Noha annak idején a VWM Lízing-ügy károsultja volt, és nyolc év után csak most jut majd hozzá a korábbi követeléséhez, egy tatai nyugdíjas számára ezúttal a KPHM hirdetései és ország-szerte megnyitott irodái is meggyőzőnek tűntek, így aztán megtakarított pénzét 2003 februárjában az ingatlanfejlesztési szövetkezetnél helyezte el. 
Miután a KPHM győri irodájának munkatársai ezt javasolták neki, pénzét egy évre fektette be náluk. Tavasszal azonban kétségei támadtak a felől, hogy tőkéje biztonságban van, hiszen ekkor már arról írtak a lapok: a befektetési szövetkezetek által ígért hozamok irreálisan magasak, és kérdéses, hogy a tagok pénzét valóban ingatlanra költik-e (Figyelő, 2003/26. szám). A KPHM jogtanácsosának televíziós szereplései azonban meggyőzték arról, hogy minden rendben van. Pécsi Kálmán jogtanácsos egyébként most is azt állította a Figyelő megkeresésére, hogy a szövetkezet elleni támadás mögött a banki lobbi és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) áll, e kör érdekeit sérti ugyanis, hogy magas hozamígéretükkel a szövetkezetek magukhoz csábítják az ügyfeleket.
BÚJÓCSKA. Amikor aztán augusztus elején a rendőrök letartóztatták a KPHM által bérelt balatonfüredi villában Kurkó Gergelyt, aki Vujkov István álnéven volt kapcsolatban a KPHM-mel, a tatai ügyfél már megijedt, és kísérletet tett pénze visszaszerzésére, ám az már az első pillanattól meglehetősen nehézkesnek tűnt. A KPHM győri irodájában mindenekelőtt szerződést kellett bontania, s azt az ígéretet kapta, hogy öt munkanapot követően – a kamatok nélkül – kifizetik a befektetett tőkét. A megbeszélt időpontban persze “készpénzhiány” támadt az irodában, viszont arról biztosították, hogy két napon belül átutalják az összeget a bankszámlájára. Az ígéretből semmi sem lett, s amikor augusztus 21-én ismét Győrbe utazott, az irodát már zárva találta. Ekkor tett rendőrségi feljelentést.
“Eddig negyven magánszemély fordult a rendőrséghez, aki nem jutott hozzá a pénzéhez a KPHM-nél” – tájékoztatta lapunkat Kiss Imréné, a győri városi kapitányság sajtóreferense. A futamidő azonban a bejelentőknél még nem járt le, ezért a mostani helyzet egyelőre csak a vagyon elleni bűncselekmény gyanúját vetheti fel. (A tatai nyugdíjas esetében a gyanú vélhetően már megalapozott.)
BORUL A TERV. A szövetkezet ellen az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) tőkebefektetési csalás, a PSZÁF pedig jogosulatlan pénzintézeti tevékenység (továbbá hivatalos személy elleni erőszak) miatt tett feljelentést, ezért kezdett a rendőrség nyomozni. Gyanúsított még mindig nincs, a lefoglalt dokumentumokat szakértők bevonásával jelenleg is vizsgálják. Becslések szerint 500-700 millió forintot bízhattak rá a magas hozamígéret csábításának engedők a szövetkezetre, amelyet egyébként a cégbíróság eddig egyszer sem jegyzett be, bár a kérelmet négyszer is benyújtották.
Tiltott ígéret
Bár arra nincs garancia, hogy nem bukkannak fel a piacon újabb kalandor ingatlanszövet-kezetek, dolgukat alaposan megnehezíti, hogy júliustól törvény tiltja hozamígéretet hirdetni és nyilvános felhívás útján tagokat toborozni. A tör-vényt egyelőre azonban nem mindenki veszi komolyan. Holott nem csak a hirdető szövetke-zetek, hanem a felhívásokat köz-zétevő média is komoly bírságra számíthat a hatóságoktól. “A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség eddig öt ingatlanszövetkezet hirdetését találta aggályosnak, ezek ügye már az első fokon eljáró fővárosi testület előtt van” – tudtuk meg Kolozsi Sándor reklámfelügyeleti osztályveze-tőtől. A bírság összege pedig nincs maximalizálva.
A letartóztatott Kurkó Gergely ugyan megbízási szerződéssel dolgozott (mint említettük, Vujkov István néven) a szövet-kezetnek, ám Pécsi szerint, az állításokkal szemben, nem volt controlling menedzser. Ugyanakkor olyan, a KPHM nevében kiállított iratokat mutatott a Figyelő munkatársának, amelyeken Vujkov neve mint controlling menedzser szerepelt, a nyomtatott aláírást viszont kézjeggyel senki sem látta el. A férfi egyébként jelenleg a Bács-Kiskun megyei rendőrségen van előzetes letartóztatásban, de még egy három évvel ezelőtti ügy miatt. (Akkor több élelmiszer-ipari céget károsított meg összesen mintegy 10-20 millió forinttal.) A KPHM ügyében eddig csupán tanúként hallgatták ki a győriek.
VALÓTLANUL. Nem jutnak a pénzükhöz a Vertical-Investment befektetői sem, mivel a szövetkezet nem tud fizetni. Közel 1200 ember összesen mintegy 1,5 milliárd forintját bízta e szövetkezetre, ahol a rendőrség névtelen feljelentés alapján kezdett vizsgálódni. “A szakhatóságok megkeresése után kiderült, hogy a meghirdetett befektetések nem lehetnek valósak, hiszen az adott telkeken nem lehet megépíteni a tervezett ingatlanokat, ezért tőkebefektetési csalás és sikkasztás alapos gyanúja merült fel” – mondta a Figyelő érdeklődésére Szigeti János rendőrszázados, a XI. kerületi kapitányság bűnügyi osztályának vezetője. A lefoglalt iratokat szakértők tanulmányozzák, így egyelőre bizonytalan, valójában mekkora vagyona van a szövetkezetnek. Bár az ügyészség feloldotta a vagyon bűnügyi zárlatát, a rendőrség ismételten előterjesztést tett az ügyvezetők ingóságainak és a cég számlájának zárolására. Ráadásul a csalással és sikkasztással gyanúsított Klivinyi Zoltánnak is köze volt a szövetkezethez, ami tanúk kihallgatása után bizonyosodott be.
A bedőlt szövetkezetek esetében bűncselekmény gyanúja merült fel, azonban a piacon évek óta működnek olyanok is, amelyek komolyan gondolják, hogy a jövőben is ingatlanbefektetéssel foglalkoznak. “A Pilis-Investment Ingatlanbefektetési és Hasznosító Szövetkezet már megvásárolt egy alapkezelőt, és a PSZÁF-nál jelenleg folyik az ingatlanlap nyilvántartásba vétele” – tudtuk meg Bajics Éva igazgatósági tagtól. Az alap megalakítását már másfél éve elhatározták, hiszen a szövetkezeti forma adózása előnytelen, nem vonzza az intézményi befektetőket, és felügyeletük sem megfelelő. “A befektetési alapoknál viszont a felügyeleti kontroll már egyfajta biztonságot ad a befektetőknek” – hangsúlyozta Bajics.
A piacon már meglehetősen régóta tevékenykedő Baumag Szövetkezet is befektetési alapok indítását tervezi. “A tervek szerint a Baumag ingatlanalapja jövőre megkezdheti működését” – számolt be Balázs László, a szövetkezet elnöke.
“A hatóságok fellépéséhez megfelelő a törvényi háttér, a tehetetlenség látszatát legfeljebb az okozhatja, hogy az összetett gazdasági bűncselekmények felderítésének gyakorlata még gyermekcipőben jár” – véli Siegler Konrád, a Martonyi és Kajtár, Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda nemzetközi partnere. Csalók persze mindig lesznek, ezért egyedül az óvatosság mentheti meg a befektetők pénzét. “Bár a rendőrségnek bűnmegelőzési feladata is van, kapacitáshiány miatt képtelenség minden egyes próbálkozást leellenőrizni” – mondja Szigeti rendőrszázados. Ő azt tanácsolja: a szerződéseket kontrolláljuk, és ha kétségeink vannak, forduljunk jogsegély-szolgálathoz, illetve bejelentést tehetünk a rendőrségen.
