 |
| Nagy Imre. A mediterrán borok inváziójától is tartanak a hazai termelők. |
Nagy Imre, a Dörgicsebor Kft. ügyvezető igazgatója az uniós csatlakozás ellen voksolt a népszavazáson, mert a jövő májustól vámmentessé váló spanyol, olasz, francia bor inváziójától tart. A hipermarketek polcain máris egyre nagyobb teret nyer a külföldi konkurencia, ebben az évben időarányosan 20 ezer hektoliterrel több importbor érkezett be. Az idei aszályos évjárat miatt a kereskedők egyre inkább importkészletekkel biztosítják be magukat.
VERSENYHÁTRÁNY. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárhelyettese az eddigi 50-80 ezer hektoliteres éves borimport többszörösére számít a következő években, annak ellenére, hogy itthon a meghatározó továbbra is a magyar termék marad. A másik veszélyes „konkurencia” a hamisítás, és Horváth Csaba úgy ítéli meg, hogy a jövő évre szóló adómódosítások kedveznek is a „pancsolásnak”. A kormány tervezete szerint ugyanis 5 forintról literenként 12 forintra emelkedik a jövedéki adó, miközben a gyümölcsborok jelenleg 20 forintos adója szintén 12 forintra módosul. Mindez azt jelenti, hogy kifizetődőbb lesz szőlő helyett „almuskát” érlelni, sőt, az olcsóbb almaborral a szőlőből készültet illegálisan összefejteni. A szőlőbor adóemelése további versenyhátrányba hozza a hazai borászokat, és annál is inkább erősíti a feketegazdaságot, mivel az uniós tagországok borain nincs jövedéki adó.
| Kevesebb sav, több alkohol |
| A savas borairól híres Etyeken a mondás szerint éjfélkor is harangoznak, hogy a borász felébredjen és átforduljon a másik oldalára. Ezáltal nem csak az egyik oldalát marja egész éjjel a savas „hegy leve”, így a bendője megmenekül a kilyukadástól. Az idén végképp semmi alapja sem lesz a mondásnak, mert az aszályban a bogyók értékes savainak nagy részét is országszerte elhasználta a szőlő. Főleg a korai érésű fajták sínylették meg a forróságot, az ezekből készült boroknál savpótlást ajánlanak a szakemberek a sav-cukor-alkohol-extrakt alkotta harmónia helyreállításához. A savazás a vörösborokra már nem vonat-kozik. Ezekből igen jó minőséget várnak, és az aszúsodó fajtáknál is megindult a vénasszonyok nyarán a várva várt töppedés. Összességében a 93 ezer hektár szőlőterületről 3 millió hektóliter, azaz közepes termés várható. |
|
A hegyközségek a palackokról az idén januárban lekerült zárjegy helyett ezért egy másik „jeggyel”, a minőséget szavatoló bor-márkajeggyel próbálnak védekezni a külföldi konkurencia és a hamisbor ellen. Az ötlet nem új, hiszen hasonló feliratot visel az olasz Chianti vagy a spanyol Sherry is. Itthon eddig egyetlen, arctalan kategóriába tartoztak a „különleges minőségű borok”, e kategorizálást pedig az Országos Borminősítő Intézet vizsgálata alapján, a palackon feltüntetett „Állami Ellenőrző Jegy” tanúsította. Ebbe a gigantikus osztályba sorolták a paramétereket teljesítő valamennyi különleges minőségű bort – a kiskőrösit, a kunságit a villányit, a sopronit, az összes bikavért -, függetlenül attól, hogy jellegükben, ízükben alapvetően különböznek egymástól. Ebből a szürke tömegből emelhetné ki a valóban különleges borokat a márkajegy – a módszert itthon először Villányban próbálják ki -, fogódzót nyújtva a vásárlónak, hogy ezzel a felirattal biztosan minőséget kap. Ezért a helyi hegyközség borminősítő bizottsága kóstolásos ellenőrzés alapján garanciát vállal. A vásárlók az állami minősítésnél jobban bíznak ugyanis a civil szakmai szerveződések védjegyében.
Jekl Béla, a Villányi borvidék hegyközségi elnöke szándéka szerint a jövőre bevezetendő eredetvédelmi rendszer több is lesz, mint márkavédjegy. Csak az a bor viselheti majd a „Villányi védett eredetű bor” feliratot a „Classic” és a „Prémium” minősítéssel, amelyet a termesztéstől a borkészítés utolsó állomásáig a szigorú és gyakran ellenőrzött hegyközségi előírások mellett termelnek, majd a hegyközségi borminősítő bizottság erre érdemesnek tart. Az eredetvédelmi rendszerhez nem kötelező csatlakozni, de aki kívül marad, nem szerepeltetheti majd a „villányi” elnevezést a bora címkéjén. Ezért is vállalja valamennyi villányi hegyközségi tag a terméskorlátozással, többletadminisztrációval is járó áldozatot. A bizalmat ébresztő felirat ugyanis a piacon sokat ér.
| Francia modell |
| Uniós szemmel nagyzolásnak tűnik a mindössze 93 ezer hektár szőlőterülettel büszkélkedő Magyarországon 22 borvidéket nyilvántartani, miközben Francia-ország 350 ezer hektárnyi szőlőjének elég volt 72 borvidék (soces region viticole), amelyet ráadásul 9 borrégióba (region viticola) sűrítettek. Font Sándor MDF-es országgyűlési képviselő ezért javasolta, hogy a 22 borvidéket csökkentsék 5-re. Ám az érintettek szerint ez a borvidékek közötti átrendeződés „kényszerházasságokkal” járna, ami ártana a szakmának. Tóth Sándor monostorapáti borász a csökkentés helyett inkább a francia vagy spanyol, a borvidé-keket régióba soroló modellben látja a megoldást. Ezzel nem sérül az egyes területeken élők egyéni érdeke, nem alakul ki hátrányos alárendeltség, és eredményesebben tudnak fellépni a közös célért, a borvidé-keken és a borrégión belüli haté-kony eredetvédelemért. Tóth szerint így összesen öt egységbe – Felső-Dunántúli (akár Pannonia superior elnevezéssel), a Bala-toni, a Dél-Dunántúli (Pannonia interior), az alföldi borvidékeket összefogó Duna, illetve az Észa-ki-középhegység térségébe tar-tozó borvidékekből létrehozható Felvidéki borrégióba – lehetne besorolni a 22 jelenlegi borvidé-ket. |
|
Ezt igazolja Gál Lajos, a Villánytól távoli Egri borvidék hegyközségé-nek elnöke is, aki úgy számol, hogy palackonként akár 200 forinttal többet, legalább 600 forintot érnek majd a boraik, ha feltüntethetik a címkén a már évek óta alkalmazott egri eredetvédelmi rendszer minősítéseit. Ehhez az kell, hogy megszülessen a várva várt jóváhagyó szakminiszteri rendelet az eredetvédelem egri szabályairól.
A korábbi pancsolások miatt kicsit megkopott presztízsű, 5200 hektáros, 8800 termelőt tömörítő egri borvidéken 1994-ben fogtak hozzá a minőségbiztosítási, azaz eredetvédelmi rendszer kiépítéséhez. A színvonalat szavatoló „védett eredetű bor” minősítés adja meg az alapot az imázsjavító kollektív bormarketinghez. A program megvalósítása érdekében pályázik a hegyközség az Agrármarketing Centrumhoz is a „védett eredetű” Egri Bikavér, az Egri Bikavér Superior és a Debrői Hárslevelű arculatának megtervezésére.
„A minőségbiztosítási rendszer Egerben is önkéntes, de az előrejelzések szerint nincs más út” – véli Gál Lajos. Az asztali borok fogyasztása tartósan csökken Európában, a különleges minőségűeké pedig növekszik. A magyar pincék nem lennének képesek felvenni a versenyt az olcsó dél-európai, ausztrál, chilei, új-zélandi borokkal. Egyetlen út marad tehát: a minőségi kategóriában különlegeset nyújtani. A hegyközségi elnök szerint annyit máris elértek, hogy Eger környékén jövedelmezővé vált a bortermelés.
BORTÖRVÉNY. Az úttörőnek számító egri példán és a már bimbózó villányi kezdeményezésen kívül a többi borvidéken még gyerekcipőben sem jár a minőségi megkülönböztetés. Annak ellenére, hogy az uniós csatlakozásig alig néhány hónap van hátra, mindössze dédelgetett gondolat az eredetvédelem. A késlekedést némiképp magyarázza, hogy az ehhez szükséges alapvető jogszabályok ugyan már megszülettek, de még lényegi változások várhatók az új bortörvényben, amelyet a tervek szerint októberben tárgyal a parlament.
