 |
Sok esetben volt szükség a karszt-vízzel elárasztott szénbányákban könnyűbúvárok munkájára a nyolc-vanas években, az eocén szénprog-ram idején; a zavaros, hideg és mély vízben ilyenkor vezetékes búvár-telefonon kommunikáltak a felszínnel a békaemberek. És bár a drótos megoldást ipari célokra még ma is használják, már léteznek vezeték nélküli víz alatti kommuniká-ciós eszközök is. Ezek némelyike csupán félig-meddig tekinthető mobiltelefonnak, mások azonban már a szárazföldi megoldá-sokkal szemben támasztott igényeknek is megfelelnek – adatto-vábbításra még nem, de hangkommunikációra már tökéletesen alkalmasak.
Az egyik legnagyobb francia mobilszolgáltató, a France Télécom és a vele együttműködő Amphicom nevű cég 2001-ben jelent-kezett először víz alatti GSM-megoldással: egyfajta búvárha-rangjuk telefonfülkeként működik, a békaember ebből a levegő-vel teli üregből kommunikálhat a szárazfölddel. A búra vezeté-kekkel csatlakozik a vízfelszínen lebegő, bázisállomásnak is tekinthető, antennával felszerelt bójához, amely a GSM-hálózattal teremt összeköttetést. És így ugyan a rendszeren keresztül bárkit felhívhat a búvár, mobilitása mégis korlátozott, mert a „fülkét” telefonálás közben nem hagyhatja el. Ahhoz, hogy ez megtehesse, a fejlesztőknek számos technikai akadályt kellett leküzdeniük.
Az akvamobilokkal általában ott kezdődnek a bajok, hogy a víz alatt lehetetlen érhetően beszélni. Mert bár a víz megfelelő közeg a rezgések továbbítására, a beszédhangok képzéséhez levegőre van szükség. Ez azt jelenti, hogy a szájat mindenképp levegőnek kell körülvennie – ez viszont jelenleg csak speciális, az arcot teljesen lefedő maszkokkal oldható meg. Nem elég azonban, ha a búvár képes megformálni a szavakat: a teljes értékű kommunikációhoz az is szükséges, hogy hallja, mint mond partnere. Levegő hiányában pedig a hallás sem működik a szárazföldön megszokott módon; ám míg a beszédhez elengedhetetlen a gáznemű közeg, a füleléshez már nem. A levegőt ugyanis a csontok is helyettesíthetik, amelyek szintén képesek a fülbe vezetni a hangot. Az Amphicom megoldásában például az állkapocs az átvivő közeg, hívásfogadáskor ezért a búvár speciális csutorára harapva veszi fel a telefont. Így ugyan akkor is érthető a beszéd, ha a békaember elhagyja a harangot, ám a vezetékek miatt nem úszhat messzire.
„A rádiótelefonnak igazán technikai merülések során, például a roncskutatásban, vagy víz alatti munkavégzésben van értelme, a szabadidős búvárkodáshoz még kényelmetlen” – véli Smuck Viktor könnyűbúvár oktató, a Szenteltvíz Búvárközpont vezetője. Szerinte az egyszerű felhasználók körében csak akkor terjedhetnek el a hangátviteli eszközök, ha használatuk egyszerűvé válik. A hobbibúvárok a mozgás teljes szabadságára vágynak – a legújabb fejlesztések így a víz alatti walkie-talkiek, vagy egyenesen mobiltelefonok kidolgozását célozzák.
 |
A kanadai Divelink például vízhatlan tokba helyezett maroktelefonokhoz csatlakoztatható adapterrel éri el, hogy a készüléket a búvárok ne csak egymás közötti beszélgetések lebo-nyolítására alkalmas adóvevőként, hanem úszó bázisállomás közvetíté-sével valódi mobiltelefonként hasz-nálhassák. Az eredetileg a Nokia számára fejlesztett rendszerben, kétkilométeres hatótávolságú ketyerék működnek; a megoldást igénybe vették már például a Disney World akváriumaiban dolgozó cápaetető békaemberek, de az amerikai haditengerészet búvárai is. A Divelink megoldásának nagy hátránya viszont, hogy alkalmazásához az arcot teljesen lefedő maszkra van szükség. „Ezt pedig a búvárok nem kedvelik” – mondja Smuck Vikor. A problémát a fejlesztők is felismerték: a Divelink ezért újabban a reduktor – a palackra csatlakoztatható levegőadagoló – csutoráján, a mikrofon előtt speciális levegő-járatot alakított ki, hogy többé-kevésbé tiszta beszédhang képződhessen. Ugyanide hangfelismerő csip is csatlakozik, amely a beszéd közben felszálló buborékok zaját is kiszűri. A bugyogás így végre érthető hangárammá változik, feleslegessé téve a nagy maszkot – a búvárnak csupán a víz alatti beszédtechnikát kell némi gyakorlással elsajátítania, s máris 20 méteres mélységből számolhat be élményeiről szárazföldi ismerőseinek.
