Bikadiadal?

Talán végre jóra fordulnak a dolgok a Wall Streeten. Három szűk esztendő után a részvénypiacokon újra megjelent a bika. Az év első felében számos részvény 20 százalékkal vagy még ennél is jobban erősödött, és az indexek – a technológiaiak éppúgy, mint a társaságok széles körét lefedők – szinte kivétel nélkül hegymenetben vannak. A Standard & Poor’s 500-as indexe az idén eddig 15 százalékkal emelkedett, pedig március 11-én még mélyponton volt. Azóta viszont 26 százalékot javult, míg a Dow Jones ipari indexe (DJIA) 24, a Nasdaq Composite pedig 31 százaléknyit kúszott fölfelé.

A Wall Street kabalaszobra. Ugrásra készen.

A nagy kérdés az, hogy folytatódik-e a részvények drágulása. Először jöjjenek a jó hírek. Valószínű, hogy a piacnak négy esztendeje az idei lesz az első nyerő éve. E fejlemény jelentőségét aligha lehet túlbecsülni, tekintettel arra, hogy az elmúlt három év a legnyomasztóbb „medveidőszak” volt az 1930-as évek nagy válsága óta. Karácsonykor a befektetők minden bizonnyal megkönnyebbülten sóhajtanak majd fel portfóliójuk idei alakulása láttán. Ráadásul a bikahangulat eltarthat még egy, vagy akár két évig is.

MINDEN ÖSSZEJÖTT. A rali több tényező összjátékának köszönhető: a társaságok a vártnál jobb eredményeket jelentettek az első negyedévre, az iraki háború hamar véget ért, és a Fed is folyamatosan egyre lejjebb vitte a kamatokat. Nagyban hozzájárult a tőzsde szárnyalásához a tőkenyereségek és az osztalékok adójának csökkentése. A George W. Bush elnök által kezdeményezett, a kongresszus által 350 milliárd dollárosra karcsúsított csomag értelmében 2009-ig maximum 15 százalék adó terheli a legalább egy évig megtartott részvényeken elért tőkenövekményt és osztalékot.

Mindez nem maradt hatás nélkül a befektetőkre, akik becslések szerint januártól márciusig több mint 11 milliárd dollárt, majd április eleje óta további 22 milliárd dollárt zúdítottak különböző amerikai részvényalapokba. Emellett taktikát is változtattak. „Tavaly a befektetők mindig eladtak a ralik idején. Most viszont kivárják a ralik végét, és akkor új papírokat vesznek” – mutat rá Francis Gannon, az AIG SunAmerica Asset Management elemzője.

Valószínűbb azonban, hogy egy következő intenzív felíveléshez a tőzsdének előbb meg kell nyugodnia egy kicsit. Richard McCabe, a Merrill Lynch vezető elemzője úgy látja, a vételi oldal mára annyira erős lett, hogy a piac a „túlvásároltság” állapotába került. „A piac rövid távú technikai képét nézve akad még néhány szépséghiba” – állapítja meg.

Csakugyan könnyen elképzelhető, hogy az előttünk álló pár hétben a tőzsde konszolidálódik, vagy akár gyengül is valamelyest. Először is az április-júniusi időszak alkalmasint a legrosszabb negyedév volt az amerikai vállalati eredmények szempontjából. Azokra a rossz időjárástól a háborúig sok minden kedvezőtlenül hatott, ezért elemzők szerint csupán 6 százalékkal nőttek éves összevetésben. Másodszor a piacon továbbra is jelen van a félelem a deflációtól, a rossz foglalkoztatási helyzet elhúzódásától, a magas olajáraktól, valamint az újabb terrortámadásoktól. Végül pedig az idén is érvényesnek bizonyulhat a „májusban eladás, utána nyaralás” régi szabálya. A tőzsdei almanach szerint 1950 óta a részvényárfolyamok május elejétől október végéig átlagosan mindössze 0,1 százalékkal, novembertől áprilisig viszont 8 százalékkal emelkedtek.

ÍGÉRETES KÖZELJÖVŐ. Bizonyos konszolidáció után azonban ismét felfutás következhet. Számos közgazdász és befektetési stratéga véli úgy, hogy az Egyesült Államok gazdasága végre ismét magasabb sebességre kapcsol. A jelek szerint megállt a tőkeráfordítások csökkenése, és javul a vállalatok cashflow-ja. Hozzá kell venni ehhez még az adócsökkentéseket, és azt is, hogy a jövő évi elnökválasztás előtt Washington valószínűleg nem fukarkodik majd a tőzsde és a gazdaság fellendítésére szánt könnyű pénzekkel.

További pozitívumként a második félév kedvezőbb társasági eredményeket is hozhat. A Thomson First Call szerint az elemzők a harmadik negyedévre 13, a negyedikre pedig már 21 százalékos profitnövekedést prognosztizálnak az előző esztendő azonos időszakához képest, így az év egészében a növekedés mintegy 12,5 százalék lehet. Igaz, e nyereségjavulás döntően nem az eladások erősödésének köszönhető, hanem egy sor költségcsökkentő intézkedésnek, mindenekelőtt az elbocsátásoknak és a bérkiáramlás visszafogásának. Másfelől az is tény, hogy minden egyes cégvezető árgus szemekkel figyel az esetleges számviteli manipulációkra és a közzétételi szabályok betartására, ezáltal alulbecslik a bevételi számokat – s ezzel növelik a pozitív meglepetések esélyét.

Végül, de nem utolsósorban, a történelmi példák szintén biztatók. A második világháború óta 16-szor történt erős pozitív fordulat a piacon a mostanihoz hasonló mélyponton. S amikor bekövetkezett, a tőzsde a következő 11 hónapban átlagosan 25 százalékkal emelkedett – emlékeztet Martin Zweig befektetési- és fedezetialap-kezelő.

Néhány mérce szerint a részvények jelenleg drágák. Az S&P 500-ban szereplő társaságok összességét tekintve az árfolyam és az ez évre várt nyereség aránya 19, azaz jóval meghaladja a 15-ös történelmi átlagot. Ezt a magasabb P/E-rátát azonban igazolhatja a rendkívül alacsony kamatszint. A részvények ma újra vonzó alternatíváját jelentik a kötvényeknek.

Azt azért merészség kategorikusan kijelenteni, hogy a piacra visszatért a bika. Egyes szakértők úgy vélik, hogy jelenleg csupán egy hosszabb medveuralom átmeneti bikafázisának vagyunk a tanúi. James Paulsen, a Wells Capital Management vezető befektetési elemzője szerint a piac az elkövetkező két évben valószínűleg emelkedni fog, de eközben széles kilengések lesznek, hasonlóan a hetvenes évekhez. Azt jósolja, a gazdaság nem javul elég gyorsan ahhoz, hogy ténylegesen a bika lehessen az úr a tőzsdéken, mivel a fogyasztók továbbra is súlyosan el vannak adósodva, és az Egyesült Államoknak a korábbinál erősebb globális versennyel kell szembenéznie. Ami mostanában történik, az többeknek az 1966-tól 1982-ig tartó medveidőszakot idézi fel. Abban a periódusban hat „ciklikus bikapiac” volt. Ez a jelenség sokszor ismétlődött a XX. század folyamán: a hosszú távú trendet néha megtöri egy-egy rövid fellendülés” – mondja John Caldwell, a McDonald Financial Group vezető részvénystratégája.

Probléma, hogy a kisbefektetők továbbra sem nagyon hisznek a részvényekben. Noha újabban átirányítottak némi pénzt a tőzsdékre, még mindig hozzávetőleg 5 ezer milliárd dollárt tartanak bankszámlákon. Paulsen szerint „az igazi lökést az adhatja majd, ha azok, akik kivonultak a piacról, vagy legalábbis jelentősen leépítették a részvényportfólióikat, meggyőződnek róla, hogy biztonságos visszatérni”. Ez a külföldi befektetőkre is érvényes. Mint a Lombard Street Research statisztikájából kitűnik, az idei első negyedévben a külföldiek által eladott amerikai részvények értéke ötéves rekordot ért el.

Akkor hát mit tegyen egy amerikai befektető? Alighanem érdemes felpattannia a minibika hátára. Már azzal is gyarapíthatja valamelyest a vagyonát, ha részvényindexekbe fektet, de a hozamok maximalizálására több esélye van olyan ígéretes társaságok kiválasztásával, amelyek árfolyama elmarad a riválisokétól, de amelyeknél erőteljes nyereségjavulás várható.

CSAK ÓVATOSAN. Mielőtt azonban valaki rohanna olcsó részvényeket vásárolni, számoljon azzal is, hogy sok társaságnak nem ok nélkül alacsony az árfolyama. Néhány technológiai vagy távközlési cég például vagy elavult üzleti modell alapján működik, vagy továbbra is túlkapacitással küzd. Különbséget kell tehát tenni kockázatvállalás és elhamarkodott befektetés között. A Sanford C. Bernstein, az Alliance Capital Management független kutatási részlege három különböző értékkategóriában javasolja a részvényvásárlást: először is megéri olyan társaságokba invesztálni, amelyek kivásárlási célpontnak ígérkeznek; másodszor olyanokba, amelyeknek kötvényei a bóvlikategóriába tartoznak, cashflow-juk viszont javul; harmadszor pedig olyanokba, amelyek árfolyama sokkal alacsonyabb az ágazat többi vállalatáénál.

Ami a növekedési részvényeket illeti, jó választás lehet energetikai társaságokba invesztálni – például a ChevronTexacóba vagy a ConocoPhillipsbe -, tekintettel a 30 dollárnál magasabb barrelenkénti olajárra és a fenyegető földgázhiányra. Ugyancsak jól teljesíthetnek a médiacégek – mint például a Comcast -, és a feléledés jeleit mutatja a technológiai szektor is, ahol a második negyedév a becslések szerint 21 százalékos nyereségnövekedést hozott, igaz, ez nagyrészt a gyenge bázisadattal magyarázható, úgyhogy nem árt óvatosnak lenni. Akadhat továbbá néhány jó fogás a gyógyszeriparban: egyes elemzők nagy lehetőséget látnak a Pharmaciával végigvitt egyesülése után bővebb kínálattal jelentkező Pfizerben, valamint néhány kisebb biotechnológiai cégben. Végül ott vannak az osztalékot fizető vállalatok, amelyek közül a legjobbak árfolyama az utóbbi időben már felfutott ugyan, de az osztalékadó csökkentésének köszönhetően ez az emelkedés tovább folytatódhat.

Biztosra vehető, hogy előbb-utóbb újra tartósan a bika lesz az úr a piacokon. Ám arra is fel kell készülni, hogy ha visszatér, a lendület a korábbinál mérsékeltebb lesz, és az éves emelkedések az egy számjegyű határon belül maradnak. A hosszú távú gazdasági javulás szempontjából ez semmiképp sem rossz. Mint ahogy a globális növekedés tekintetében sem, amennyiben a tőzsdék világszerte együtt mozognak a Wall Streettel.