 |
| A német gazdaság évek óta betegeskedik, ezért a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégeinek csaknem egyharmadát adó németek utazási kedve látványosan visszaesett. |
Óhatatlanul Dávid és Góliát küzdelme jut az ember eszébe, ha a kis magyar gazdaság nemzetközi esélyeit teszi mérlegre. Ez a képzettársítás a tu-rizmus esetében is tökéletesen meg-állja a helyét – ugyan mi másra gon-dolhatna az ember, ha Németország egyik legnagyobb utazásszervezőjé-nek irodájában nyaralási prospektu-sokat böngészve a magyarországi kínálatok akadnak a kezébe. Vajon milyen furfangra van szüksége a magyar Dávidnak ahhoz, hogy versenyképes maradjon az önma-gukat egyre erőszakosabban reklá-mozó szomszédokkal szemben? Milyen eséllyel veheti fel a versenyt a Balaton a horvát vagy a bolgár tengerparttal? Még inkább, versenyképes lehet-e Budapest akár Londonnal, akár Párizzsal, de ne menjünk ennyire messzire: Prágával vagy Krakkóval szemben? Ha igen, mi lehet a siker kulcsa?
| Nem vész el, csak átalakul? |
Nincs szükség a vészharangok kongatására – állítják egybe-hangzóan a német turisták által kedvelt hazai városok és üdülőhelyek szállodaipari szak-emberei. „A nosztalgia nagy úr” – véli Lenzsér Csaba, a Club Aliga értékesítési és marketingigaz-gatója. Nem tagadja, vannak időben ébredő desztinációk, amilyen például a horvát tengerpart. Sokan tartanak oda, de aki állt már a határon 12 órát, az jobban átgondolja, hogy legközelebb milyen úti célt válasszon. Lenzsér Csaba tisztában van a Balaton fonák-ságaival, mégis azt mondja, a sekély tó a kisgyermekeseknek ideális terep a fürdőzésre, hiszen a hazai és külföldi szervezetek egyaránt kiválóra minősítették a víz minőségét. Emiatt is térnek vissza a családosok a térségbe. A mindössze 6 hétig tartó balatoni szezon bevételei az idén 10 százalékkal maradtak el a múlt év – átlagosnak mondható – azonos időszakától. A látogatók száma ugyan kevéssé, a költési kedv viszont annál inkább csökkent. A korábbi éveknél jóval többen keresték az olcsóbb hotelszobákat és vettek igénybe kevesebb szolgáltatást.
A pénzköltési szokásokban beállt változásokat a Mercure Budapest Buda Hotel vezetése is észlelte. „A német utazók lejjebb adtak az igényeikből” – mondja Czaer Lajos, a szálloda értékesítési igazgatója. Ezt mutatja, hogy a Forma-1 Magyar Nagydíj idején az ötcsillagos hotelek helyett az idén a négy-, de még inkább a háromcsillagosokat részesítették előnyben. Bár Czaer csökkenő forgalomról számolt be, meggyő-ződése, hogy ennek nem a német utazókedv lanyhulása az oka. A németek által Magyaror-szágon töltött vendégéjszakák száma ugyanis a 2002 első felében tapasztalt 7,4 ezerről az idén 8 ezer fölé nőtt.
„Új, az idén tapasztalható trend, hogy sok német vendég a nagy haszonkulccsal dolgozó partnerirodák megkerülésével, privát szervezésben érkezik a szállodákba” – ad egy lehetséges magyarázatot a szaporodó vendégéjszakák és az apadó bevételek közötti ellentmondásra Lenzsér Csaba. A vendégek azonban jobbára csak a szálláson spórolnak; a helyszínre érve örömmel vesznek részt a régió – főleg gasztronómiai jellegű – eseményein. Szívesen látogatják a borfesztiválokat, de számos német ragadott hússütőlapátot a Club Aliga grillfesztiválján, amely az idén a Barbecue Európa Bajnokságnak is helyet adott. Hasonló programok szervezése Lenzsér szerint nagyobb számban csábíthatná a németeket a térségbe.
Nem érzékelte a német vendégek utazókedvének visszaesését Móricz Szilvia, a hévízi Naturmed Hotel Carbona értékesítési vezetője sem. Igaz, a szálloda az elmúlt időszakban sokat tett: 60 szobával bővítette kapacitását, klimatizálta a helyiségeit, és egy kültéri élményfürdővel gazdagította a kínálatát. Móricz Szil-via szerint fejlesztésekkel, a piaci változásokra történő gyors reagálással és megfelelő marketing eszközök használa-tával megtarthatók a német vendégek – mind az olcsóbb szobákat kereső családosok, mind a tehetősebb bajor nyugdíjas réteg. |
|
„A világgazdaság egészét tekintve világosan látszik, hogy 2003. nem a turizmus éve. Az Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-i támadás, majd az idei ázsiai SARS-járvány jócskán visszavetették ezt az ága-zatot, a nagy nemzetközi utazási irodák sorra veszteségekről számol-nak be” – mutat rá Erdei János, a Magyar Turizmus Rt. Németországért is felelős regionális képviseletének igazgatója. Az utazási szokásokban hangsúlyeltolódás következett be. Igaz, ez akár kedvezően is hathatott volna a magyarországi turisztikai iparágra, hiszen ahogyan a biztonság prioritássá vált, úgy kerültek előtérbe a könnyen megközelíthető európai üdülőhelyek. Az év elején még voltak olyan megnyilatkozások, amelyek hazánkat a globális események nyertesének tartották. Csakhogy ezek nem váltak be: az év első felében még a 2002-esnél is rosszabb eredményekről árulkodtak a statisztikák (pedig tavaly is visszaesés történt), 2003 egészére nézve pedig akkor is legföljebb a tavalyi eredményeket hozza majd az ágazat, ha feltételezzük, hogy a második félév javulást hoz.
RÖVID KIRÁNDULÁSOK. „A kedvezőtlen eredmények mögött egyrészt a német recesszió, másrészt Magyarország megközelíthetőségének gyatra helyzete áll” – szögezi le a regionális igazgató. Elvégre Németország a magyar turizmus legnagyobb „piaca”, így az itt érvényesülő tendenciák nagymértékben befolyásolják az üzletág eredményeit. A német gazdaság viszont évek óta betegeskedik, aminek következtében a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégeinek csaknem egyharmadát adó németek utazási kedve látványosan visszaesett. A borús gazdasági kilátások, illetve a munkájuk elvesztésétől való félelem arra ösztönzi őket, hogy inkább rövidebb kirándulásokat tegyenek, esetleg csak egy-egy hosszú hétvégére hagyják maguk mögött a munkahelyüket. Ez magától értetődően felértékeli a gyorsan megközelíthető, közeli nyaralóhelyeket, azok közül is azokat, amelyek lehetőleg még olcsók is. „Nagyon súlyos probléma, hogy Magyarország nemzetközi összehasonlításban nehezen megközelíthető. Autóval még korszerű autópályákon is többórás út, amíg valaki Nyugat-Európából eléri az országot, márpedig erre csak a hosszabb nyaralást tervezők vállalkoznak. A repülőutak árfekvése pedig még mindig többszöröse a fapados társaságokénak” – fejtegeti tovább Erdei.
Míg a német konjunktúra beindulásában legföljebb csak reménykedhetünk, a második problémát akár kezelni is lehetne. A hasonló adottságokkal rendelkező Prága nem véletlenül lett versenyképesebb Budapestnél. A titok nyitja nem a műemlékek jobb állapota, vagy a múzeumi kedvezmények. A megoldás ennél sokkal banálisabb: a cseh főváros elérhetősége az elmúlt években látványosan javult. A régióban Csehország nyitotta meg először reptereit az olcsó légitársaságok előtt, ami szépen megdobta az országba érkező turistaforgalmat – ráadásul „elterelő” hatással volt az esetlegesen magyarországi kirándulást tervező utazóközönségre. A döntés nem okozott említésre érdemes károkat a nemzeti légitársaságnak – hiszen a fapados járatok egészen más célközönséget ragadtak meg -, ellenben hihetetlen mértékben megnövelte a korábban inkább otthon maradó, vagy az olcsón elérhető üdülőhelyeket választó turisták utazási kedvét. Ma már Budapestre is repülnek „diszkontjáratok”, ezek azonban még mindig kevés országból – illetve Németország esetében például kevés városból – nyújtanak alternatívát.
 |
ÁTTÖRÉSRE VÁRVA. A megközelít-hetőségen túl más téren is van mit újítani. Hiába zajlott le ugyanis az elmúlt években gyors modernizáció számos új, divatos turisztikai területen – a gyógy-idegenforga-lomtól, a konferenciaszervezésen át az incentive turizmusig -, és fejlődött jelentősen a hazai kínálat, mindez nem feltétlenül kapott kellő hangsúlyt az országot népszerűsítő „propagandában”. Tovább él a sokat szidott, és már oly sokszor meghaladni ígért, avíttas „Gulasch, Puszta, Plattense” Magyarország-kép. Ez az üzenet marketing szempontból mára igencsak megfáradt. Erdei szerint a jövő feladata az új imázs kialakítása, hogy ismét vonzó célpont lehessen az ország. Éppen erről szól majd a jövő esztendő, amely két szempontból is kiváló alkalmat kínál arra, hogy az ország ismét divatba jöjjön. Egyrészt az uniós csatlakozás éve a megújulás szimbólumaként vonulhat be az országképbe, másrészt különleges alkalmat szolgáltathat a határnyitás jövőre esedékes 15. évfordulója.
A várakozások persze a német gazdaság jövőre várt beindulása miatt is optimistábbak. Az előrejelzések szerint akár 2 száza-lékot is elérheti a növekedés, ami a németek utazási kedvét is bizonyosan befolyásolja majd. Ezt az „ígért” fellendülést remélhetőleg a magyar turizmus is képes lesz meglovagolni, igaz, ehhez jó néhány tanulságot le kell még vonni az elmúlt évek negatív tapasztalataiból.
