Diverzifikáció
Diverzifikáció alatt a vállalat működési körének új területekre történő kiterjesztését értjük. A fogalom egyik legnépszerűbb és egyben szemléletes meghatározása Ansoff nevéhez fűződik, aki szerint meglévő termék új piacra vitele esetén piacbővítésről, új termék korábban meglévő piacon történő értékesítése esetén termékfejlesztésről beszélhetünk, diverzifikációról pedig akkor van szó, ha új termékkel új piacon jelenik meg a vállalat. Horizontális a diverzifikáció akkor, ha a vállalat régi tevékenységi köréhez az új tevékenység piaci és/vagy technológiai szempontból kapcsolódik. Ide sorolható a választékbővítés (vagy szűkítés), illetve a minőségjavítás is. A vertikális diverzifikáció során a vállalat eredeti tevékenységi körét a termelés vagy szolgáltatás megelőző vagy követő fázisaival egészíti ki. Konglomerát diverzifikációnak nevezzük, ha az új termék/tevékenység sem a piacok, sem a technológia oldaláról nem kapcsolódik a vállalat eredeti tevékenységéhez.
Választékgazdaságosság
Nagyobb termelési mennyiség esetén a termékegységre jutó költségek általában csökkennek. Ennek az egyik lehetséges oka a méretgazdaságossági hatás, miszerint ha a fix költségek nagyobb termelési mennyiségre oszlanak el, akkor az egységre jutó változó költségek állandósága mellett is mérséklődik az egységköltség. Választékgazdaságosságról akkor beszélünk, amikor adott termékkombináció (választék) előállítása adott szervezeten belül olcsóbb, mintha azt különböző vállalatoknál külön-külön állítanák elő. Ekkor a termelő létesítmények fix költsége ugyanúgy több termék(fajta) között oszlik meg, ahogyan a méretgazdaságosság esetében. Természetesen ennek is határt szabnak a többféle tevékenység végzése miatt bekövetkező koordinációs problémák.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
