A jövő évre tervezett 3,6 százalékos költségvetési deficit miatt ugyanis Brüsszelnek szankciók életbe léptetését kellene javasolnia, amiért Franciaország három egymást követő évben is megszegi a stabilitási paktum 3 százalékos limitjét. A büntetés mértéke pedig elérheti a GDP fél százalékát.
A korábbi két évben a franciák, ha sikertelenül is, de legalább meg-célozták az előírás betartását, most viszont a kormány csak 2005-re ígéri, hogy 3 százalék alá szállítja a költségvetési hiányt. Mi több, jövőre először fordul elő, hogy az állam-adósság mértéke meghaladja a GDP 60 százalékát, pedig ez a limit ugyancsak lényegi része a közös valutát megalapozó pénzügyi fegyelemnek.
A költségvetés kettős prioritást tart szem előtt: a gazdasági növekedés beindítását és a foglalkoztatottsági mutatók javítását. Az idén ugyanis a GDP előreláthatólag csak fél százalékkal gyarapodik, ami egyharmada a tavaly szeptem-berben közzétett előrejelzésnek. A brüsszeli kedélyek csillapí-tására a közkiadások szinten tartását helyezték kilátásba: lényegesen visszafogják egyes minisztériumok költségvetését, hogy ezek rovására 9 százalékkal növeljék a biztonsági és védelmi kiadásokat.
A hétvégén kiderül, hogy mindez elegendő-e a brüsszeli bizottság megnyugtatására. Október 3-án jár le ugyanis az a határidő, amelyet az uniós pénzügyminiszterek adtak Francia-országnak, hogy fiskális politikáját összhangba hozza a paktum előírásaival. Ezt követően a bizottságnak konkrét ajánlásokat kellene tennie a deficit mérséklésére, amelyek figyelmen kívül hagyása esetén következnének a szankciók. Erősen kérdéses azonban, Brüsszel vállalja-e az összecsapást. Kibúvóul szol-gálhat a stabilitási paktum azon kitétele, amely „speciális körülmények” között engedélyezi a magasabb hiányt is. Igaz, az elnéző viselkedés a paktum végét is jelentheti, mint arra a Párizsra haragvó kisebb tagállamok burkoltan figyelmeztetnek.
