 |
Amerikában a második negyedévi növekedés erőteljesebb volt, mint amennyit az előzetes számítások jeleztek. A felülvizsgált adatok szerint 3,1 százalékkal gyarapodott a GDP az első három hónaphoz képest (teljes évre vetítve, szaknyelven: annualizálva), ami jócskán, 0,7 százalékponttal kedvezőbb az első becslésnél. (Az annualizált növekedési adat módszertanilag eltér a nálunk használatos, előző év azonos időszakához viszonyító indexeitől. Előnye, hogy érzékenyebben jelzi a konjunkturális ingadozásokat, a nálunk alkalmazott éves összehasonlítás viszont kiszűri az éven belüli szezonális kilengéseket. Az amerikai kereskedelmi minisztérium mindkét módszer alapján, sőt a folyó árak szerint is közzéteszi a negyedéves GDP-adatokat, mégpedig a magyarországi hivatalokhoz képest elképesztő gyorsasággal és részletességgel.)
Éves összehasonlításban: a második negyedévi amerikai GDP 2,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, a növekedésben mindenekelőtt a “kormányzati fogyasztás”, ezen belül is főként a katonai kiadások, valamint az építkezések föllendülése játszotta a hajtómotor szerepét (lásd a grafikont). Ugyanakkor az áruexport továbbra is visszaesik, így a külkereskedelmi deficit egyre duzzad az Egyesült Államokban. A londoni Economist Intelligence Unit (EIU) elemzésében megállapítja: az amerikai növekedés hajtóereje még mindig a fogyasztás, miközben a vállalatok továbbra is fölösleges kapacitásokkal, alacsony jövedelmezőséggel és adósságokkal küszködnek, a munkaerőpiac pedig gyengélkedik. Még így is följavították az amerikai növekedésre vonatkozó előrejelzésüket, az idén 2,2, jövőre 3,3 százalékos GDP-gyarapodást becsülnek.
Japán növekedési kilátásai viszont jelentősen javultak, az EIU mellett a Goldman Sachs és a JP Morgan is 2 százalékos idei gyarapodást jelez, ami valóságos ugrás az eddig ismert, 1 százalék alatti előrejelzésekhez képest. Az élénkülés a szolgáltatási szektorban kibontakozott boomnak köszönhető – magyarázzák az elemzők, akik most már úgy látják: a szigetország konjunktúrája már a múlt év végén megkezdődött. Gyarapodnak a vállalatok egymás számára nyújtott szolgáltatásai, a racionalizálási intézkedések az üzleti szektorban növelték a cégek rentabilitását, ami kedvezően hat a beruházásokra is – fejtegeti a Finantial Times Deutscland.
Elsősorban a Japánból érkező kedvező jelek késztetik az elemzőket arra, hogy följavítsák a globális növekedésre vonatkozó előrejelzéseiket. Az EIU szerint a globális növekedés az idén 3,2, jövőre 3,9 százalék lesz (korábban 2,9, illetve 3,7 százalékot prognosztizáltak). A londoni intézmény ugyanakkor kockázatként említi, hogy tovább gyöngül a dollár az euróval szemben, ami inflációs nyomást gyakorolhat Amerikára, és tovább fékezheti a növekedést az öreg kontinensen. Ugyancsak fenyegeti szerintük a globális növekedést a deflációs veszély, valamint az amerikai belső kereslet esetleges kifulladása. A világkereskedelem számításuk szerint 2003-ban 3,9, 2004-ben pedig 5,5 százalékkal bővülhet. Furcsa intermezzo: a Nemzetközi Valutalap, a globális növekedési előrejelzés lerontására készült, ám, miután a Reuters nyilvánosságra hozta ezt, az IMF közölte, az amerikai élénkülés ismeretében mégsem változtatja meg az előrejelzését.
A kontinentális Európa növekedési kilátásairól viszont továbbra is kedvezőtlen hírek érkeznek. Hans Eichel német pénzügy-miniszter állítólag arra készül, hogy bejelentse Brüsszelben: a német államháztartás GDP-hez viszonyított hiánya az idén – a tavalyi 3,6 százalék után – ismét meghaladja a valutaunió feltételéül szabott 3,0 százalékos küszöböt, és elérheti a 3,8 százalékot. Állítólag az IMF említett elemzésében valamivel nagyobb német deficitet jósol 2003-ra csakúgy, mint 2004-re. A németek hivatalosan cáfolják a túllépést, ám az is tudható: Eichel korábban Brüsszelben úgy nyilatkozott, hogy ha az idei német növekedés nem éri el a 0,75 százalékot, akkor Németország megint nem tudja teljesíteni a maastrichti előírást. Márpedig az első félévben a német gazdaság nem növekedett, sőt, a második negyedévben visszaesést regisztráltak.
