról közel 45 milliárdra emelik.
Kell ugyanis a készpénz az Erste Banknak 101,3 milliárdért eladandó Postabank tranzakció lebonyolítására. Eddig a bankot 97 százalékban a Magyar Posta birtokolta, és az eladásban bizományosként részt vevő ÁPV Rt.-nek, miután befolyt a vételár, 90 nap áll a rendelkezésére, hogy átutalja a bevételt. A vételár egy részét még az idén, nagyobb részét jövőre fizetik ki a postának, majd a vagyonkezelő mint tulajdonos, kivonja a Magyar Postából ugyanezt az összeget. Jórészt emiatt duzzadt 108 milliárdra az ÁPV Rt. költségvetésében a „vagyontárgyak vásárlása” nevű rubrika.
A vagyonvásárlás 2004-ben azért is fókuszba kerül, mert akkorra tervezik a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) a Konzumbank, a jegybanktól pedig a Pénzjegynyomda Rt. átvételét – közölték kérdésünkre a PM-ben. Sőt, akkor fizetik ki az MFB 2002 végi portfólió-tisztítása keretében, halasztott fizetéssel átvett társaságok (köztük a szövetkezeti üzletrész-hasznosító kft.-k) vételárát is – emlékeztettek.
