Gazdaság

Kína is beszállt

Alig több mint fél éve, hogy az Európai Unió országai hosszas huzavona után megállapodtak a 30 szatellitből álló európai műholdas rendszer, a Galileo kiépítésében, újabb taggal bővült a hálózatot létrehozó konzorcium: a kínai kormány 230 millió euróval támogatja a többmilliárdos projektet.



Kína is beszállt 1

Az EU célja a Galileóval, hogy a műholdas navigációs piacon megtörjék az Egyesült államok védelmi minisztériu-ma által üzemeltett GPS egyeduralmát, emellett azonban arra is számít a projektet koordináló uniós közlekedési főigaz-gatóság, hogy a beruházás általában új lendületet ad majd az európai űriparnak. A Galileo előirányzott 20 műholdját 20 ezer kilométeres magasságban szerelik majd össze, és stabil Föld körüli pályán keringtetik azokat. Az első szatelliteket 2004-ben lövik fel, a teljes hálózat 2008 végén készül el.


Az EU saját forrásokból 1,1 milliárd eurót különített el a projekt megva-lósítására, Kína tehát ennek mintegy egyötödét vállalta magára. Az ázsiai ország azonban nemcsak gyártóként működik majd közre a tervben, hanem részt vesz a rendszer felhasználására vonatkozó szabályozás kidolgozásában is, cserébe pedig elsősorban a belbiztonsági célú alkalmazásokra számít.


A megállapodás megkötésével egy időben az Európai űrügynökség (ESA) a kínai tudományos minisztériummal közösen a Galileo felállítását segítő oktatóközpontot nyitott Pekingben. Az együttműködés azonban tovább mutat a pusztán tudományos kooperációnál: egyértelműen az EU és Kína védelmi kapcsolatainak szorosabbá válását vetíti előre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik