Tízkilométeres dugók alakultak ki július végén a 35 fokos kánikulában egyes déli határátkelőknél, mert a horvát határőrök a romániai kollégákat megszégyenítő alapossággal vizsgálták át az autókat, csomagokat. Húst és élelmiszert kerestek, és koboztak el, ha találtak. Sőt, azoktól a szerencsésektől is, akik valahogy mégis átjutottak a határon, a horvátországi árakon valóban kincset érő sült csirkés és rántott húsos élelmiszer-csomagokkal, az országúti ellenőrzések során tetemes pénzbüntetéssel megfejelve vették el a húsfélét.
Marhavágóhíd. Nálunk még nem volt BSE-eset.
SÚLYOS ÉRVÁGÁS. Az intézménye-sült turistavizslató horvát húsles azonban csak következmény, miután az ország június elsejétől, elsősorban a kergemarhakórra (BSE) hivatkozva, néhány kivételtől (például Európai Unió országaitól és Ausztráliától) eltekintve megtiltotta a kérődzők, a sertések, a baromfik, a halak, valamint az ezekből készült termékek bevitelét. Az intézkedés a Horvátországba irányuló magyar kivitel csaknem hatodát, mintegy 50 millió dollárnyi árutömeget érint (a tavalyi horvát exportunk 328 millió dollárt tett ki). Az eljárás – amellett, hogy a belpiaci túltermelés miatt a magyar feldolgozóknak szó szerint húsbavágó lépés – nélkülöz minden tudományos és szakmai alapot. A tilalom ellen a magyar diplomácia tiltakozott. Nálunk ugyanis nem regisztráltak még BSE-gyanús esetet sem. (Igaz, a múlt héten Debrecenben bejelentették, hogy kezelnek egy beteget a Creutzfeld–Jakob kór tüneteivel, mely betegséget a szivacsos agysorvadás emberi válfajának tartják, ám az eddigi vizsgálat alapján a megbetegedés nem állati eredetű.)
Magyarország a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) fordult a vita rendezése végett. A horvát fél a vitarendezési tárgyalásokon azt ígérte, tüstént feloldja a korlátozást, ha hazánk az állati eredetű fehérjetakarmányok felhasználását tiltó, az uniós szabályokkal összhangban lévő rendelkezést léptet életbe. S bár Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára augusztusban bekérette Horvátország budapesti nagykövetét, és bemutatta a magyar agrártárca 2003. július 25-i hatállyal életbe léptetett rendeletét a Zágráb által hiányolt EU-konform szabályokról, lapzártánkig nem oldották fel a magyar árukkal szembeni korlátozást. Mások mellett a diplomata is él a gyanúperrel, hogy az éppen a turistaszezon elejétől foganatosított horvát intézkedés nem csak a kergekór ellen hivatott védeni a termelőket. Major István szerint azért is „kilóg a protekcionista lóláb”, mert a BSE-t a kérődzők terjesztik, nem a csirke, a sertés vagy a hal.
BSE és TSE
A horvát hússtop a kérődzőket támadó BSE-n (Bovine Spon-giform Encephalopathy – sziva-csos agyvelő-elfajulás) kívül a más fajok hasonló, gyűjtőnéven TSE-nek (Transmissible Spongi-form Encephalopathy – átvihető szivacsos agyvelő-elfajulás) nevezett megbetegedése elleni megelőzésként is született, tudtuk meg az agrártárca illetékesétől. Horvátország az EU-hoz hasonlóan 2001-ben jogszabályba foglalta, hogy néhány kivételtől eltekintve állati eredetű takarmányt nem lehet használni az emberi fogyasztásra tartott haszonállatoknál. Mivel az ilyen takarmányok veszélyes-sége a kérődzőkön kívül tudományosan nem bizonyított, és számos országban használják is ezeket, az EU az intézkedést kizárólag saját területén, önkorlátozó jelleggel léptette életbe, és az importnál egyéb garanciákat kér, amelyeket Magyarország teljesít.
A várakozás annyiban megala-pozott, hogy az EU-tagok ese-tében kevesebb a lehetőség a tagország belső piacát egyolda-lúan védő lépésekre. Erre csak nagyon indokolt esetben ad átmenti engedélyt a brüsszeli bizottság. Amennyiben pedig egy uniós tag termékeivel szemben érvényesít egy külső ország protekcionista intézkedést, akkor a Római Szerződés értelmében – a tag képviseletében – Brüsszel lép fel a WTxO-nál vitarendezési eljárást kezdeményezve.
