IDŐTÁVOK. Az euró magyarországi bevezetésétől alapvetően kedvező eredményeket vár a gazdasági döntéshozók többsége. A bevezetés rövid távú hatásai azok, amelyek a közös pénz bevezetésével azonnal jelentkeznek, míg a hosszú távú hatások között a folyamatosan kialakuló, kifejlődő következmények értendők.
TRANZAKCIÓS KÖLTSÉGEK. Rövid távon a legjelentősebb tényező a tranzakciós költségek csökkenése. Nem kell az átváltással bajlódni a külkereskedelemben, az idegenforgalomban, eltűnnek a vételi és az eladási különbözeten elszenvedett veszteségek. Ezzel párhuzamosan egy negatív tényező is említhető, mégpedig a pénzkibocsátásból származó haszon egy részének elvesztése.
REÁLKAMATSZINT. A hosszabb távú tényezők között a reálkamatszint csökkenése említendő. Hoszszabb távon a konvergenciafolyamat előrehaladtával az uniós szint közelébe süllyedhet a magyar reálkamatszint, ami forrásoldalról a vállalatoknak, az államnak, a fogyasztóknak olcsóbb finanszírozást tesz lehetővé. Ezenkívül – az eddigi liberalizációs lépéseken túl – számítani lehet a külkereskedelmi forgalom további bővülésére, a külföldi beruházások bizonyos élénkülésére.
GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY. A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint az euró bevezetése öszszességében 0,6-0,9 százalékponttal növelheti az éves gazdasági teljesítményt, ugyanakkor szociális szempontból kedvező lenne még, ha a GDP-növekedés ingadozása mérséklődne.
