Édes otthon

Képes-e rabul ejteni egy gyereket egy emberi méretű pókháló, egy forgószéknek álcázott monumentális textilkagyló vagy egy Guliverre méretezett fapapucs? A számok tükrében igen, hiszen az „Ikea gyermek szenátusnak” tavaly átadott Smaland játszóház népszerűsége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nálunk piacvezető lakberendezési áruházlánc tovább növelje előnyét. A svéd számvitel szerint augusztus végével záruló 2003-as üzleti évben bruttó 21,5 milliárd forint árbevételt ért el az Ikea Lakberendezési Kft., s ez 10 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi forgalom.

A konkurencia is rohamosan fejlődik. A szintén két áruházzal rendelkező Kika Lakberendezési Kft. – a magyar számviteli rend szerinti – mérleg-adatai alapján 2002-ben 10,56 milliárd forint bruttó árbevételt ért el, 30 százalékkal többet a megelőző évre kimutatott 8,12 milliárdnál. A Fotex-csoporthoz tartozó, országosan 21 áruházzal országos hazai lakberendezési láncot alkotó, két éve 7,7 milliárd forint nettó árbevételt elérő Domus Lánc Kft. elmúlt évi növekedése ezzel szemben visszafogottabb volt. Mindössze százmillió forinttal, 7,8 milliárdra gyarapodott 2002-ben, az idei első félévre pedig 3,2 milliárd forintot regiszt-ráltak. Bár a két külföldi lánc bruttó adatokat közölt, ezt figyelembe véve is elmondható, hogy a Domus kisebb náluk, pedig ez az egyetlen lakberendezési lánc, amely belföldön saját termelőüzemmel – a Balaton Bútorgyárral – rendelkezik.

A lakásépítési támogatások hatására megélénkülő bútor- és lakberendezési piacon több új igényes külföldi szereplő is megjelent speciális választékával – mint amilyen az Óbuda Gate üzletházban lévő BoConcept –, és se szeri, se száma a legmódosabb vevők ízlését követő, egyedi gyártmányokat készítő „trendi” design stúdióknak. A választék üde színfoltját alkotják a hangzatos, idegen névvel újjáéledő hazai bútormárkák, mint a Quattro Mobili, amelyet a német tulajdonba került Kanizsa Trend cég használ. A potenciális vevők szerint az a baj, hogy nincs átmenet: hiányzik a középkategória, de legalábbis gyenge belőle a felhozatal.

STRATÉGIÁK. Szakértők szerint ez azonban csak a kezdet. A harsány marketingen túl látható jelei is vannak annak, hogy tartós fellendülésre számítanak a lakberendezési cikkeket forgal-mazók. Az Ikea tavasszal adta át 6,5 milliárd forintos beruházással kibővített és átalakított Örs vezér téri áruházát, amely mérete miatt tiltakozást váltott ki a környékbeliekből. A piacve-zető a bevált svéd gyakorlat szerint a környezetvédelemre és a gyermekes családokra fóku-száló kommunikációra építve biztos a növekedésében. A szeptemberben náluk már meg-kezdődött új üzleti évben legalább 25 milliárd forint bruttó forgalomra számít, de három év múlva már 30 milliárd forintot vár. Az üzleti tervek teljesítésében a magyar vevők takarékosságára apellál. A folyó üzleti évben az Ikea áruházakban található 8500 árucikk 80 százalékának nem nő az ára, 20 százalékuk pedig egyenesen olcsóbb lett. Hogy nem megalapozatlanok az ikeás növekedési tervek, azt jól mutatja, hogy új katalógusuk augusztusi kibocsátása nyomán – Marsó Gabriella marketingigazgató közlése szerint – máris 40 százalékkal ugrott meg néhány hét alatt az áruházak forgalma.

A Kika még direktebb növekedési menetrend szerint halad, hogy szándéka szerint az első legyen a magyar piacon. Lapunk megjelenésének napján adja át harmadik, és egyben legnagyobb magyarországi áruházát. A 6,9 milliárd forint beruházással felépített háromszintes, 25 ezer négyzetméteres eladóterű és 15 ezer négyzetméteres raktárral ellátott budaörsi monstrum éppen az Ikea szomszédságában épült fel. Ewald Repnik, a Kika vezetője tavasszal magabiztosan nyilatkozta, hogy az új áruház jóvoltából nemcsak az összes eladótér nagyságában, de jövőre már a forgalomban is megelőzik a mostani piacvezetőt. A jövőben ugyanis rohamléptekkel tör előre az osztrák lánc, amely már a telket keresi a következő négy évben Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Győrben nyíló új áruházaihoz. Ugyanakkor az Ikea a következő években mindössze egy új áruházzal számol, de hogy hol és mikor, azt egyelőre nem tudni. A kapacitásfelesleggel küzdő Domus viszont nem tervez új áruháznyitást. Nemrég zárta be két egységét, s a jelenlegi 5–7 százalék közötti piaci részesedése megtartását célozta meg.

HULLÁMVASÚT. Kérdés persze, hogy a növekedési terveket nem húzzák-e keresztül a kormány részéről bejelentett megszorítási intézkedések. „Tavaly tényleg volt fellendülés” – erősíti meg Laskay Lajos, a Bútor- és Faipari Szövetség szakértője. A választás és a reálkeresetek megugrásának évében 44 százalékkal több bútort adtak el a hazai gyártók, nem is említve a növekvő importot. Ám az idei első félévben 24 százalékkal csökkent a hazai gyártók eladása, az előző év azonos időszakához képest. A visszaesés akkor is drámai, ha a bázis magas volt. Mutatja, hogy milyen rugalmasan igazodik a bútorkereslet a pénzkiáramláshoz. A hazai gyártók helyzetét tovább rontja, hogy a fő exportpiacon, Németországban megmakacsolta magát a recesszió, ezért nemcsak oda nem lehet szállítani, de az ottani gyártók is nálunk akarnak eladni.

A magyar beszállítók helyzetén nem sokat javít az inkább olcsóbb árszínvonalú termékeket forgalmazó lakberendezési láncok itteni növekedése sem. Az Ikeának ugyanis zömmel kínai, lengyel és svéd, a hazai Domusnak is csak fele részben magyar, de ötven százalékban távol-keleti, amerikai és európai cégek a fő beszállítói. A konkurensek szintén főleg román és szlovén partnerekkel dolgoztatnak. Az onnan származó import meg is növekedett az elmúlt két évben. A csúcsminőségű bútorokat főleg exportra szállító nagyobb magyar gyártók ezért inkább az éledő orosz megrendelőkben reménykednek.