 |
| Robotizált lázteszt Minden küvetta egy kísérleti nyulat helyettesít. |
Akár kereskedelmi háborút is kirobibanthat az Európai Unió és az Egyesült Államok között az a kutatási eredmény, amelyet a napokban jelentettek be Brüsszelben: az új, az állatokon végzett vizsgálatokat kiváltó, az emberi lázat a lombikban modellező teszt ugyanis hamarosan kötelezővé válik az öreg kontinensen. Amennyiben pedig az Európán kívüli gyógyszer- és kozmetikumgyártók nem állnak át az alternatív módszerre, azzal kell számolniuk, hogy bizonyos termékeiket betiltják az EU országaiban.
|
Lázas nyulak, életmentő rákok |
 |
| Tőrfarkú rák. Nyulakat helyettesít |
A nem szájon át adagolható gyógyszerek és kozmetikumok esetleges lázat kiváltó hatásainak tesztelésére nagyjából hatvan éve nemzetközileg elfogadott rendszert vezettek be a gyógyszergyártókat ellenőrző testületek. Ez kizárólag nyulak alkalmazásán alapult: a fülükbe injektált különböző anyagok baktérium-, vagy toxintartalma ugyanis a tapasztalatok szerint nagyjából hasonló reakciót vált ki bennük, mint azt az emberi szervezetben tennék. Így tapsifüleseket használtak samponok, krémek, gyógyszerek, de az izotóniás sóoldat ellenőrzésére is, egészen addig, míg nagyjából két évtizeddel ezelőtt el nem terjedt a tőrfarkú rákok vérsejtjein alapuló tesztrendszer. Ez már “in vitro”, azaz lombikban is elvégezhető, és olcsóbb is, megbízhatóbb is, mint a nyulak hőmérőzése. Ezért, hála a tőrfarkúaknak, manapság a hatvanas években tapasztaltakhoz képest 80 százalékkal kevesebb állatra van szükség a laborokban. Mivel azonban bizonyos anyagok vizsgálatára az ízeltlábú vére nem alkalmas, a gyógyszeripar még így is évente négyszázezer nyulat fogyaszt a láztesztek céljaira. Az alternatív megoldásokat már csak azért is be kell vezetni, mert a tőrfarkúak állománya vészesen megritkult. Ráadásul ezek az állatok az Egyesült Államok atlanti partvidékén fordulnak elő tömegesen, s így megfosztják az európai kis- és közepes biotechnológiai vállalatokat attól, hogy a gyógyszeripar meghatározó lázteszt beszállítóivá váljanak. |
|
Ma évente több százezer nyúl pusztul el a világ gyógyszergyárainak laboratóriumában az úgynevezett “láztesztek” során. Az EU által támogatott kutatások eredményeinek köszönhetően azonban újabban sikerült lombikban is modellezni az emberi szervezetben lejátszódó, testhőmérséklet-emelkedést kiváltó reakciókat. A korábbiaknál jóval megbízhatóbb tesztrendszerrel nemcsak az injekcióval, vagy infúzióval az emberi szervezetbe juttatott gyógyszerek és segédanyagok, hanem a vértranszfúzióhoz használt vér biztonságossága is ellenőrizhető.
A hat európai kutatóintézet által kidolgozott eljárással, amely emberi sejttenyészetek alkalmazásán alapul, csaknem nullára csökkenthető a jövőben a kísérleti nyulak száma. A vérből kivont parányok ugyanis szuperérzékeny bioszenzorként viselkednek: az idegen anyagok hatására bizonyos lázközvetítő vegyületeket bocsátanak ki, amelyek mennyisége megfelelő eszközökkel detektálható. “Az eljárás bevezetését természetesen nemcsak állatvédelmi megfontolások indokolják. Pontosabb és megbízhatóbb is a nyúlvizsgálatoknál, valamint jóval olcsóbb is” – jelentette ki a tesztbemutatóján Philippe Busquin, az EU kutatási főbiztosa. Az állati láztesztekre ma évente 3 milliárd dollárt költenek a gyógyszercégek, míg a humán sejttenyészetek alkalmazása a befektetéssel együtt kerülne ugyanennyibe.
 |
| Emberi fehérvérsejt. Bioszenzorként működik |
Az Európai Unió több irányelve is foglalkozik az állatkísérleteket kiváltó technológiák bevezetésével; ezek értelmében hat éven belül, 2009 márciusáig, de legkésőbb 2013-ig be kell szüntetni az állatkísérleteket, illetve ki kell dolgozni az azokat helyettesítő technológiákat. Így a termékeket, amelyek fejlesztéséhez, gyártásához, vagy engedélyeztetéséhez állatokat használnak, betiltják majd az EU-ban. Ez pedig komoly problémák forrása lehet: az Egyesült Államokban ugyanis eltérő szabályzás vonatkozik az állatkísérletekre. Ott bizonyos kozmetikai termékeket – például korpásodás elleni samponokat, fluoridos fogkrémet, izzadásgátló dezodorokat – szintén gyógyszernek tekintenek, amelyeket – jobb módszerek híján – csak állattesztek után engedélyeznek. Ezek ezért hat év múlva kiszorulhatnak az európai piacról, ahogyan az alternatív módszerekkel tesztelt európai termékek is az amerikairól. “Kereskedelmi háború jósolható, hacsak nem teszünk ellene” – figyelmeztetett Thomas Hartung, az EU egyesült kutatási központjának alternatív módszereket értékelő intézetének vezetője. A kutató elmondta: a jövőbeni viták elkerülése érdekében a brüsszeli bizottság előrehaladott tárgyalásokat folytat az amerikai Food and Drug Administration (FDA) illetékeseivel. Így sikerült elérni, hogy az FDA egy bizonyos gyógyszer láztesztelésére máris engedélyezze az európai módszert. A kérdés így alighanem már nem az, hogy elismeri-e majd a módszert az FDA más termékek esetében is, hanem inkább az, mikor vezetik majd ezt be az amerikai kozmetikai és gyógyszercégek.
