Demján Sándor

Most zajlanak az írásbeli érettségi vizsgák. Irigyli a mai fiatalokat?
– Boldog vagyok, hogy óriási jövô áll elôttük. Akik okosak, tehetségesek, azok érvényesülni fognak Európában. Átgondolatlannak találom viszont a képzés jelenlegi szerkezetét. Az Orbán-kormány meghirdette az elvet, hogy minden második fiatal szerezzen diplomát. Az okosak és szorgalmasak aránya azonban nem felel meg ennek. Tavaly 192 ezer diákot vettek fel a felsôoktatásba, s mindöszsze hatodennyien iratkoztak be a szakmunkásképzôkbe. Nem jó arány, ha hat diplomásra jut egy szakmunkás. Túl sok antropológust, egyiptológust képzünk, ami elhelyezkedési lehetôségek híján a száműzéssel egyenértékű. A túlképzés ugyanis hosszú távon oda vezet, hogy a diplomás nem fog megfelelôen megfizetett munkát találni, s végül elmegy Magyarországról. Ugyanakkor esetleg vendégmunkásokat kell behozni. Ennek kezeléséhez átgondolt oktatáspolitikára lenne szükség, s arról is tájékoztatni kell a fiatalokat, hogy tíz év múlva mire lesz szükség a munkaerôpiacon.
– Ön egymilliárd forintot ajánlott fel vagyonából oktatási és művelôdési célokra a Prima Primissima-díjjal. Mi vezérelte a díj alapításakor?
– Nagyon aggódom Magyarország jövôjéért. Fantasztikus lehetôség, hogy az Európai Unió tagja leszünk, de ez együtt jár azzal, hogy a magyar kultúra és a tradíciók veszélybe kerülhetnek, ha nem ôrizzük meg azokat. Eredetileg úgy terveztem, hogy vagyonom jelentôs részét halálom után a magyar kultúrára és oktatásra hagyom. Ezt elôre kellett hoznom, mert az állam szegény, s egyelôre a nemzeti tôke is nagyon gyenge, nem tudja segíteni a tudományos és kulturális szférát. Remélem, sokan fogják követni a példát.
– Az állam már így is túl sokat költ: a Nemzetközi Valutaalap jelentésében egyebek mellett a reálbérek csökkentését javasolja a hazai költségvetési hiány mérséklésére. A kormány viszont a következô három évben 3 százalék alatti reálbéremelést tervez. Ön melyik oldalon áll?

– A bércsökkentés nem reális lehetôség, inkább a dolgozói létszámot és az ehhez fűzôdô költségeket kell lefaragni. Az országot véleményem szerint bérben fel kell zárkóztatni az EU-hoz, különösen olyan foglalkozásokban, ahol a dolgozókat külföldre csábíthatják, elsôsorban a fizikai szférában. Reálbércsökkenés helyett dinamikusabb gazdasági növekedésre van szükség.
– A gazdasági növekedés a tét abban a vitában is, amely az euró bevezetésének idôpontjáról folyik a kormány és a jegybank között. Ön mint vállalkozó, mikor látja idôszerűnek a közös pénz itteni bevezetését?
– Amikor a magyar gazdaság teljesítménye eléri az uniós átlag 80 százalékát. Az árfolyam-politika jelentôs eszköz a hazai gazdaság felzárkóztatására, tehát addig mindenképpen megtartanám a forintot. A forint/euró árfolyam olyan gazdaságösztönzô kell legyen, amiért idetelepül a külföldi tôke, és segíti a gazdaság dinamikus fejlôdését. A hazai vállalkozóknak és az egész országnak ez lenne kedvezôbb.
– A tavalyinál is alacsonyabb a vízszint a Balatonban, most már a vízpótlást fontolgatják. Visszatérhet a tó régi varázsa?
– A Balatonban jelenleg nincs madár, a természet kikopott körülötte. Már korábban javasoltam, hogy az iszapot nem kellene elszállítani, hanem madárszigeteket hozhatnának létre belôle a holland példa alapján, ahol már végeztek egy ugyanilyen rekonstrukciót.