Borúlátó turisztikai szakemberek pár iévvel ezelőtt azt vetítették előre, ihogy a videó-konferenciák megölik a szakmai ülésezéseket. Jóslatuk tévesnek bizonyult. A statisztikák ugyanis azt mutatják, a virtuális jelenlét nem vetekedhet a személyes kapcsolattal. S bár a konferenciák mennyisége a statisztikákat figyelve számottevően nem változott, az látható, hogy a piacból nem Budapest hasítja ki a legnagyobb szeletet. A Nemzetközi Szövetségek Egyesületének (UIA) elemzése alapján a nemzetközi ülések számát tekintve a magyar főváros évek óta a világ első 20 célpontja között szerepel. A legutóbbi, 2001-es adat szerint Budapest a 18. helyen végzett, de 1996-ban voltunk már a dobogó 3. fokán is.
EXPO-HATÁS. Noha a visszaesés drasztikusnak tűnik, Karikás Eszter, a Magyar Turizmus Rt. keretein belül működő Magyar Kongresszusi Iroda (MKI) vezetője elégedett ezzel a helyezéssel. Régiónkban ugyanis Budapest a legkedveltebb konferenciaváros. Karikás Eszter szerint 1996-ban azért szerveztek ide kiemelkedően sok nemzetközi ülést, mert több ország elhitte, hogy valóban Budapest ad majd helyet a világkiállításnak. Amikor kiderült, hogy mégsem, a konferenciák helyszíneit évekkel azelőtt lefoglaló szervezők nem álltak el tervüktől. A mostani szerényebb helyezést az MKI vezetője a szeptember 11-i terrortámadással indokolja, de mint mondja, az iraki háború sem volt hatástalan. „Sok volt a lemondás, bár az is megesett, hogy Törökországból az utolsó pillanatban hoztak át egy ülésezést a biztonságosabb Magyarországra.”
Az Egyesült Államok hegemóniája a konferenciahelyszínek tekintetében megingathatatlan. A kontinensek versenyében viszont Európa vezet: a világ konferenciának több mint 55 százalékát itt rendezik meg. Ennek oka részben az, hogy a legújabb trendek szerint a konferenciák helyszínét gyakran személyekhez, történelemi pillanatokhoz kötik, s az e téren gazdagabb öreg kontinens lépéselőnyhöz jutott.
Noha Karikás Eszter szerint helyezésünk nem ad okot aggodalomra, a multinacionális vállalatok szakemberei szkeptikusabbak. Dudits Ádám, az SAP Hungary marketingigazgatója szerint elképzelhetetlen, hogy a világ egyik legismertebb e-business konferenciáját, a SAPphire-t Budapesten rendezzék meg. A 6-10 ezer fős rendezvény – amely tavaly a lisszaboni világkiállítási területen zajlott le – a fővárosunk számára teljesíthetetlen vállalás lenne. Az itteni leányvállalat évenként rendezett 3 napos konferenciája is csak Budapesttől távol, Tihanyban bonyolítható le. Ott tudnak ugyanis szállást, 6-8 helyszínen futó szakmai előadásokat és kiegészítő programokat nyújtani ezer fő számára. Ezt is csak úgy, ha a balatonfüredi hoteleket is bevonják az elszállásolásba, illetve, ha a Club Tihany két teniszcsarnokát egybenyittatják. Így lehet ugyanis minden résztvevőt kényelmesen leültetni a vacsorához, s ugyanabban a légtérben elhelyezni egy színpadot táncparkettel. Az igazgató hozzáteszi, hogy ha lehetne, akkor sem biztos, hogy Budapesten tartaná a cég 3 napos szeptemberi konferenciáját, mert a Balaton-parti település kora ősszel barátságosabb, mint az egyetlen lehetséges fővárosi konferenciahelyszín, az iparterületen lévő Hungexpo csarnokai.
FELKÉSZÜLETLENÜL. Rohrböck András, az Electrolux Kft. értékesítési divízió igazgatója is úgy látja, hogy nincs felkészülve a konferenciaturizmusra a főváros. Mint mondja, nem képes Budapestre csábítani még egy szerényebb létszámú, 200 főt számláló igazgatósági ülést sem. Kevés szálloda van, ahol kényelmesen le lehetne ültetni ennyi embert egyszerre, ami van, az pedig nem minden esetben egyezik a cég imázsával. A high-tech és formatervezett termékeket gyártó Electrolux vezetősége nem szívesen viszi rendezvényeit a vállalat arculatától idegen helyre. Ezért is maradnak az igazgatósági ülések évek óta Stockholmban, míg Rohrböck nagyobb létszámú magyarországi szakmai rendezvényeket a külső és belsőépítészeti trendeket egyaránt követő budapesti Art’otelbe viszi. Az electroluxos menedzser úgy véli, a konferenciák kiszolgálására alkalmas szállodák mellett fontos lenne az is, hogy a konferenciaszervezők ne söpörjék le egy budapesti találkozó ötletét az asztalról azért, mert nem tudják, milyen programokkal szórakoztathatnák a szakmai eseményre látogató vendégeket a szabad idejükben.
SUSHI HELYETT. Barkó Boglárka, a konferenciaszervezéssel is foglalkozó Kult-Turist Kft. munkatársa elismeri, Budapest neve kulturális szempontból nem minden külföldi számára hangzik hívószóként. Szerinte az ország vonzereje továbbra is az olcsóságában rejlik. Ez főleg a nyugat-európaiak számára csábító, míg az amerikaiak a tetemes utazási költségek miatt maradnak távol hazánktól. „Budapesten egy 4 napos konferencia étkeztetéssel, szállás nélkül megközelítőleg 250-300 euróból gazdálkodható ki személyenként” – mondja az utazási iroda munkatársa, majd hozzáteszi, egy svájci megrendelőjük az ár hallatán annyit mondott: ő a lakhelyén lévő sushi bárban szokott ekkora összeget otthagyni egy kétszemélyes vacsoráért. „Kétségkívül olcsók vagyunk tehát, a konferenciák lebonyolításához szükséges infrastruktúránk azonban nem kielégítő” – teszi hozzá el Barkó Boglárka. A főváros ugyanis csak az 50-800 fős szakmai összejövetelek lebonyolítására alkalmas. Bár a Kongresszusi Központ 1700 fős események megrendezését is lehetővé teszi, hátránya, hogy nem a belvárosban van. A Hotel Inter-Continentalon kívül, amely 900 fő befogadására képes, a legnagyobb szállodák egy teremben egyszerre 500-600 főt tudnak leültetni, így gyakran színházak kibérlésére van szükség. A Madách Színházban 800 fő ültethető le, a közlekedés, a parkolás problémája azonban ekkor pluszszervezést igényel. Hogy a jövőben változik-e a helyzet, azt Barkó Boglárka sem tudja, de mint mondja, nagyobb létszámú szakmai összejövetelek esetén már számolni lehet a Budapest Sportarénával, illetve 2005-től a Millenniumi Városközpontban elhelyezkedő konferenciaközponttal. A négy szállodával, kaszinóval, kiállítótermekkel kiegészülő komplexum a fejlesztést végző, Demján Sándor érdekeltségi körébe tartozó TriGránit Development Corporation tájékoztatása szerint Közép-Európa legnagyobb konferenciaközpontja lesz. A monstre épületegyüttesben, ahol a legkorszerűbb kommunikációs és technikai berendezések kapnak helyet, lehetőség lesz számos kisebb konferencia- és tárgyalóterem kialakítására. A tetőn görög színházra emlékeztető szabadtéri arénát alakítanak ki, amely látványos rendezvényeknek adhat majd helyet. Emellett termálfürdő, a Modern Magyar Művészeti Múzeum, a Nemzeti Hangversenyterem és a Hagyományok Háza teszi majd színesebbé a szabadidő eltöltését.
