Későn ébredtek?

Disznókői présházak. Egy francia biztosító Tokajban.

Van a tokaji borvidék egyik dombján egy hatalmas kőtömb, amely a szájhagyomány szerint egykor vaddisznó formájú volt. A körötte elterülő – az elmúlt bő tíz évben a környék más borászataihoz hasonlóan szinte a semmiből újjáéledő – szőlőbirtok valaha erről a szikláról kapta a nevét: Disznókő. E szőlészet tulajdonosa 1992 óta a francia AXA biztosítótársaság, pontosabban annak a franciaországi Bordeaux-tól a portugáliai Portóig a legnemesebb borgazdaságokba invesztáló érdekeltsége, az AXA Millésimes. Ám miközben az anyavállalat stratégiaváltás miatt éppen kivonul a magyar biztosítási piacról, az AXA Millésimes-nek eszébe sem jut elhagyni Tokajt. Ez persze érthető, a franciák már XIV. Lajos óta tisztában vannak e vidék borainak értékével: „Királyok bora, borok királya”.

Disznókő valamikor az első magyarországi francia befektetői nekibuzdulás utolsó pillanatában talált gazdára. Franciaországból ugyanis a tőke a rendszerváltás óta viszonylag jól elkülöníthető hullámokban érkezett hozzánk. Először 1990-91 táján „néztek körül” errefelé a gall vállalatok, ám akkor még – ellentétben az amerikai, a német vagy például az osztrák cégekkel – meglehetősen óvatosak voltak. „Nem ismerték a régiót, sokan összemostak bennünket a Balkánnal” – idézi fel az akkori ódzkodás okait Faragó Sándor, az ITD Hungary francia kapcsolatokért felelős munkatársa. Mindazonáltal az élelmiszeriparban és a bankszektorban nem egy befektetés erre az időszakra datálódik. Való igaz, hogy a francia pénzintézetek jelenléte azóta sem vált különösebben hangsúlyossá, a Bonduelle, a Cereol vagy például a Danone márkanév viszont tíz év alatt szerves részévé lett a magyar mindennapoknak.

Ezek után néhány év szünet következett, mígnem 1995-96-ban a második hullám is elérte az országot. Ezúttal nem volt óvatoskodás, a francia vállalatok lelkesen éltek azzal a lehetőséggel, amit a Horn-kormány 1995-ben támadt privatizációs hevülete kínált a számukra. Ekkor vásárolta be magát az energiaszektorba az Electricité de France (EdF) és a Gaz de France (GdF), ekkor jelent meg a vízkezelésben és a távközlésben utazó Vivendi, ekkor szerezte meg a Taurus gumiipari vállalatot a Michelin, vagy például ebben az időszakban került a Sanofi-Synthélabo tulajdonába a Chinoin gyógyszergyár.

A kilencvenes évek közepén érkezett Magyarországra a Total olaj- és gázipari társaság is, amely egy fúziósorozat eredményeképpen három éve ágazata negyedik-ötödik legfontosabb szereplője a világon. A TotalFinaElf Hungária Kft. a nyár elején értékesítette ugyan a Shellnek 70 egységből álló kúthálózatát, ám a kenőanyag- és a lakosságigáz-üzletágban szerzett pozícióit megtartja. „Hosszú távon számolunk a magyarországi jelenléttel” – hangsúlyozza Paul Mannes, a TotalFinaElf Hungária vezetője, aki a két továbbélő üzletág mellett az uniós csatlakozás nyomán erősödő útépítési kedvben is nagy fantáziát lát. E terület élénkülése a minőségi bitumen értékesítésében teremtene új lehetőségeket a társaságnak.

TERJESZKEDŐBEN. Még csak részleges kivonulást sem tervez viszont a világ egyik legkiemelkedőbb gumiipari óriása, a Michelin, amely 1996 őszén vásárolta meg az államtól az egykori Taurus gyárat, és azóta közel 20 milliárd forint értékben ruházott be nálunk. A cég vezetői elégedettek az itteni folyamatokkal. „Ezt bizonyítja, hogy miután az itteni cég francia vezetői is megismerték a helyi viszonyokat, az elsők közt telepítették Budapestre közép- és kelet-európai kereskedelmi-, logisztikai- és szervizközpontjukat” – húzza alá Szlaby Andrásné, a Michelin Hungária Kft. régióért felelős kommunikációs vezetője. A társaság a budapesti teherautó-abroncs gyárában és a mezőgazdasági gépekhez abroncsokat gyártó nyíregyházi üzemében ma már hat különféle márkanéven állít elő abroncsokat, amelyekkel a teljes régiós piacot lefedi. A bővítések révén az elmúlt években háromszorosára nőtt a Michelin Hungária árbevétele, amely tavaly 61 milliárd forintot tett ki.

Auchan áruház Dunakeszin. Zöldmezős terjeszkedés.

A kilencvenes évek közepe óta volt ugyan még egy hosszabb szünet – a 2002. év szinte „eseménytelenül” telt el -, de az idén már ismét növekvőben a francia tőke érdeklődése (lásd külön). Mi több, az elmúlt bő tíz évet összegezve elmondható, hogy az Egyesült Államok és Németország után – Ausztriával „holtversenyben” – Franciaország a 3-4. legjelentősebb befektető Magyarországon. Az országba érkezett összes külföldi működő tőke 9-10 százaléka jött Franciaországból: ez az ITD Hungary adatai szerint 2,5-2,7 milliárd euróra rúg. Igaz ugyan, hogy az elmúlt időszak talán legszámottevőbb beruházásáért folyó versenyfutást elvesztettük, miután a Peugeot felépítendő összeszerelő üzeme otthonául Szlovákiát választotta, ám 7-8 millió eurós beruházással a Renault-Nissan-Dacia regionális alkatrész-raktár már a Győri Ipari Parkban épül.

A francia tőke vonzását tekintve a régióban is az élmezőnyhöz tartozunk. Ez különösen annak fényében nem lebecsülendő, hogy a frankofón „rokonság” miatt Románia esetében Párizs kedvezményes kamatozású hitelekkel kiemelten igyekezett támogatni mind az exportot, mind a befektetéseket. Igaz, ha kisebb nagyságrendben is, hasonló lehetőség 1993 óta magyar viszonylatban is létezik, ám a francia kis- és középvállalkozásoknak szóló kedvezményes hitelprogram nem nagyon váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az induláskor 100 millió frankos, ma 15 millió eurós hitelkerethez való hozzáférés ugyanis nehézkes, a pályázati és engedélyezési eljárás sokak szerint a kelleténél bürokratikusabb.

A 2002. évi szünetet egyébiránt – a nemzetközi recesszió és a magyar gazdaság elbizonytalanodása mellett – az is magyarázza, hogy gyakorlatilag lezárult a privatizáció. Az utolsó jelentősebb francia szerzemény a Budapesti Erőmű Rt. volt, amelyet 2001 elején vásárolt meg az EdF. Van ugyan még néhány magánosításra váró állami vállalat, de ahogyan a Postabankra pályázók között sincs francia pénzintézet, úgy Faragó Sándor, az ITD Hungary illetékese szerint az Antenna Hungária vagy más javak iránt sem tapasztalni említésre méltó érdeklődés. A francia tőke mára a zöldmezős beruházások felé fordult.

GYORS TEMPÓ. Ezek egyik éllovasa a szupermarket-lánc Auchan, amely ma már mind az idehozott tőke nagyságát, mind az árbevétel összegét, mind a foglalkoztatottak számát tekintve az egyik legjelentősebb francia befektető. A piacon 1998-ban a budaörsi hipermarket megnyitásával debütáló Auchan Magyarország Kft. tavaly már országszerte 8 üzlettel rendelkezett – és öt éven belül még 10-12 megnyitását tervezi -, bruttó árbevétele pedig elérte a 113 milliárd forintot. „Az éves beruházásaink az elmúlt években átlagosan 30 milliárd forint körül mozogtak, és a további fejlesztéseinknél is nagyjából ezt az ütemet kívánjuk tartani” – ígéri Jean-Paul Filliat vezérigazgató.

Bár több francia befektető is részben vagy teljesen elhagyja Magyarországot, ennek oka vállalati stratégiaváltás. „Mindez tehát nem amiatt történik, mert romlott volna a gazdasági környezet francia megítélése” – állítja Faragó Sándor. Ellenkezőleg, a Coface francia exporthitel-biztosító az évente közzétett, 140 országot vizsgáló országkockázati rangsorában a 7 fokozatú skálán immár harmadik éve a 2. legjobb besorolást adja Magyarországnak – ugyanazt, mint például Olaszországnak vagy Görögországnak.