 |
Az euró erősödik, ám az exportőrök nemzetközi versenyképessége közel áll a történelmi átlaghoz. Ráadásul – Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke szerint – az erős árfolyam kedvez az árstabilitásnak. Múlt heti ülésén a bank kormányzótanácsa nem is látott okot a kamatcsökkentésre. „A felértékelődés majdnem olyan gyors, mint két éve a leértékelődés volt” – hangsúlyozta az elnök. A pénzmennyiség (M3), amelyet szintén alapvető mutatónak tekint az európai bank, rekordtempóban nő ugyan, ez azonban – mivel a még mindig meglévő bizonytalanságokkal, és az ezek miatt pénzzé tett portfóliókkal magyarázzák – nem fenyegeti az árstabilitást. Az infláció, amely áprilisban az előzetes adat szerint 2,1 százalékra mérséklődött az előző havi 2,4 százalékról, Duisenberg szerint az év vége felé kerül az árstabilitás mércéjének tekintett 2 százalék alá az eurózónában; jelenleg „a 2 százalékos szint közelében tartás” a bank célja. Többen ezt a monetáris politika lazulása jeleként értékelik. Egyesek szerint júniusban csakugyan enged majd a központi bank a már most is történelmi mélyponton (2,5 százalékon) álló irányadó kamatból.
Duisenberg szerint az év második felében megkezdődik az élénkülés az euró országaiban, ahol az előrejelzések szerint az idén 1 százalékos növekedés várható. A romló gazdasági környezetet illusztrálja, hogy az Európai Unió tagállamai a múlt év utolsó negyedében minimális, 0,1 százalékos GDP-növekedést tudtak csak produkálni a megelőző három hónaphoz képest, s ugyanilyen tempóban növekedett az eurótérség GDP-je is. A gyarapodás 2002 harmadik negyedévében ennél erőteljesebb volt, az eurózónában 0,3 százalék, az EU egészében pedig 0,4 százalék. A 2001-es év hasonló időszakához képest az eurózónában 1,2 százalékkal, az egész unióban 1,4 százalékkal bővült a gazdaság.
Az Eurostat adataiból arra lehet következtetni, hogy 2002 végén is a lakossági fogyasztás volt a mégoly szerény gazdasági növekedés motorja, miközben az exportnál visszaesés volt tapasztalható. Az eurótérségben a háztartások fogyasztásra fordított kiadásai a múlt év utolsó negyedében 0,4 százalékkal, az EU-ban pedig 0,5 százalékkal bővültek a harmadik negyedévhez képest. Az eurózónában nem változott a befektetői aktivitás, az unió egészében ugyanakkor 0,4 százalékos növekedést észleltek. Az eurózónában 0,2 százalékkal, az EU 15 tagállamában még ennél is meredekebben, 0,7 százalékkal esett vissza az árukivitel. A megelőző negyedévben még 2, illetve 1,4 százalékkal élénkült az export. Az import ellenben mind az eurótérségben (0,7 százalékkal), mind az unióban (0,6 százalékkal) növekedett.
Az euró felértékelődése miatt gyengül az exportáló ágazatok, vállalatok pozíciója a nyugat-európai tőzsdéken. A hét elején már 1,15, sőt időnként 1,16 fölötti jegyezték a dollárt az euróval szemben, miközben az exporteredményektől nagymértékben függő autógyártás és vegyipar a veszteséglisták élére került a tőkepiacokon.
