Hat traktor szép lassan elindul a nyolcas úton: három az egyik irányba, három a másikba. Erre az új típusú forgalomlassító demonstrációra készültek lapzártánkkor Kapuváron, amelyhez Bíró Péter polgármester szerint még rendőri engedély sem kellene. A városban a Ringa Húsipari Rt. bezárása, s ezzel együtt nyolcszáz fő, köztük a kapuvári törzsgyárban dolgozó hatszáz alkalmazott elbocsátása borzolja a kedélyeket. 
KÜLÖNÖS VESZTESÉG. Bíró Péter nem csak a Ringától származó évi 200 millió forintos önkormányzati adóbevételért és a kapuvári gyár dolgozóiért aggódik, hanem a 15 ezer környékbeli mezőgazdasági beszállító megélhetéséért is, a gyárbezárással ugyanis a jelenlegi kétszeresére ugrana a térségben a munkanélküliség. A Ringa tulajdonosainak döntése azonban megmásíthatatlannak látszik, miután a cég a tavalyi 161 millió forint pozitív eredmény után az idén hat hónap alatt 839 millió forint veszteséget halmozott fel, a tulajdonosok szerint nagyrészt az államilag magasan tartott sertésár, tehát a drága nyersanyag és az árfolyam-politika okozta exportveszteségek miatt. A húsexportőröket versenyhátrányba hozó magas garantált ár ellen a társaság a tavasszal tiltakozott is a Gazdasági Versenyhivatalnál, eddig nem sok sikerrel. A Ringa tulajdonosai a ráfizetésre hivatkozva döntöttek a gyárbezárásról, az elbocsátásról, és a héten postázták a pályázati felhívást a potenciális vásárlóknak a kapuvári gyár, a soproni marhavágóhíd és a mintaboltok eladásáról.
Az egyik önjelölt vevő, a nagy húsexportőr, egyúttal a Ringában 3,42 százalékban részvényes Carnex Kft. – tulajdonosainak egyebek közt a Borsi Húsipari Rt.-ben és egyéb hús- és baromfi-vágóhídi cégekben is érdekeltségei is vannak – a tetemes veszteség ellenére lát fantáziát a kifejezetten az exportra specializálódott Ringában, amelyet a szakma a pápai vágóhíd és feldolgozó után a második legkorszerűbbnek tart az országban. “Dacára a piaci bajoknak, lehetne nyereségesen működtetni” – véli Mónos Péter, a Carnex ügyvezető igazgatója. Mint állítja, szakmai befektetőként az eddigiektől eltérő filozófia szerint irányítva nyereségessé lehet tenni a céget. A bökkenő azonban az, hogy a Ringa 91,14 százalékos tulajdonosa, az eladást sürgető Pick Szeged Rt. a hírek szerint csak az eszközöket kívánja áruba bocsátani, a márkanevet tehát nem, márpedig a név nélkül a feldolgozó a felét sem éri. A 3-4 milliárd forintosra taksált Ringa Rt.-ben az eszközök értéke mintegy 1,5 milliárd forint.
KÖLTÖZNEK? Már az is viharral fenyeget a kapuváriak szerint, ha a Ringa máshol folytatná kapuvári termékeinek gyártását. A szándék éppen ez, a vezérterméknek számító sonka és bacon gyártását ugyanis várhatóan Ceglédre helyezik át, legalábbis a múlt heti tájékoztatón erről beszélt Tóth Ervin, a Ringa Rt. vezérigazgatója. A kapuvári polgármester szerint ebből hasonló jogi vita kerekedik, mint amikor a Danone “Győri”-ként hozta forgalomba egyes, Lengyelországban készülő termékeit. Ő már értesült is arról, hogy a Pick át akarja szállítani a Ringa több értékes, összesen mintegy százmillió forintos berendezését, ezt azonban a tulajdonos cáfolja.
Bíró Péter aggódik, mert ugyan a Carnex mellett két német befektető is érdeklődik a Ringa iránt, a korszerű berendezések széthordásával értéktelenné, esetleg tartósan újraindíthatat-lanná válhat a feldolgozó. Az sem nyugtatja meg, hogy a jelenlegi tulajdonos bejelentette, akár a vágó-feldolgozó vonal bérbeadásával, akár az eladással mindent megtesz a gyár további működtetéséért. 
A piaci szereplők összefüggéseket sejtenek a Ringa bezárása, esetleges eladása, illetve a fő tulajdonos Pick Szeged Rt.-t birtokló pénzügyi befektető, az Arago-csoport üzleti tervei között. A Pick Szeged Rt. meghatározó részvénycsomagját 2000 júliusában (információnk szerint 7 milliárd forintért) megvásárló Arago Befektetési Holding Rt. ugyanis – miután a tavaly is nyilvánvaló húspiaci bajok ellenére a részvényértéket meghaladó osztalékot, összesen becsülve mintegy 16 milliárd forintot vett ki a cégből – az idén már a Pick Szeged eladásáról tárgyal (Figyelő, 2003/16. szám). Megfigyelők szerint azért lehet sürgős az ügylet, mert az Arago indulni akar a közelmúltban privatizációra meghirdetett 11 állami agrárcég pályázatán a Bábolna Rt. baromfibirodalom megszerzéséért. A Pick-csoport tulajdonosainak olyannyira megnőtt az érdeklődése a sertéspiachoz hasonlóan válságban lévő baromfifeldolgozás iránt, hogy a cég hamarosan márkázott baromfitermék-családdal jelenik meg a piacon, abból is először az – egyelőre bérmunkában készülő – Pick pulykasonkával.
Persze az információnk szerint 20-24 milliárd forintért kínált húsipari piacvezető óriás adásvételét nehéz ilyen rövid idő alatt nyélbe ütni – hacsak nem áll mögötte (agrár)politikai szándék. Ám éppen kapóra jöhet az ügylet sikeréhez, ha például a túltermeléses hazai sertéspiacon egy speciális, hosszan tartó hatású piaci beavatkozásra szánja el magát az agrárirányítás a termelők védelmében. A termelői érdekképviseletek ugyanis holland és dán szövetkezeti modellekre hivatkozva egyre hangosabban szorgalmazzák, hogy az állam segítse visszavásárolni a befektetőktől a legnagyobb hazai húsfeldolgozó csoportot, azután biztos piacot teremtve jutassa a gazdák tulajdonába a Picket. Ezt a lehetőséget információink szerint hamarosan a kormány is megtárgyalja. Termelői körökben úgy értesültek, hogy a vásárlás pénzügyi alapjainak és a tulajdonosi körnek a megszervezésére megbízták az egyik nagy magyar sertéstenyésztési rendszer vezetőjét, s a képlet szerint az állam is mintegy 5-10 milliárd forinttal, valamint kedvezményes hitellel állna az ügylet mögé – az előkészítés azonban megakadt. Felmerült ugyanis a lehetősége, hogy a termelői-beszállítói tulajdonba adást példaértékű magyar modellt kidolgozva azzal fejeljék meg, hogy a cégcsoport működtetésével (esetleg kisebbségi tulajdonrész megtartása mellett) a jelenlegi, eredményes többségi tulajdonost bíznák meg. Valóra válhatna ezzel a Pick Szeged vezetőinek azon vágya, hogy ne bérmunkában más, hanem a csoport maga gyárthassa a bevezetés előtt álló Pick baromfitermékeket, talán éppen bábolnai alapanyagból. 
MENDEMONDA. Kovács Tamás, az Arago vezérigazgató-helyettese, a Pick Szeged Rt. igazgatósági tagja azonban állítja: az állami visszavásárlás egyelőre csak mendemonda. Komoly vételi szándéknak az számít, ha a céget képviselő pénzügyi tanácsadóhoz, a Deloitte & Touche-hoz beérkezik az írásos ajánlat, lapzártánkig azonban az államtól nem kaptak effélét.
Azt már nem ő tette hozzá, hogy a Ringa bezárása elleni tiltakozás jó apropó lenne ahhoz, hogy a szaktárca engedjen a húspiaci válság tartós megoldásáért egyre hangosabban fellépő agrártársadalom nyomásának, és döntsön a Pick visszavételéről. A bennfentesek szerint tehát elképzelhető, hogy az Aragóhoz hamarosan mégis csak levelet visz a postás…
