 |
Az idei első félév átlagos növekedése 2,6 százalékos. A fékeződés alighanem előbb kezdődött, és drasztikusabb lesz, mint eddig gondolhattuk.
A megtermelt új érték a szolgáltató ágazatokban továbbra is nőtt, a mezőgazdaságban csökkent, az iparban pedig alig változott – fűzték hozzá a statisztikusok, egyelőre a számok megjelölése nélkül. A beruházások kifulladtak, ami mögött egyértelműen a kormányzati fejlesztések visszaesése áll. A beruházások gyarapodása még a GDP növekedési ütemétől is elmaradt, ennyiben a tavalyi tendencia kedvezőtlen irányba fordult (lásd az ábrát).
A lassulás másik tényezője, hogy az áruk importja reálértékben 7, exportja viszont csak 2 százalékkal bővült az első 6 hónapban, így a termelést jelentősen meghaladhatta a belföldi felhasználás gyarapodása. A közösségi fogyasztás valószínűleg még tartja magát, ebben az ősztől várható fékeződés, amikor az egy évvel korábban megemelt közalkalmazotti bérek miatt megemelkedő “bázis” hatni kezd. Végül is leginkább a magánfogyasztás maradt meg hajtóerőnek – ám azt a jövő évi adóemelések minden bizonnyal visszafogják majd.
A külpiaci konjunktúra sehogy sem akar beindulni a magyar gazdaság számára. Ennek ellenére a beruházások néhány ágazatban – pénzügyi és lakásszektor, mezőgazdaság, szállításban – dinamikusan gyarapodnak, és a feldolgozóipari beruházás is nőtt, ellentétben a tavalyi zsugorodással. Összességében azonban a jövedelmek felhasználási szerkezetének átalakulására várni kell, bár a fogyasztás várható visszafogása ebbe az irányba szoríthatja a folyamatokat.
Az államháztartásról is borús hírek érkeznek. Augusztusban a hiány 105,7 milliárd forinttal duzzadt, így az első 8 hónapban elérte a 707,6 milliárd forintot, a teljes évre engedélyezett összeg 85 százalékát. Ahogy lenni szokott, a kormány a zárszámadási törvényben kér további pénzkereteket a parlamenttől, menet közben javasolva az idei költségvetés módosítását. Egyebek mellett egészségügyi kiadásokra kellene újabb 33,1 milliárd, autópálya-építésre további 7,5 milliárd, méltányossági nyugdíjra 700 millió forint. Igaz, az összesen 50,7 milliárdos (részben egyelőre meg nem jelölt célú) többletkiadásra, a törvénytervezetben előadottak szerint, van fedezet. Újabb hiányok parlamenti fölhatalmazás nélkül jönnek.
 |
Tavaly egyébként a rekorddeficit európai mércével mérve a GDP 9,2 százaléka volt – számol be a zárszámadási törvényjavaslat. Hazai módszerrel a hiány még nagyobbnak adódott (lásd a grafikont). A különbséget más okok mellett az egyik évről a másikra “átcsúszó” adóbevételek okozzák. Tevékenységi alapon – vagyis európai módszerrel – 94,9 milliárd forinttal több a múlt évben felmerült adó, mint pénzforgalmi alapon, azaz hazai módszerrel. (Például a januárban befolyt, csaknem 200 milliárdos rekord áfa zöme a maastrichti módszer szerint valójában tavalyi bevétel.) Ugyancsak csökkentette az európai módszerű hiánymutatót a Magyar Fejlesztési Bank Rt. portfólióinak megvásárlására fordított 113,1 milliárd forint, mivel az autópályák és a Diákhitel Központ Rt. átvételével a közvagyon mérete nem változott.
