 |
| Részletes blokktérkép. Naprakészen. |
Az Európai Unióban az agrártámo-gatási irendszer szükséges elemeként írták ielő a tagországok számára az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) megvalósítását, amely áttekinthetővé teszi a kérel-mek nyomon követését, illetve el-lenőrzését. Ez magában foglalja a gazdák regisztrációját, az állatnyil-vántartást és – egyebek mellett – a mezőgazdasági parcellák azonosítá-sára szolgáló rendszert is. Ez utób-binak – egy 2000-es rendelet szerint – digitalizált formában kell kiépülnie, lehetőleg légi vagy műholdas felvételek hátterével.
Az EU a jogi előírások mellett ugyanakkor segítséget nyújt a technikai megvalósításhoz is. A DG Joint ResearchCentre, az unió központi kutatóintézete már 1988-tól foglalkozik a távérzékelés (a légi, illetve műholdról készített fényképek) mezőgazdasági felhasználhatóságával. A MARS program keretében technikai specifikációkat szolgáltatnak a támogatások távérzékeléses ellenőrzéséhez, illetve a kapcsolódó területeken. Ellenőrzik a tagországok eljárásait, illetve segítséget nyújtanak a csatlakozóknak a rendszerek kiépítésében.
A jelentős informatikai beruházásokat igénylő IIER fejlesztésére Magyarországnak 10 millió eurós – 2,5 milliárd forintos – Phare-támogatást ítéltek meg a múlt évben. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR), valamint a távérzékeléses ellenőrzési eljárások kidolgozását a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) végzi. A légi-, illetve műholdas felvételeket is felhasználva így hamarosan elkészül az ország térinformatikai térképe, amely mintegy 300 ezer fizikai blokkból áll. Ezek egymástól úttal, vasúttal, épületekkel elválasztott egységek, amelyek az uniós agrártámogatások folyósítása során hivatkozási és ellenőrzési alapul szolgálnak.
Felmerülhet a kérdés, hogy a már létező kataszteri nyilvántartás mellett miért van szükség egy látszólag párhuzamos rendszer kiépítésére. A két nyilvántartás eltérő célokat szolgál. Míg a kataszteri a tulajdonbiztonságot védi, addig a MePAR funkciója más: az uniós agrártámogatáshoz kell naprakész információval szolgálni a blokkok által meghatározott földfelszíni egységekről. Az ingatlan-nyilvántartásból ugyanis gyakran nem tűnik ki, mekkora egy adott részen a támogatható földterület: a föld mekkora hányadát foglalja el bozótos vagy épület, s hogy éppen szántóként, vagy szőlőskertként hasznosítják-e azt. Az EU azonban a támogatás-igénylés alapegységeként a mezőgazdasági parcellát (olyan összefüggő földterület, amelyen a gazdálkodó egyetlen növénykultúrát művel) határozza meg. A blokktérkép ezt a problémát oldja meg, mivel a légifelvételek alapján minden egységre megállapítják a támogatható terület pontos nagyságát. A naprakészség érdekében a MePAR folyamatos megújításra szorul. Csornai Gábor, a FÖMI távérzékelési központjának vezetője elmondta, hogy terveik szerint évente az ország egyharmadának térképeit frissítik majd fel.
A gazdák az uniós közvetlen kifizetésekre 2004-től már a fizikai blokkokra való hivatkozással pályázhatnak. A blokktérképek novembertől lesznek hozzáférhetőek a megyei mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalokban, a gazdálkodók ennek alapján jelenthetik be, hogy mely egységeket művelik. Az új rendszerre való áttérésről több szervezet, köztük a Magyar Agrárkamara is folyamatosan tájékoztató előadásokat tart. Jelen Sándorné főtanácsos felhívta a figyelmet: a gazdálkodók számára fontos, hogy időben információt gyűjtsenek, hiszen ennek hiányában jövőre lemaradhatnak az uniós támogatásokról. A MePAR azonban nem csak a gazdáknak nyújt majd információkat. Az IIER-t működtető Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ugyanis megvizsgálja a beérkezett kérelmeket: a parcellaazonosító rendszer alapján ellenőrzik, hogy egy adott fizikai blokkra nem érkezik-e be nagyobb támogatási igény, mint az azon regisztrált támogatható terület indokolná. Az EU-s szabályok ráadásul egy viszonylag nagy mintán alapuló ellenőrzést írnak elő: a kérelmek legalább 5 százalékát kell részletes vizsgálatnak alávetni. Mivel ekkora területet gyalog lehetetlen bejárni, elengedhetetlen a távérzékelési eszközök használata. Az ellenőrizendő körzeteket kockázatanalízis segítségével fogják meghatározni, s azokon légi-, illetve műholdfelvételekkel végeznek előszűrést. A tapasztalatok alapján ez az eljárás kiemelkedően pontos: Csornai Gábor szerint a mérés hibája mindössze fél százalék. A helyszíni ellenőrzéseket így már csak jóval kisebb mintán kell elvégezni.
