Legalább a név már megfelelő: a leendő uniós támogatások kifizető ügynökségét Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalra (MVH) keresztelte az agrártárca éber felső vezetése. Az eredetileg tervezett elnevezés, az Agrár- és Vidékfejlesztési Hivatal rövidítése, az AVH ugyanis meglehetősen szerencsétlen képzettársításokat gerjeszthetett volna. De nem is az elnevezés, hanem az intézményi reform késedelmes lebonyolítása miatt fáj a miniszter feje. Az átalakulás a tárca 66 intézményének a felét érinti valamilyen formában. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a beiktatása pillanatától tudja, hogy szinte a lehetetlenre vállalkozott, amikor négy év helyett egy esztendő alatt akarja létrehozni az uniós agrártámogatások 90 százalékát adó Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (Emoga) pénzeinek fogadására az MVH-t és az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszert (IIER).
Németh Imre: sikerül-e négy év helyett egy esztendő alatt
Ez utóbbi a gazdák direkt támogatásra való jogosultságának, illetve a kifizetések ellenőrzésének az eszköze, és a kifizető ügynökség mellett a gazdaregisztert, a parcellaazonosítási, valamint az állat-nyilvántartási rendszert is magában foglalja. Az IIER nem csak a közvetlen kifizetések megalapozottságát (a terület és állatszám alapján a normatív jövedelempótló támogatásokat) ellenőrzi, hanem az Emogás vidékfejlesztési, piaci és Sapard támogatásokat is.
A csatlakozási feltételek teljesítésében amúgy eminens Magyarország a „szőnyeg szélére” szorult az agrár-intézményrendszer kései átalakulása miatt. Csehország és Szlovákia befejezte a szükséges intézmények kiépítését, Szlovéniában az idén már a támogatásokat közvetíti az új rendszer. Nálunk az is eredménynek számít, hogy tavasszal az első pályázati nyertesekkel megköthették a szerződést az Emogás kifizetés begyakorlására is hivatott előcsatlakozási alap, a Sapard 2000. évi támogatási keretéből. Pedig a késés már azzal fenyegetett, hogy az elérhető – a nemzeti hozzájárulás nélkül évi 38 millió euró (9,5 milliárd forint) – támogatási keret nagy része elvész.
BIZOTTSÁGI JÓVÁHAGYÁS. A Sapard-program úgyszólván a „tanulópénz” az EU garancialapjából és strukturális alapjából majdan érkező támogatások elnyeréséhez, éppen ezért is hagyott Brüszszelben mély nyomokat az eddigi késéssorozat. Az uniós illetékesek tamáskodnak, valóban képesek lesznek-e a magyarok a csatlakozásig behozni az intézményrendszer kiépítésében mutatkozó lemaradást. Megerősítésként a tavaly munkába állt kormánytól pontos ütemtervet kértek, hogy egyáltalán az IIER program érdemes-e a Phare-keretekből juttatandó 2,7 milliárd forintnyi támogatására. (A kormány 5 milliárd forint saját forrásból egészít ki az uniós pénzeket, s további 8 milliárd forintra vállal visszafizetési garanciát.)
Átmeneti fellélegzésre adhat alapot, hogy a napokban megérkezett a bizottsági „ámen” a tervezetre. A munka közben azért halad: az intézményrendszer átalakításához már előkészítették a jogszabályokat. Az MVH létrehozását törvény fogja szentesíteni, amelyet a miniszter szerint még a tavaszi ülésszakon elfogad a parlament. Szeptemberre az egyelőre az agrártárca főosztályaként működő Sapard hivatalból, valamint az EU Agrárintézmények Programirodából és az önálló Agrárintervenciós Központból (AiK) létrejöhet az MVH. Az év végéig pedig az intézményrendszer túljuthat a nemzeti jóváhagyáson is, s akkor már csak az uniós akkreditálás marad hátra – igaz, az még további három hónapig is elhúzódhat.
De mi van akkor, ha a tárca mégsem tudná tartani a feszes ütemezést? A miniszter szerint egyelőre nincs szükség válságtervre, bár elismeri, hogy kisebb-nagyobb csúszások azért vannak. A Concordia Közraktár Rt. Soroksári úti telephelyére költöző ügynökség leendő, 3 ezer négyzetméteres irodakomplexumának például áprilisban még csak a tervei készültek. Így kétséges az októberi beköltözés. A megyei földművelésügyi hivatalokból kialakuló helyi ügynökségek elhelyezéséről pedig áprilisban még koncepció sem volt.
PÁLYÁZTATÁS NÉLKÜL. Frisch Tamás, a HP Magyarország kormányzati alkalmazásokkal foglalkozó szakértője a tervhez képest másfél hónaposra becsüli az ellenőrző rendszer, az IIER szoftverfejlesztésének késését. Az 50 napos pályázatkészítés és egy hónapos elbírálás után a tendernyertessel augusztus előtt nem köthetnek szerződést. Az érdemi munka így az előirányzott fél évről négy hónapra szűkül le. Más informatikai fejlesztők szerint amennyiben a májusra ígért tenderkiírás csúszik, akkor kevés a remény arra, hogy 2004 végéig akkreditálják a rendszert. Uniós agrártámogatás ez esetben csak 2005-től lenne várható. Görögország és Spanyolország a csatlakozás után jó ideig éppen emiatt nem jutott hozzá a pénzekhez. Pedig sok forog kockán: 2005-ben Brüsszelből már 350 milliárd forintra számíthat az ország.
Ráadásul még el sem készült az IIER, de máris sok kritika éri. Az egyik alrendszere, a területalapú támogatások bázisát jelentő mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (Mepar) hibátlan működését illetően erős kételyei vannak Niklasz Lászlónak, a Geometria Kft. üzletág-igazgatójának. (A Mepar keretében országszerte 500-600 ezer blokkot alakítanak ki, amelyeket azután a földhasználó gazdákkal személyesen, egyenként kell beazonosítani: melyik blokkban, ki műveli a parcellákat. E nyilvántartás nemcsak a területalapú támogatásnak, hanem a gazdaregiszter elkészítésének is a feltétele.) Niklasz László nem tartja szerencsésnek, hogy a jelentős üzletből eleve kirekesztették a vállalkozásokat. Egy tavaly év eleji kormányrendelettel ugyanis az agrártárca közbeszerzési pályáztatás nélkül a saját háttérintézményét, a Földmérési és Távérzékelési Intézetet (Fömi) bízta meg a 850 millió forintos feladattal. A szakember szerint versenyeztetéssel nemcsak az ár lehetett volna kisebb, de a munka is gyorsabban haladna az erre szakosodott vállalkozások bevonásával. Ugyanis a Fömi a kontrollt is magára vállalta, ráadásul nem biztosított a Mepar rendszer független ellenőrzése. Sőt, a monopolhelyzetben lévő állami cég később még feljebb srófolhatja az árakat a rendszer évente esedékes karbantartásakor. A támogatási kérelmek távérzékelési ellenőrzését is az intézet kapta meg – szintén verseny nélkül.
Németh Imre szerint a Fömi-megállapodás örökség, még az előző kormány szerződött az intézettel, amely a munka 3 százalékát már a választások előtt elvégezte. A parcellaregiszter függetlenségét pedig az EU a szigorú akkreditáció során meg fogja vizsgálni, s ha összeférhetetlenséget talál, elő fogja írni a szükséges változtatásokat. Az idő azonban sürget, és a megkezdett munka közben alapvető változtatásokra már nem volt idő.
Mindezek alapján azonban nem csoda, hogy az uniós illetékesek számára egyre inkább úgy tűnik: a Sapard-programnál megismert hibák megismétlődnek az új intézményi háttér létrehozása során. Az idő vészesen fogy, de alapvető döntések még mindig hiányoznak. EU-források feltételezik: a hatóságok közötti kötélhúzás a fő oka annak, hogy késik a minden részletre kiterjedő végleges döntés az uniós agrártámogatásokat menedzselő-kifizető ügynökség felállításáról. Még nem világos, hogy a szervezet hogyan épül majd fel, kiket bíznak meg a vezetéssel, s kik állnak a helyi irodák élén, ahová a közvetlen jövedelemtámogatási kérelmeket be kell majd nyújtani. Nem világos az sem, hogy az új egységen belül ki miért lesz felelős, e nélkül pedig a számítógépes szoftver sem készülhet el. „A késlekedés kezd aggasztó méreteket ölteni. A kifizetéseknek hibamentesen kell működniük. Ha a begyakorlás nem kezdődik el jóval korábban, úgy mérget lehet venni arra, hogy hibákat fognak elkövetni” – figyelmeztetnek brüsszeli források.
Pedig ha hiányosságokat és visszaéléseket talál a bizottság, visszaköveteli a kifizetett pénzt. Az elmaradás bekerülhet az Európai Bizottság napokban véglegesítendő monitoring jelentésébe is – amely nagy figyelmet szentel az agrár-intézményrendszer kiépítésének -, továbbá abba a figyelmeztető levélbe, amelyet a csatlakozókkal együtt Magyarország is megkap.
