nem csak figyelmeztetett, mint a Standard and Poor’s (Figyelő, 2003/29. szám), hanem tényleg le is rontotta – a korábbi stabilról negatívra változtatta – Magyarország hosszú távú szuverén deviza-, illetve forintadóssága minősítésének kilátását. Folytatódott a kormányfő, a jegybankelnök és a pénzügyminiszter szerdai bejelentésével a magyar euró 2008 januári bevezetéséről, amely nem tette azonnal világossá, miben is áll a miniszterelnök által meghirdetett „takarékos költségvetés” (lásd cikkünket a 12-16. oldalon).
Hétfőn az MNB monetáris tanácsa nem változtatott ugyan a 9,5 százalékos alapkamaton – ez, a kormány és a jegybank között, az euróstratégia kérdésében mutatott harmónia után abszurdum is lett volna -, de leszögezte: a forint árfolyama továbbra is gyengébb, mint amire az inflációs célok teljesítéséhez szükség lenne. A monetáris tanács, miközben reményét fejezte ki, hogy a kormányzati kötelezettségvállalás az euróövezethez csatlakozás ügyében elősegíti a pénzpiacok bizalmának helyreállítását, sietett tudtul adni, hogy a kilátásba helyezett áfa- és jövedékiadó-intézkedések a fogyasztási cikkek bizonyos körében az árszint egyszeri emelkedésével járhatnak.
A forint továbbra is gyenge, így az állampapírhozamok rég látott emelkedésnek indultak, a rövid és a hosszú lejáratokon egyaránt. Az éves papír hozama 0,6-0,7 százalékpontnyit emelkedett a múlt héten, a keddi aukción a 3 hónapos diszkontkincstárjegy közel fél százalékponttal olcsóbban fogyott, mint egy héttel korábban.
A Reuters körkérdésére az elemzők úgy látták: a forintárfolyam majd csak az év vége felé lépi át a 260 forintos határt. Augusztus végére 261,10, december végére 259,10, a jövő év decemberére pedig 254 forintos árfolyamot vetítenek előre, ugyanakkor bíznak abban, hogy az MNB az év folyamán 1,0-1,5 százalékponttal leviszi az alapkamatot. Valamivel rosszabbnak ítélik meg az inflációs kilátásokat, mint egy hónapja: decemberre 4,9, a jövő év átlagában 4,4, a jövő év végére pedig 4,3 százalékos drágulást jeleznek előre, bár ez az előrejelzésük valószínűleg még romlani fog.
A forint sorsára persze döntő hatása lehet az euróövezet „előszobájaként” emlegetett, ERM II árfolyam-mechanizmusnak, amelyhez a kormány, a múlt héten megerősített bejelentés szerint a lehető legkorábbi időpontban, jövő májusban csatlakozna. A német Bundesbank szakértői ugyanakkor elemzésükben úgy ítélik meg, hogy az Európai Unióhoz csatlakozó országoknak később kellene belépniük az ERM II valutarendszerbe; ésszerűbb lenne, ha a valutaárfolyamokat szabadon hagynák mozogni, és így könnyebben hajthatnák végre az intenzívebb verseny miatt szükségessé váló gazdasági átalakításokat.
