 |
| Dezső Attila, a Dezső, Réti és Antall Landwell Ügyvédi Iroda partnere |
Annyi azonban bizton állítható, hogy a kedvezmények átmenet nélküli korlátozása alkotmányossági problémákat feszeget. Márpedig ahogy a német közmondás tartja: a nyílt tengeren és a bíróság előtt mindnyájan a jóisten kezében vagyunk.
A kormány nemrégiben határozott a jövő évi adóváltozásokról. A koalíciós pártok között kialakult a kompro-misszum, a szavazás azonban még messze van, addig még sok minden változhat, egyebek közt az Alkotmánybíróság is megvizsgálhatja az ügyet. Aki figyelemmel kíséri a taláros testület ítéleteit, megállapíthatja, hogy a legfőbb taláros testületnek csak korlátozott beavatkozási joga van az adórendszerbe, amely a gazdaságpolitikai irányítás egyik alapvető eszköze. Az állam saját belátása szerint vethet ki új adót, növelheti vagy csökkentheti az adóterheket.
Ha a rendszerváltás óta hatályba lépett adócsomagokat szemügyre vesszük, láthatjuk, hogy a parlament által elfogadott szövegben az Alkotmánybíróság jó néhány esetben nagyobb kárt tett, mint a mindenkori ellenzék. Emiatt lényegesebb adójogszabály-változások előtt jó befektetésnek tűnik egy előzetes alkotmányossági vizsgálat. A grémium tagjainak keze a Bokros-csomag felülvizsgálata során sem remegett meg, és szempontjaik között nem szerepelt, hogy döntései hány tízmilliárddal terhelik meg a költségvetést.
KRITIKUS PONT. A minap közzétett javaslatok közül problémamentesnek tűnnek az adócsökkentések, de a cégautó-adó megduplázása ellen is nehéz lenne alkotmányossági kifogást felhozni. Mi a helyzet azonban az újonnan bevezetendő adónemek vagy adófajták esetében? Az alkotmányossági gondok akkor sűrűsödnek, ha a változtatások szerzett jogokat érintenek, esetleg régóta működő adókedvezmények megszűnését vagy megrövidítését vonják maguk után. Ennek tükrében a lakásvásárlási és -építési adókedvezmények megnyirbálása kritikusnak tűnhet. (A tervek szerint az szja-kedvezmény összege a magas jövedelműek esetében évi 240 ezer forintról 120 ezerre csökken, 3,4 millió forint jövedelem után egyáltalán nem lehet majd igénybe venni, de egyéb feltételek esetén is legfeljebb 5 évig lehet élni vele.)
Aki az elmúlt időben lakásvásárlásához hitelt vett igénybe, az teljesen ésszerűen, “csomagban” gondolkodott. E csomag a felvehető hitel nagyságából, a kamat mértékéből, a kamattámogatásból és a tervezhető adókedvezményből állt össze. Ezek alapján havi fizetésük ismeretében a hitelfelvevők meghatározták kockázatvállalásuk mértékét és bízva abban, hogy a csomag elemei lényegesen nem változnak, belevágtak életük egyik legnagyobb tranzakciójába: lakást vettek.
Könnyen belátható, hogy senki nem tud 10-15 évre tervezni, ha változnak a csomag elemei. Alkotmányjogi szempontból a kérdés az, mennyire megalapozott az állampolgárok azon várakozása, hogy az adórendszer elemei kiszámíthatóan, kellő felkészülési idő meghagyásával változnak csupán, visszamenőleges hatállyal pedig semmiképpen.
JOGOS ELVÁRÁSOK. Véleményem szerint más a mérce az adókulcsok esetében, amelyek alapvetően nem állnak alkotmányossági védelem alatt, és megint más elbírálás alá esik az adókedvezmények stabilitása, még akkor is, ha a jogszabály ez utóbbiakat határozatlan időre hirdette meg. A hitelfelvevők ugyanis a lakásépítési hitelüket mindig meghatározott időre veszik fel, ezért alapvető joguk, hogy egyfajta stabilitásban bízzanak.
Az Európai Bíróság már többször foglalkozott a problémával, s ki is munkálta a “jogos elvárások” (legitimate expectation) alapelvét, a bírói joggyakorlatra bízva, hogy melyek a jogszabályok azon elemei, amelyek változatlanságában a piaci szereplők és az állampolgárok joggal bízhatnak.
De mit mond alkotmányunk az adózásról? Vonatkozó bekezdése azt rögzíti csupán, hogy “A Magyar Köztársaság független demokratikus jogállam”. Ebből a meghatározásból vezette le az Alkotmánybíróság a jogállamiság állandó elemeit, már 1991-ben kimondva, hogy a jogállam nem más, mint a jog uralma és a jog biztonsága. Az 1990-es évek közepén az Alkotmánybíróság finomította a fogalmat, kifejtve, hogy a jogállamiság egyik legfontosabb eleme a jogbiztonság, amely magában foglalja a szerzett jogok védelmét, ezen jogok esetleges csorbításának eljárási garanciáit. A szerzett jogok védelme a bizalom elvén nyugszik.
