Bár jó hír, hogy a világ kutatás-fejlesztésben vezető régiói Európában találhatók, a térség egészét tekintve az öreg kontinens innovációs potenciálja az utóbbi 15 évben jócskán lemaradt az Egyesült Államok és Japán mögött. A globális versenytársak K+F költése már évekkel ezelőtt elérte a 3 százalékos szintet, az EU-ban viszont egyelőre csak Svédország és Finnország tart itt. Az uniós átlag csupán 1,9 százalék, és a csatlakozó államok K+F költése még ennél is kevesebb, mindössze 0,8 százalék körüli.
Az Európai Bizottság célja, hogy az innovációra fordított összegek kétharmadát a magánszféra költse el. Ennek értelmében az akcióterv elsősorban a kedvezőbb befektetői környezet kialakítását tartja fontosnak. Ehhez pedig több állami támogatás folyósítását szorgalmazza, és meghatározta a jövő stratégiailag fontos ágazatait is: a hidrogén és napelem alapú energiatermelést, az információs kommunikációs technológiákat, a nanotechnológiát, a vasúti és közúti közlekedés fejlesztését, az űrtechnikát, valamint a növénygenomikát. A tervben külön pont foglalkozik a kutatózsze pálya vonzóvá tételével és az – elsősorban amerikai – agyelszívás megakadályozásával is.
A világ 500 legnagyobb vállalata 2000-ben 307 milliárd dollárt fordított K+F tevékenységekre, csaknem kétszer annyit, mint az EU. És míg az Egyesült Államok ebből az összegből 44 százalékkal részesedik, kontinensünk csupán 29 százalékkal – igaz, ez az arány 1996 óta folyamatosan nő, méghozzá gyorsabban, mint az amerikai cégekre jutó érték. Ennek ellenére az unió TOP 500 cége lényegesen kevesebbet áldoz a ma legnagyobb megtérüléssel jellemezhető információtechnológiai, hardver- és szoftverkutatásokra, mint a vezető japán és amerikai cégek csoportja. A közösség inkább az autó- és a vegyiparban, valamint a gyógyszerkutatásban jeleskedik.
Bár az akcióterv pontos határidőt állapít meg a 3 százalékos K+F ráfordítás teljesítésére, a bizottságban keringő szóbeszéd szerint a tagállamok – különösen az új belépők – jó része nem lesz képes annak teljesítésére. A már most élenjárók mellett Franciaország, az Egyesült Királyság és Hollandia minden bizonnyal megüti majd a mércét, s talán Németország is, attól függően, sikerül-e belátható időn belül orvosolni krónikus gazdasági bajait. A brüsszeli bizottság becslései szerint az akcióterv, ha teljesül, évente 0,5 százalékpontos GDP-növekedést eredményezne az azt megvalósító országokban, és minden évben 400 ezer új munkahely megteremtéséhez járulna hozzá szerte Európában.
