Pálya utcai fiúk

Dagad a botrány, a K&H is vizsgálja a pénzmozgások útvesztőjében fellelhető off-shore cégeket.

Ismeri Ön Schönthal Henriket? – e váratlan kérdésre meglepődve ugyan, de mégiscsak igennel válaszolt a Figyelőnek az amerikai Nevada szövetségi államban bejegyzett off-shore cég, a Balmoral Group Llc. magyarországi kereskedelmi képviseletének kézbesítési megbízottja. Dudás Gábor azonban – üzleti titokra hivatkozva – sem a vállalkozás tulajdonosi hátteréről, sem hazai üzleti kapcsolatairól nem kívánt nyilatkozni. Csak anynyit közölt: a magyar hatóságok nem keresték meg őt a K&H Bank brókercégétől elsikkasztott, rendőrségi becslések szerint több mint 10 milliárd forint ügyében. Az persze valószínű, hogy az immár pénzmosás gyanúja miatt is kiterjedt nyomozást folytató rendőrség előbb vagy utóbb őt éppen úgy megkeresi, mint az írországi bejegyzésű Montrade Establishment Ltd. – az idén márciusban megszüntetett – hazai képviseletének vezetőjét, Schönthal Henriket, hiszen a két vállalkozás neve rendszeresen felbukkan az eltűnt pénz útját átutalások erdején keresztül fürkésző nyomozók előtt. Rendőrségi források szerint 2001 nyarától – főként az állami autópálya-építésre szánt forrásokat felhasználó Betonút Rt. megkárosításával és számos cég, így a botrányban szintén rendszeresen feltűnő Britton Llc. számlájának közbeiktatásával – összesen több milliárd forint “vándorolt” a fenti két vállalkozáshoz, hogy aztán 6,2 milliárd rövid pihenő után két arab származású magánszemély különböző pénzintézetekben vezetett budapesti számláira kerüljön, és azt onnan készpénzben fölvehessék. Habár a titokzatos Montrade és Balmoral tulajdonosi hátterét a kényelmes off-shore státus rejti, hiszen az írországi és a nevadai cégbíróságok legfeljebb a hatóságok érdeklődésére adják ki ezeket az információkat, a Magyarországról elérhető nyilvános adatok így is furcsa egybeeséseket mutatnak, mint ahogyan hasonló “érdekességeket” rejtenek a készpénzt felvevő arab magánszemélyek érdekeltségei is.

AZ ELVESZETT CIRKÁLÓ. A Balmoral – amelynek nevét eddig a magyar olvasók leginkább Rejtő Jenő híres regénye alapján, az “elveszett cirkáló” elnevezéseként ismerhetik – csakúgy, mint a Montrade, a K&H Equities sikkasztással gyanúsítható befektetési tanácsadója, Kulcsár Attila ügyfélkörébe tartozik. Mindkét cég hazai képviseletét a budapesti I. kerületi Pálya utca 4-6. szám alatti címre jegyezték be, ugyanitt ráadásul számos más olyan vállalkozás is fellelhető, amelyek Schönthal Henrik nevéhez köthetők. A Figyelő kutatásai szerint ezek közül a Montrade, valamint a szintén írországi off-shore cég, az S&B Ireland 1995-ben a hazai cégnyilvántartásból törölt budapesti képviselete, valamint a 2000-ben végelszámolással megszüntetett Corona Külkereskedelmi Kft. között nem csupán az mutat valamiféle kapcsolatot, hogy a cégeket Schönthal jegyezte, de az is, hogy mindhárom társaság korábbi címe – az 1992 és 1994 közötti első székhelye – éppen az a VII. kerület, Károly körút 11. szám alatti irodaház volt, ahol abban az időszakban a K&H Bank lemondott vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor előző munkahelye, az irányítása alatt működő holland tulajdonú ING Bank központja is volt. Schönthal Henrik budapesti címén nem válaszolt a Figyelő megkeresésére, így csak annyi tudható róla, hogy az Ibusz rendszerváltás előtti londoni irodáját vezette, pontosan abban az időszakban, amikor (1988-as első budapesti megbízatását, a Citibank egyik vezetői posztját megelőzően) Rejtő E. Tibor is a brit fővárosban bankárkodott, egy kanadai tulajdonú pénzintézetnél. Kulcsár ügyfelei közül egyébként még egy vállalkozás is a Pálya utcai címet jelöli meg székhelyéül: az 1992-1993-ban még Leasehold Hungary Kft. néven, Schönthal Henrik ügyvezetősége alatt működő társaság – mostani nevén Fiduc Kft. -, amelyet részben ma is egy hasonló nevet viselő panamai cég tulajdonol. A társaság egyik jelenlegi ügyvezetője, Perczel Tamás szervezetpszichológus (aki a néhai Fenyő János médiavállalkozó tanácsadója és barátja volt), s a cégben résztulajdonos felesége magánszemélyként is ügyfelei voltak Kulcsárnak.

A Pálya utcai off-shore cégek és a mögöttük meghúzódó esetleges személyes és üzleti kapcsolatok azért is érdekesek, mert – amint azt a Figyelő legutóbbi számában a K&H Bank belső ellenőrzéséez közeli forrásokra hivatkozva közöltük – a pénzintézet vizsgálja, vajon vannak-e olyan külföldön bejegyzett vállalkozások, amelyek a bank vezérigazgatójához köthetők. Értesüléseink szerint ezeket a kapcsolatokat a rendőrség is ellenőrzi, főleg azok után, hogy birtokukban van egy Kulcsár Attilának tulajdonított feljegyzés, amely “14 pontba szedi” a botrány részleteit, főleg azokat, amelyek feletteseire nézve terhelők. E pontok egyike említést tesz egy off-shore cégről, amely a pénzintézet egyik vezetőjéhez, sajtóértesülések szerint Rejtőhöz kapcsolható, és amely – legalábbis a feljegyzés szerint – számos bankhoz kötődő ügylet “haszonélvezője” volt. Az ex-vezérigazgató egyébként lemondása óta először a múlt héten kommunikált a nyilvánossággal: közleményben cáfolta, hogy a K&H Equitiesnél történt visszaélésekről tudomása volt, azoknak kezdeményezője vagy kedvezményezettje lett volna.

ARAB KAPCSOLAT. “Nem logikus, hogy az off-shore cégek Magyarországra visszautalják a pénzt” – vélekedett egy pénzmosási ügyeket ismerő, neve elhallgatását kérő szakember a Figyelőnek, aki szerint a legbiztonságosabb éppen külföldön elrejteni az összegeket és a lehető legkisebbre szorítani a banki átutalások számát. A botrányban tapasztalható furcsa tranzakciókra szerinte csak az adhat magyarázatot, hogy valakiknek itthon kellett sürgősen és rendszeresen nagyobb összegű készpénz. A pontos okokról, vagyis a pénz úti céljáról persze vélhetően leginkább az a két szír származású magánszemély tudna “mesélni” a rendőrségen, akik a gyanú szerint több hazai pénzintézetből rendszeresen és huzamos időn keresztül felvették a készpénzt.

A Magyar Nemzet szombati számában közöltekre reagálva az ügyben korábban is megemlített Inter-Európa Bank (IEB) azt már nem cáfolta, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) különböző pénzmosás-gyanús ügyletek miatt vizsgálatot folytat náluk, ehelyett csupán annyit közölt: sem a bank, sem egyetlen alkalmazottja ellen nem született feljelentés és nem folyik rendőrségi eljárás. Ez a cáfolat egyértelműen a pénzintézetnél 1992 és 2000 között felügyelőbizottsági tagként, 1995 óta pedig ügyvezető igazgatóként dolgozó, magyar-olasz származású Giuseppe Pinire utal, akinek a magánszámláján a PSZÁF gyanús tranzakciókra utaló jeleket talált. Pini személye azért is érdekes lehet, mert budapesti területi vezetőként nem is olyan régen még a központi fiók munkáját irányította, és felügyelőbizottsági tagként jelenleg a romániai nagyvállalkozó, a Medgyessy Péter miniszterelnök barátjaként ismert Mudura Sándor hazai érdekeltségében, a Ramexa Rt.-ben is jelen van. Banki forrásaink szerint ez arra utal, hogy az IEB hitelezte a céget, az fb tagságot ekkor szokták ugyanis a bankok megkövetelni. Az arab magánszemélyek tranzakcióit vizsgáló PSZÁF látókörébe került Volksbank egyértelműen cáfolta az érintettségét, az OTP Bank azonban elismerte, hogy a K&H-botrányban gyanúba keveredett ügyfelek egy része náluk is rendelkezhetett számlákkal, velük kapcsolatban korábban többször is bejelentést tettek, de az illetékes hatóságok egyszer sem észleltek pénzmosásra utaló jeleket.

A pénz végállomása valószínűleg nem az egyszerű technikai lebonyolítónak tűnő, leginkább pénzváltással foglalkozó araboknál volt, de érdekes, hogy a nevükhöz köthető Suszi Kft. két korábbi tulajdonosa, Szikora István és Bende Péter egyben Kulcsár ügyfelei voltak, utóbbi személy pedig közösen jegyezte a Hotex Kft.-t Tasnádi Péterrel. Ez utóbbi cég nevéhez egy elsőfokon felmentő ítélettel zárult pénzmosási ügy kapcsolódik.