Előcsatlakozás

A rendszerhez csatlakozó brókercégek késleltetés nélkül, közvetlenül kereskedhetnek majd a Xetrán.

Egy éve még az amerikai papírok vonzották leginkább a hazai befektetőket – az összes itthonról vásárolt külföldi részvény háromnegyede volt ilyen -, ma ellenben jórészt német részvényekre voksolnak az invesztálni vágyók. Hogy meddig tart ez a „pálfordulás”, azt a magyar elemzők is csak találgatják. A vén kontinens e népszerűségét mindenesetre erősítheti a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Deutsche Börse (DB) megállapodása. Eszerint német részvényekre közvetlenül a BÉT-en keresztül is köthetnek a hazai brókercégek üzleteket.

A BÉT és a DB elektronikus kereskedési platformja, a Xetra között július közepére működőképessé váló kapcsolat lehetővé teszi, hogy a befektetők magyar brókercégeken keresztül, ugyanolyan feltételekkel kereskedjenek, mint ahogyan 18 más országban, több mint 400 befektetési szolgáltató teszi. A BÉT úgynevezett Multi-Member Fronted szolgáltatóként kiépítette a technikai kapcsolatot a DB-vel, így a csatlakozó – jelenleg öt – magyar brókercég (lásd külön) késleltetés nélkül, közvetlenül kereskedhet majd a Xetrán. „Azaz, amit eddig a külföldi közvetítők révén vettünk meg a német tőzsdén, azt most közvetlenül vásárolhatjuk, méghozzá úgy, hogy lényegében azt a szolgáltatást használjuk, amit a BÉT-en a magyar részvények esetében” – vázolja Zánkay Balázs, az Erste Befektetési Rt. üzletágvezetője.

KÖLTSÉGCSÖKKENÉS. Az előnyök sora itt nem ér véget. A brókerek ugyanis a külföldi részvények népszerűbbé válásának kulcsát az üzletkötés költségeinek várható további csökkenésében látják. Magyar részvények vásárlásakor 2-3 ezer forintos minimáldíjat, valamint 0,4-0,5 százalékos kötési díjat kell fizetni. Ezzel szemben a nyugati papírok adásvételénél az ügyfél 10-20 ezer forintos költséget kénytelen magára vállalni. S ez a mérték attól függetlenül ilyen magas, hogy mennyi papírt – esetleg mindössze néhány százezer forintnyi részvényt – vesz. A jutalékok tehát már „előre” elviszik a nyereség nagy részét.

A Xetra rendszer révén, minthogy a folyamatból kiesnek a közvetítők, csökkennek a kötési díjak: azok már pár hónap alatt a magyar díjak szintjére eshetnek le – vetíti előre a konstrukcióban részt vevő brókercégek többsége. Ezt többek között az teszi lehetővé, hogy a csatlakozás egyszeri nagy anyagi terhét a BÉT vállalta magára. A technikai háttér megteremtése tízmilliós nagyságrendű beruházást igényelt, ami – Horváth Zsolt, a BÉT vezérigazgatója szerint – mintegy három év alatt térülhet meg.

A brókercégek költségei két részből tevődnek össze. Egyfelől fizetnek az érintett tőzsdéknek: havi 300 eurót a BÉT-nek, s jellemzően 2 ezer eurót a DB-nek. Másfelől a két tőzsdének utalják a kötések árfolyamértékének bizonyos hányadát. Kötésenként a BÉT az árfolyamérték 0,015 százalékéval, a német tőzsde 0,0064 százalékéval lesz gazdagabb.

Ahhoz azonban, hogy az ügyfelek valóban megkedveljék a külföldi részvényeket, nem csupán a költségek leszorítása szükséges: sokkal több információval kell ellátni a befektetőket. A brókercégek többsége ugyan jelenleg is készít összefoglalókat a külföldi tőzsdékről, ennél azonban komolyabb elemzői munkát kell nyújtaniuk. A befektetői tájékozódáshoz mindenesetre támpontot nyújtanak az idegen nyelvű tőzsdei internetes oldalak és a brókercégek saját honlapjai is. Starcz Ákos, az Inter-Európa Bank Rt. munkatársa egyébként is a világháló fontosságát, az internetes kereskedelem jövőjét hangsúlyozza. Bár elektronikus rendszerükben a német papírok már most is elérhetőek, fejlesztést terveznek. Ez nem csupán az üzletkötést gyorsítja, hanem olcsóbbá is teszi az ügyletet: e cégnél ugyanis jóval kedvezőbb, ha a vevő az interneten keresztül vásárol részvényeket.

A magyar brókercégek közül a Takarékbank Rt. külön utat választott: közvetlenül kérte felvételét a DB kereskedő tagjainak sorába. Farkas Róbert, a cég üzletkötője ezt a német részvények terén máris igen jelentős mértékű forgalmukkal magyarázza. Az ügyfelek lényegében nem észlelnek különbséget magyar és német papír vásárlása között. Ráadásul itt – ellentétben a többi brókercéggel – a közvetlen csatlakozásnak köszönhetően a vásárlást a BÉT-nek fizetendő díj sem terheli. Vétel esetén – ha az ügyfél még nem rendelkezik euróval – mindazonáltal számolnia kell az euróra váltás költségével, amikor pedig elad egy részvényt, akkor dönthet arról, hogy a befolyt összeget euróban tartja, illetve forintra váltja. Mindezen túl az ügyfelek, az alacsonyabb uniós kamatlábak miatt, 5 százalék körüli kamatszinten hitelt igényelhetnek részvényvásárlásra.

ÖSSZEPASSZÍTÁS. A flott működéshez át kell hidalni – de legalábbis meg kell szokni – azt is, hogy a német piac a pesti börzénél bő három órával tovább tart nyitva. A külföldi részvények vásárlásának ugyanakkor egyetlen komolyabb hátránya van: az eltérő adózás. (A külföldi részvényvásárlás néhány szempontjáról lásd a Befektetői iskola rovatot a 65. oldalon.) Míg ugyanis a magyar részvények esetében január óta ismét adómentes az árfolyamnyereség, addig a külföldi részvénynél 20 százalékos nyereségadót kell fizetni, amelyet rögtön az eladáskor levonnak. Magánszemélyek ráadásul a későbbi esetleges árfolyamveszteséget nem állíthatják szembe a korábbi árfolyamnyereséggel, azaz a már levont adó nem igényelhető vissza. Változást Magyarország uniós tagsága hozhat, amikor is az adórendszer harmonizációját követően nem lesz különbség magyar és külföldi részvények között. Az ország taggá válásával a befektetők költségei is tovább csökkenhetnek. A 2001-es devizaliberalizáció óta ugyan nincsenek devizakötöttségek, de a nyugati országok többségében – így Németországban is – nehézkes a számlanyitás. Uniós tagként viszont az ügyfelek közvetlenül, tehát közvetítők nélkül nyithatnak számlát a nyugati brókercégeknél, amelyek a magyarországi díjakhoz képest olcsóbban szolgáltatnak.