Ugyanazt másképp – hangzik a múlt évet 9 milliárd forintos mérleg szerinti veszteséggel záró Magyar Posta Rt. által nyilvánosságra hozott modernizációs program szlogenje, utalva a falusi postahivatalok megszűnésével járó költséghatékonyabb mobil postai szolgáltatások bevezetésére. A Posta modernizációs programjának azonban ez csak egy kis eleme. Az átfogó cél az, hogy a kizárólagos állami tulajdonban lévő, korszerűtlen struktúrában működő veszteséges vállalatból a 2009-re várható teljes postai liberalizáció idejére versenyképes, hatékony céget faragjanak. Amennyiben ez nem sikerül, a Posta profitot termelő ágazatai piacuk jelentős részét elveszíthetik, ugyanis a liberalizált piacra belépő cégek olcsóbb és jobb minőségű szolgáltatásokkal elhappolhatják a legértékesebb ügyfeleket. A piacvesztést már ma is érzékelik: a jelentősen megváltozott környezethez fejlesztések híján a Posta nem tudott alkalmazkodni, így például a szép hasznot termelő csomagszállításban a konkurencia igencsak beelőzött.
FORDULAT. „A Magyar Postának most egy olyan modernizációs programon kell keresztülmennie, amelyen nemcsak számos más magyar cég, de a nyugat-európai posták is már évekkel ezelőtt túlestek” – mondja a társaság elnöke, Csáki György. A radikális változások már tavaly elkezdődtek. Elvetették a cég előző irányítója, Kalmár István által felvázolt holding koncepciót, amely egyebek közt bankot, biztosítót, utazási irodát, elektronikus piacteret, vámügyintéző vállalkozást integrált volna a társaságba. Kalmár ambiciózus tervei felélték a befektetett mintegy 5 milliárd forintnyi tőkét, valamint az olyan ügyek, mint a Tetra-projekt, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer, az Euróhívó vagy a Defend a 2002. év 7 milliárdos üzemi veszteséghez becslések szerint 2-3 milliárd forinttal járultak hozzá. A Posta első stratégiáját a közszolgálati modell zsákutcába jutása után, 1998-ban fogadták el, ám ezt követően szinte minden évben új igazgató került a cég élére, akik új és új stratégiai irányvonalat alakítottak ki.
Német sztárcsinálók
A Deutsche Post 2005-re világelső lesz a logisztikai iparban – jelentette ki Klaus Zumwinkel elnök-vezérigazgató a vállalat átalakítását fémjelző STAR program tavaly októberi bemutatóján. A még ma is 69 százalékban a német állam tulajdonában lévő monopolcég történetében nem ez az első ilyen típusú megújulás. Az 1990-es évek eleje a hatékonyság növelésével, a második fele a nemzetközi piacokon való megjelenéssel telt. Az új program egyik célja az utóbbi években megvásárolt DHL csomagszállító, az Euroexpress, illetve az amerikai piac 14 százalékát uraló Airborne cég integrálása. Emellett 2005-ig mintegy 40 százalékos nyereségnövekedést irányoztak elő a ma már négy üzletágban – postai szállítás, csomagszállítás, logisztika és pénzügyek – érdekelt óriáscég elé; a célba vett 3,1 milliárd eurós profitot költségcsökkentéssel és racionalizással kívánják elérni. Ez mindenekelőtt a vállalat mintegy 300 ezer fős dolgozói létszámának megfelezését és a menedzsment átszervezését jelenti, de sor kerül az elosztóhálózat átalakítására is, vagyis a Deutsche Post ezentúl csak a kiosztást végzi saját maga, a begyűjtés és a szortírozás beszállítók útján történik. Az idén több ezer postaládát is leszereltek, de még így is tudják teljesíteni a sűrűségre vonatkozó európai normákat. Az átalakítás nem hagyja érintetlenül az imázst sem. A csomagszállítás és a logisztikai feladatok például már kizárólag a jól hangzó DHL név alatt futnak, míg a még mindig a legnagyobb bevételt hozó többi hagyományos postai szolgáltatást a Deutsche Post neve fémjelzi. Az általános gazdasági lassulás ellenére a német posta a tavalyihoz képest 5 százalékkal, 951 millió euróra növelte első negyedéves profitját, s abból 179 millió euró a kimutatások szerint a STAR programnak köszönhető.
Wisniewski Anna
OLCSÓ JÁNOS. A modernizációs program hosszú távú célja a Postán belül „funkcionális dömper” néven emlegetett óriásszervezet átalakítása hatékony, profitot termelő üzleti egységekké. A Magyar Posta egyik alaptevékenységét adó levélforgalomban – a nyugati országokkal ellentétben – a volumen enyhe növekedése várható a következő öt évben, így ezen a területen illene növelni az árbevételt. A magyar szabványlevél díja ugyanakkor mindössze 15 eurócentet tesz ki, míg az uniós átlag ennek több mint háromszorosa, így ezen a területen jókora áremelésre lenne szükség a profit növelése érdekében. A Figyelő információi szerint a Posta jelenleg igyekszik elérni, hogy a korábbi infláció alatt maradó hatósági díjnövelés után az idén nyáron 10-15 százalékkal emelhesse tarifáit, s a következő évek során is az átlagot jelentősen meghaladó áremelést szeretne. Szintén cél, hogy a 600-2000 fős lakosú településeken folytassák a postai szolgáltatások ügynökökhöz, önkormányzatokhoz történő kiszervezését. „Ugyancsak nagy kitörési lehetőség a csomagküldés és a logisztikai üzletág fejlesztése” – mondja Csáki, hiszen ebből a több százmilliárd forintra becsült szegmensből a Postának mindössze 8,7 milliárdos bevétele származik. Ennek oka a már évek óta tartó versenyhelyzet, amelynek keretében a nevesebb nemzetközi cégek lehalászták a piacot maguknak, míg a Postának nem jutott pénze a szükséges nagy beruházások elvégzésére. Ráadásul – mivel a postai szolgáltatások nem tartoznak bele az áfa-körbe – a társaság versenyhátrányban van, hiszen a beruházások áfájának tetemes részét nem igényelheti vissza. A jövőre elkészülő, csaknem bruttó 20 milliárd forintba kerülő budaörsi országos logisztikai központ és a logisztikai hálózat ehhez kapcsolódó átalakítása nagyban segíthet a helyzeten, bár Szabó Pál vezérigazgató szerint a beruházás 12 év alatt sem fog megtérülni.
A hagyományos pénzforgalom terén a „sárga csekkes átutalások” 25 milliárd forintos piaca a közeljövőben törvényszerűen csökkenni fog, hiszen egyre többen térnek át banki átutalásra, így ezen a területen a fejlődési pontot a postahálózaton keresztül lebonyolított egyéb pénzügyi szolgáltatások jelenthetik. Itt azonban nagy a bizonytalanság. Hiába a Postabankkal nemrégiben megkötött hosszú távú együttműködés, amíg nem dől el, ki lesz a hitelintézet privatizáció utáni új tulajdonosa, a postákon folyó banki szolgáltatásokat nem lehet fejleszteni. „A Posta szerepe a pénzforgalmi üzletágban azon múlik, milyen tervei lesznek az új Postabanknak” – mutat rá Csáki, aki értesülésünk szerint a lakossági piacon expanzív szerepet vállaló új tulajdonosnak örülne (a jelenlegi érdeklődők közül leginkább az Erste Bank vagy a HVB Bank felel meg ennek).
IGÉNYEK. „Százszázalékos tarifaemelés és 25 milliárd forintos tőkeemelés” – emeli ki a Posta elnöke azt a két lépést, amelyek véleménye szerint szükségesek lennének a modernizációs program végrehajtásához, a nem halogatható beruházásokhoz és a hatékony működés megteremtéséhez annál a Postánál, ahol a menedzsment becslése szerint az utóbbi évtizedben 80-90 milliárd forintnyi invesztíció maradt el. Csákiék azonban tisztában vannak vele, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. nem fogja feltőkésíteni a vállalatot, amíg az saját erőből nem éri el a jövedelmező működést; a drasztikus tarifaemelésnek pedig inflációs és keresleti korlátai vannak. Ennyire tőkehiányos cégre (a jegyzett tőke a Postabank nélkül alig haladja meg a 11 milliárd forintot) viszont aligha akad majd szakmai befektető egy esetleges privatizáció során – amelyre Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. elnökének tájékoztatása szerint legkorábban 2005-ben kerülhet sor. A magyar piac iránt érdeklődő szakmai befektetők ebben a helyzetben inkább kivárják a teljes piacnyitást, s a Posta versenytársaként jelennek meg nálunk. A Magyar Posta számára tehát marad a hazai tőkepiac, ahol a jelenlegi homályos elképzelések alapján az állam 50 százalék plusz 1 részvény fenntartásával értékesítené majd a céget – tőkejuttatás nélkül azonban ez az elképzelés sem kecsegtet sok sikerrel.
