SZUBJEKTÍV ALAPON. A fogyasztói magatartás mikroökonómiai elmélete jellemzően a jövedelem függvényében értékeli a keresletet, és nem tér ki egyéb, a kereslet társadalmi, pszichológiai meghatározottságára. Fel kell azonban ismerni, hogy a vásárlási hajlandóságot nem csak magában a jövedelemben bekövetkező változás határozza meg, hanem ennek szubjektív tartalma is. Attól függően, hogy miként értékelik az emberek a maguk, illetve a nemzetgazdaság anyagi helyzetét és jövőbeni alakulását, más és más fogyasztói magatartást tanúsítanak. Ezeknek az attitűdöknek a változását jellemzi a fogyasztói bizalmi index.
KÉRDÉSCSOPORTOK. Az index képzését egy kérdőíves felméréssel, az itt szereplő kérdéscsoportokra adott válaszok kiértékelésével alapozzák meg. Az egyes kérdések a fogyasztói bizalom különböző aspektusait vizsgálják, három területet – a személyes pénzügyi helyzetet, az általános gazdasági helyzet megítélését és a vásárlási kondíciókról alkotott véleményeket – felölelve.
VÁLTOZÁSKÖVETÉS. A kutatás mérőszámai nem arra szolgálnak, hogy a fogyasztói bizalom abszolút szintjét egy adott időszakban meghatározzák, hanem a változás mérésére. A korábbi felmérések eredményeivel való összehasonlítás jelzi a módosulás irányát és bizonyos fokig a mértékét is. A világ szinte minden országában számítanak fogyasztói bizalmi indexet, e mutató az egyik leginkább követett indikátorok közé tartozik. Az Egyesült Államokban a Michigan Egyetem által számított indexet tartják számon az egyik legfontosabbként, hazánkban pedig például a GKI számít lakossági bizalmi indexet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
