|
Cégtörténet |
|
KEZDETEK. A Francis Bouygues által 1952-ben alapított cégcso-port kezdetben Párizs környéki építőipari vállal-kozásokba szállt be és ezzel alapozta meg jövőjét.
EXPANZIÓ. A társaság a hetvenes években gyors ütemben kezdte bővíteni portfólióját és az építőiparon kívül számos más területen is megjelent. Ebben az időszakban hozták létre például a tengeri, valamint olaj- és gázipari munkákat vállaló Bouygues Offshore, vagy a készházakat forgalmazó Maison Bouygues nevű leányvállalatokat.
ISMERTSÉG. A növekedésnek köszönhetően a nyolcvanas évekre a csoport tagjai világszerte ismertté váltak. A Bouygues ekkor már ambiciózus tervekkel állt elő, amelyek a legkülönfélébb szolgáltatási szektorokban való megjelenést és a tevékenységek szervezeti szétválasztását is tartalmazták. A hagyományos, építőipari munkákban a hazai pályán a cég meghatározó szereplő lett, nevéhez kapcsolható a párizsi Charles de Gaulle repülőtér 2. terminálja, az Musée d’Orsay vagy a francia főváros új Défense nevű modern negyedének híres diadalíve. A piaci terjeszkedést jelezte ugyanakkor a Saur francia vízközmű vállalat 1984-es felvásárlása, három építőipari cég (a Colas, a Screg és a Sacer) 1986-os bekebelezése és a TF1 tévéadó kisebbségi részesedésének 1987-es megszerzése.
KÜLSŐ TERJESZKEDÉS. Francis Bouygues 1989-es visszavonulása után fia, Martin vezetésével a csoport a korábbinál is nagyobb erőket vetett be a Franciaországon kívüli terjeszkedéshez. Az elnyert megbízások ekkor már Ausztráliától kezdve Hongkongon át a volt szocialista országokat is lefedik, és a Bouygues 1992-től beszállt a magyarországi M5-ös beruházásba és horvátországi autópálya-építésekbe is. A cégcsoport a távközlésben 1994-ben, a harmadik francia mobilszolgáltatói engedély megszerzésével jelent meg. A Bouygues legfontosabb érdekeltségei ma a távközlés, a média, a közművek és az építőipar területén vannak. Leányvállalatai révén a világ 91 országában van jelen, összesen több mint 120 ezer alkalmazottat foglalkoztatva.
Forrás: Bouygues |
|
Egy magyar építőipari kvízjáték tipikus beugró kérdése lehetne: mi a közös az M5-ös autópályában, a Kincsem Parkban és a Budapest Sportarénában? Nos, helyes válaszból rögtön kettő is akad, hiszen mindhárom nagyberuházás kivitelezője és üzemeltető-tulajdonosa a francia Bouygues építőipari óriás – az autópálya esetében másokkal közösen -, ugyanakkor mindhárom projekt heves szakmai és gyakran politikai viharokat kavart. Úgy tűnik, a társaság eddigi magyarországi tevékenységét nem mindig kísérte szerencse, ennek ellenére üzleti szempontból, a sokszor kedvezőtlen médiavisszhang közepette is, nyerő lapokat tart a kezében. Az említett három legfontosabb referencia-beruházás közül ugyanis kettő – az autópálya és a sportcsarnok – esetében egyaránt a Bouygues-részesedés potenciális felvásárlójaként lép fel a magyar állam.
A társaság ugyanakkor hatásosan tartja távol magát a nagyberuházásait körüllengő kritikáktól és médiahadjáratoktól. A jelek szerint olyannyira ügyel erre, hogy még a Figyelőnek a Bouygues magyarországi gazdasági adatait, eddigi referenciáit és jövőbeni terveit firtató kérdéseire sem sikerült lapzártánkig válaszokat találnia.
ÉRZÉKENYSÉG. A franciák leginkább híres-hírhedtté vált vállalkozása a Budapest Sportaréna építése és üzemeltetése. Az időre el nem készült, majd többször átvett, agyonkritizált csarnok történetének legújabb fejezeteként a Bouygues most 2,3 milliárd költségvetési forintot kaphat: a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium ezért az összegért vásárolná ki a társaságot az aréna tulajdonosának számító Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és Kezelő Rt.-ből. A Bouygues magyarországi piaci megítélésében fellelhető érzékenységet egyébként az is jól jelzi, hogy a cég legnagyobb hazai üzleti partnerének számító sporttárca nevében Görözdi György miniszteri biztos csak az éppen gőzerővel folyó tárgyalások lezárása után vállalkozott volna arra, hogy részletesen kifejtse a társaságról alkotott véleményét.
 |
Rájár a rúd a Kincsem Parkkal kapcsolatos beruházásra is. Az 1998 júliusában megkötött szerződéskor aligha gondolták az aláírók, hogy 2003 közepén még mindig csak feltételes módban fogalmazhatnak az öszszesen 2,5 milliárd forintért felépülő új, modern ügető és galopp-pályáról, illetve a Kerepesi úti bevásárlóközpontról. A lóversenypálya építkezése ugyanis váratlan nehézségekbe ütközött, amikor a szükséges engedélyek beszerzésekor a fővállalkozóval szemben a területen társtulajdonosnak számító autókereskedés évekig húzódó vitát indított el. Az emiatt istállók és lelátók nélkül elkészített építményt az állami tulajdonban lévő Nemzeti Lóverseny Kft. 2001-ben nem vette át, és az ügy az újabb huzavona után csak az utóbbi hónapokban jutott megegyezés-közeli állapotba. A galoppversenyeket viszont még mindig a Dunakeszi közelében fekvő Alagon rendezik, és a mostani ügető helyére tervezett bevásárlóközpont sem épül.
 |
SZTRÁDA-ÜGYLET. A Bouygues emellett az európai összehason-lításban is kiugróan drága M5-ös autópályát üzemeltető Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. egyik főtulajdonosának büszke címét is viseli. Az eddig Kiskunfélegyházáig átadott sztrádaszakasz összesen 70 milliárd forintjába került a beruházóknak. Itt azonban ugyancsak pénz állhat a házhoz, ha a Gazdasági Minisztérium él a számára várhatóan jövő januárban biztosított lehetőséggel, és vaskos összegért ebből a cégből is kivásárolja a jelenlegi tulajdonosokat, köztük a Bouygues céget. Előzetes becslések szerint az akció közel 100 milliárd forintba kerülne, hiszen az AKA piaci értékét a 2031-ig meglévő koncesszió erősen megemeli, ráadásul a sztrádatársaság mintegy 50 milliárd forintra rúgó hiteleit is át kell majd vállalni.
