ELŐRELÁTÓ MUTATÓ. Az egy részvényre jutó eredmény (EPS), illetve az ebből számolt mutatószám, az árfolyam/egy részvényre jutó eredmény (P/E) fontos fogalmaknak számítanak a tőkepiacon. A hagyományos értelemben vett EPS mellett azonban érdemes megemlíteni a hígított (diluted) EPS-t is, amely a széles körű nemzetközi alkalmazás után hazánkban is egyre jobban terjed. Az amerikai társaságok esetében már bevett gyakorlat, hogy az eredménykimutatás alján az EPS után szerepel a hígított verzió is. Az indok egyszerű: ez az érték jobban megmutatja, hogy a nyereségből elméletileg mekkora összegre jogosít fel egy részvény, mivel számol azokkal a lehetőségekkel is, amelyekkel bővülhet a tulajdonosi jogokat megtestesítő részvények száma.
SZÁMÍTÁSA. Míg az EPS-t úgy számoljuk, hogy a társaság nettó eredményét elosztjuk az átlagos éves részvényszámmal, addig a hígított EPS esetében a nevező az úgynevezett hígított részvényszám. Ez abban különbözik az aktuálisan érvényes részvénymennyiségtől, hogy tartalmazza az előre látható additív kibocsátásokat, amelyek nyomán egy papírra kevesebb jut majd a vállalat által megtermelt profitból.
ELTÉRÉSEK. Hígító hatásúnak négyféle már bejelentett ügylet számít: a menedzsmentopció, a warrant (a társaság által kibocsátott, átváltási jogot biztosító speciális értékpapír), az átváltható kötvény és a másodlagos kibocsátás (például akvizíciós célra). Normál gazdálkodási körülmények között a hígított és a normál EPS általában csak pár százalékkal tér el egymástól, de extrém esetekben előfordulhat óriási különbség is, így nem árt a hígított részvényszámmal kalkulálni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
