Akár 45 százalékos kedvezményben is részesülhet, ha jövőre fizet – e szöveggel is reklámozhatná a Pénzügyminisztérium (PM) az adóhitel intézményét érintő jövő évi változásokat, amennyiben azokat az elkövetkező hetekben a parlament is elfogadja. Ráadásul az első látásra valóban nagyon kedvezőnek tűnő ajánlat mögött nincs is különösebb turpisság, ha csak az nem, hogy az állam ezzel párhuzamosan egy tíz éve élő kedvezményt von meg végleg a takarékoskodó adózóktól.
Adózási menetrend
Értesítés
•Az APEH 2004. június 30-áig határozatban értesíti az adózót az adóhitelből származó fennálló kötelezettségéről.
Kedvezményes időszak
•Akik 2004. október 31-éig visszafizetik adóhitelüket, és 2003-ban nem növelik annak mértékét, azok 45 százalékos kedvezményben részesülnek.
•A 2004. március 20-a és 2005. június 30-a közötti visszafizetők, akik az idén is igénybe vesznek adóhitelt, 20 százalékos kedvezményt kaphatnak.
•A 2005 közepe, de még 2006. június vége előtt visszafizetők 5 százalékos kedvezményt kaphatnak.
Zárás
•A 2006. július elseje és 2007. április 20-a közötti visszafize-tésre már nem jár semmiféle kedvezmény.
Éppen ezért hívják e lehetőséget „adóhitelnek”, amely az állam által a magánszemélyek részére alanyi jogon nyújtott kamatmentes kölcsönnek minősül. A kedvezmény mértéke 1996-tól 1998-ig az éves átlagos befektetésállomány növekményének 30 százaléka volt, 1999-től pedig lecsökkent 20 százalékra, illetve éves szinten maximum 200 ezer forintra. A változások során további szigorítások sújtották azokat, aki befektetési alapokba tették pénzüket.
A befektetési adóhitel intézménye által nyújtott kedvezmények egy viszonylag szűk, ám jó anyagi körülmények között élő réteget érintenek igazán. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) nyilvántartása alapján jelenleg mintegy 30 milliárd forint lehet a befektetők által eddig még vissza nem fizetett adóhitel összege. Az adóhatóság adatai szerint 2002-ben az összes (4,5 millió) adóalany közül mindössze 21 ezer fő vett igénybe átlagosan 101 ezer forintos adóhitelt. Ez összesen 2,1 milliárd forintos adókedvezményként jelent meg az igénylőknél, illetve ugyanekkora időleges bevételcsökkenésként az adóhatóságnál.
A kabinet becslései szerint amennyiben a parlament elfogadja a mostani törvényjavaslatot, a teljes állományból már jövőre 14 milliárd forint visszafolyhatna az államkasszába. A gyors hitel-visszafizetés, illetve a másik oldalon a bevételi terv teljesülése érdekében különböző mértékű engedményekkel próbálják ösztönözni a befektetőket. A kedvezmények meglehetősen széles skálán mozognak, attól függően, hogy mikor történik meg a hitel visszafizetése. Abban az esetben például, ha valakinek 1 millió forint adóhitele áll fenn jelenleg, és visszafizetne ebből jövő őszig 550 ezer forintot, akkor az adóhatóság a maradék 450 ezer forintot elengedné, azaz 45 százalékos kedvezményben részesítené. Ezzel szemben ilyen engedmény nélkül maradnának azok, akik kihasználnák az adóhitel maximális időtartamát, azaz csak 2007 áprilisában fizetnének (a kedvezmények pontos mértékét lásd külön). „Egyértelmű, hogy a jövő év októberéig történő visszafizetés a legjobb megoldás, lévén ez esetben a legnagyobb a kedvezmény mértéke” – mondja Török Györgyi, az adótanácsokat nyújtó Pallas-Consulting Kft. ügyvezetője.
KÉPZAVAR. Korábban egyébként a PM azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy visszafizetés helyett egy tollvonással elengedi a hitelt. László Csaba a nyár elején még úgy nyilatkozott, hogy a minisztérium keresi, milyen kedvezményekkel lehetne a hazai befektetőket ösztönözni. A fenti koncepció aligha illik ebbe a képbe.
A visszafizetési kedvezményre egyébként azért is szükség van, mivel a jogalkotók eredeti szándéka szerint a befektetőknek mindaddig nem kellett volna visszafizetniük az adóhitelt, amíg rendelkeznek a szóban forgó befektetéssel. A kormánynak azonban egy tavalyi alkotmánybírósági döntés értelmében jogában áll az adókedvezményt évről évre megváltoztatni, akár megszüntetni is.
Mindazonáltal a tervezett változásokat a befektetési szolgáltatók és a befektetők is értetlenül fogadták. Szerintük a fenti módszer csupán minimális és rövid távú pluszbevételt hozhat a költségvetésnek, ugyanakkor csökkentheti a megtakarítási hajlandóságot, és a lakosságot további költekezésre ösztönözheti.
