Feljavított csomag

Medgyessy Péter. Lefelé kerekít.

Miután világossá vált, hogy a növek-vő kiadásokat csak több százmilliárd forinttal megfejelt adóbevétellel lehet ellensúlyozni, a nyár közepén a kényszerű megszorításokra terelődött a hangsúly a gazdaságpolitikában. A szocialista párt bírálata szerint „rossz kommunikáció” volt, hogy a pénzügyi tárca nyilvánosságra hozta a terve-zett adószigorításokat – és csaku-gyan, a közvélemény-kutatás baro-métere ettől fogva rosszul kezdett állni a nagyobbik kormánypárt szemszögéből. Egyúttal azonban ez a kommunikáció feltétlen előnnyel is járt. Nyílttá vált a vita az államháztartás égető kérdéseiről, és ennek nyomán, mint a múlt héten kiderült, jelentősen feljavult a kormány adócsomagja. A javulás persze viszonylagos: csak a nyáron bejelentett szigorításokhoz és különösen a kiadási oldalt végsőkig feszítő államháztartás beszűkült mozgásteréhez képest értendő.

TŐKECSALOGATÓ. Két lényeges ponton fordult a kocka – mind-kettőt a kisebbik kormánypárt szorgalmazta a viták során. Az egyik áttörési pontot a társasági adó csökkentése, és a kedvezmények kiterjesztése jelentheti a vállalkozásokat terhelő adók terén. A másik lényeges engedmény pedig a személyi jövedelemadó (szja) mérséklése: az, hogy a kormány elállt nyári döntésétől, és nem állja útját a tavaly már törvénybe iktatott 2004. évi adótábla bevezetésének. A társasági adó mértékét 18-ról 16 százalékra csökkentik, és a The Economist brit hetilap múlt heti, budapesti rendezvényén Medgyessy Péter kormányfő további évi 2-2 százalékpontnyi mérséklést hirdetett meg 2005-re és 2006-ra. Az így elérni kívánt 12 százalékos szintet a gazdasági tárca által életre hívott versenyképességi tanács is szorgalmazta.

Tehát ha minden igaz, most szemponttá vált a külföldi tőkebefektetésekért folytatott verseny, amiben igencsak romlott hazánk pozíciója a szomszédos országokhoz képest. Igaz, a látszat részben csal, hiszen az itteni statisztika, a vetélytárs országokkal ellentétben, kihagyja a működőtőke-befektetések számbavételéből a már itt működő, külföldi tulajdonú cégek újra befektetett nyereségét (Figyelő, 2003/27. szám). Ígéretet tett a miniszterelnök arra is, hogy a helyi iparűzési adót le lehet majd vonni a társasági adóból, noha ezt a múlt héten, a parlamentbe benyújtott adótörvény-csomagban még nem szerepeltették. 

Újdonságok  A múlt héten benyújtotta a kormány a parlamentnek az adótörvény-csomagot. Ebben javarészt a már korábban ismertté vált döntéseket (Figyelő, 2003/30., 31., 36. szám) láthat-juk viszont, akadnak azonban módosított, illetve új elemek is. Az alábbiakban ezek közül foglaljuk össze a fontosabbakat. SZJA • Új adótábla, változatlan adójóváírás • Önkéntes egész-ségpénztári befizetés külön adókedvezménye• Lakáscélú hiteltörlesztés adókedvez-ményének jövedelemhatárhoz kötése; a kedvezmény legfeljebb havi 10 ezer forint lehet • Beval-lás helyett adómegállapítás lehetősége VÁLLALKOZÁSOK • Társasági adó 18 százalék helyett 16 százalék • Elhatárolt veszteség bármely adóévben leírható • Fejlesztési adókedvezmény felté-teleinek lényeges könnyítése • Kis- és középvállalkozások EU-hoz igazodó beruházási adóked-vezménye • Nagyobb adómen-tesség a csökkent munkaképes-ségűek, valamint az ipari tanulók foglalkoztatása után JÁRULÉKOK • Az ápolási járulék elvetett terve helyett 1 százalék-ponttal megemelik az egyéni egészségbiztosítási járulékot ÁFA • Az áfának három kulcsa lesz: 5, 15, illetve 25 százalék • Kedvezményezett (15 száza-lékos) körben marad a személy-szállítás, a gáz-, gőz- és vízellátás JÖVEDÉKI ADÓ • Alkoholter-mékeknél 15 százalékos, dohánytermékeknél másfélszeres adóemelés; az ásványolaj-termékek adója változatlan marad ILLETÉK • 35 millió forint feletti vagyon megemelt örökösödési, ajándékozási illetéke, gépjármű-örökösödés kétszeres illetéke • Kis cégek bejegyzési illeté-kének megemelése

További könnyítésekre is számíthatnak a társaságok, illetve az egyéni vállalkozók. Így az elhatárolt veszteséggel bármelyik későbbi adóévben csökkenteni lehet az adóalapot (eddig csak négy évig volt erre mód), bár az adóhatóság engedélyét kell kérni a korábbi veszteség leírásához, ha a tárgyévet közvetlenül megelőző év adóalapja negatív volt. Könynyebben lehet hozzájutni majd a fejlesztési adókedvez-ményhez is: a támogatható beruházások alsó értékhatárát 10-ről 3 milliárd forintra (a hátrányos helyzetű térségekben 3-ról 1 milliárdra), a beruhá-zásban szereplő új eszközök minimális hányadát 50-ről 30 százalékra, a kedvezmény elnyeréséhez szükséges alkalmazotti létszámnövelést 500-ról 100 főre (a kiemelt körzetekben 300-ról 50 főre) mérséklik. Ráadásul a fejlesztési adókedvezményt akár a beruházás üzembe helyezését követő 9 évig is igénybe lehet venni, a jelenlegi 4 éves időtartam helyett. (Az EU rendszeréhez illeszkedően a fejlesztési adókedvezménynek csak feltételeit szabályozza a törvény, miközben a nyújtható kedvezmény mértékéről a kormány, illetve egyes esetekben a Pénzügyminisztérium dönt. A kedvezmény állami támogatásnak számít, a maximális támogatás részben ágazati sajátosságoktól, részben a működés helyétől függ, így például az északi és keleti megyékben egy-egy beruházásnak legfeljebb 50, Budapesten viszont csak 35 százalékát érheti el.)

A kis- és középvállalkozások eddig is igénybe vehették a 30 millió forintos beruházáshoz kapcsolt adóalap-csökkentést. Jövőre a kedvezményezettek adózási formától függetlenül a legföljebb 250 főt foglalkoztató vállalkozók lehetnek (bár a társaságoknál a 4 milliárdos árbevételi, illetve a 2,7 milliárdos mérlegfőösszegre vonatkozó határt is figyelembe kell venni). Szintén e vállalkozások esetében a 2000. december 31-e után felvett hitelek kamatára igénybe vehető adókedvezmény felső határa 5-ről 6 millió forintra emelkedik. Ugyanakkor e kedvezmények öszszege három egymást követő éven keresztül nem haladhatja meg a 100 ezer eurót (25-26 millió forintot), mivel az EU szerint úgynevezett csekély összegű (de minimis) támogatásnak számítanak. Arra is rászorítanak az EU szabályai, hogy a hazai törvények kizárják a kis- és középvállalkozói kedvezmények nyújtásából a szállítócégek nemzetközi fuvarozásait, valamint a agrár-, erdő-, vad- és halgazdaságokat.

VALÓRA VÁLT ÁLOM. Sokan kételkedtek benne – lapunk is -, hogy az új szja-tábla keresztülerőltetése valóban tényleges adóteher-mérséklést eredményezne. Vajon nem más elvonások növelésével fizettetik-e meg az szja-könnyítés árát? A múlt héten bejelentett – drákói – takarékossági csomag ebben is jelentős, bár távolról sem teljes fordulatot hozott. A kormány minden korábban felmerült összegre rálicitálva, 300 milliárdos nadrágszíj-meghúzást kezdeményez a központi költségvetésben a nyáron meghirdetett 141 milliárdos megszorítással szemben (lásd cikkünket a 18. oldalon). Annyi bizonyos, hogy a kormányfő, hosszú évek apparátusi tapasztalatával a háta mögött, megtanulhatta: az ilyesmit csak „puccsszerűen” – ha úgy tetszik, „kommunikációs hibával” – lehet meghirdetni, különben eleve nem lesz semmi a dologból. Kétségtelen az is, hogy a 130-140 milliárdos szja-könnyítés „fedezetének” egy részét (70-80 milliárdot) úgy teremtik elő, hogy mégsem csökkentik az áfa felső kulcsát, miközben több kedvezményes forgalmi adójú terméket, szolgáltatás átsorolnak a felső kulcs alá. Az sem látszott elkerülhetőnek, hogy a munkavállalók által a jövő évtől fizetett járulékot 1 százalékponttal, 13,5 százalékra növeljék, még ha ezt – a nyáron felvetett ápolásijárulék-ötlettel szemben – az egyéni egészségbiztosítási járulék megemelésével hajtják is végre.

László Csaba úgy tervezi: az árak és a nettó nominális bérek egyaránt 6 százalékkal nőnek 2004-ben. Jelentősen megemelte tehát a hivatalos inflációs prognózist (eddig 5 százalékról volt szó), miközben a bérek vásárlóértéke nem gyarapodhat. A pénzbeli juttatást is magukban foglaló reáljövedelmek viszont 0,9 százalékkal növekedhetnek, amiben közrejátszik többek között, hogy jövőre is valorizálják a családi pótlékot. Az említett nettó béremelkedéshez ugyanakkor a bruttó keresetek átlagosan 8 százalékos gyarapodása is kell. A kormány Országos Érdekegyeztető Tanács elé terjesztett javaslata szerint a gyakorlatilag adómentes minimálbért 53 ezer forintra emelnék a jelenlegi 50 ezerről.

Mindenesetre – mint előre jeleztük (Figyelő, 2003/37. szám) – nem változtatnak az alacsony jövedelmű alkalmazottaknak járó adójóváírás idei szabályain, holott e téren tavaly a törvényhozás szigorítást programozott be 2004-re. Szétterítetten növeli ugyanakkor a terheket a törvényjavaslat szerint, hogy eltörlik a nyugdíjjárulék 25 százalékának megfelelő kedvezményt. Közben némi ösztönzést adnak az önkéntes és kölcsönös pénztári megtakarításoknak, különösen az egészségpénztáraknál, utóbbinál a befizetések után a többi megtakarítástól függetlenül is évi 100 ezer (a 2020 előtt nyugdíjba vonulók 130 ezer) forint leírható az adóból. Viszont a lakáshitel-törlesztés maximális kedvezményét 240 ezerről 120 ezer forintra olvasztanák, mégpedig úgy, hogy ezt évi 3,4 millió forintig teljes, 3,4 és 4,0 millió forint között pedig fokozatosan csökkenő mértékben lehet igénybe venni. Laptársunk kimutatta: így egyoldalúan előnyben részesítik a kétkeresős családmodellt az egykeresőssel szemben, amire persze a „kincstári” válasz az, hogy az szja egyéni adózáson alapul, a családmodellt nem tudják akceptálni.

KÖNYV KONTRA KÖNYVKIADÁS.

Adótervezete szerint egyelőre az áramfogyasztást a 25 százalékkal megadóztatott körben kívánja látni a kormány, miközben a személyszállítás – a nyári tervekkel ellentétben – megmaradna a középső, jövőre 15 százalékra növekvő áfa alatt. A könyvek átkerülnek a legkedvezményezettebb 5 százalékos csoportba, a folyóiratok, kották, térképek 15 százalékkal adóznának, ámde a könyvek, időszaki kiadványok kiadását mint szolgáltatást a legmagasabb kulcsba sorolnák át.

A jövő évtől bevezetni tervezett illetékek – egyebek közt – a kis alaptőkéjű vállalkozások indítását fogják sújtani. A nyilvános részvénytársaságokat 600 ezer, a zártkörű rt.-ket és a kft.-ket 80 ezer, a jogi személyiség nélküli társaságokat 50 ezer forintért kívánják majd bejegyezni, holott utóbbi esetben az EU-szabályok 30 ezer forint illetéket is megengednének.