Ahhoz, hogy egy anyag nemzedékről nemzedékre biztonsággal vigyen át információt, meglehetősen stabilnak kell lennie. Az örökítőanyagtól tehát elvárható, hogy néhány évtizedig – az élőlények átlagos hosszúságú életén át – változatlan formában maradjon fenn. A természet azonban, úgy tűnik, nem bízta a véletlenre az öröklődés folyamatát: brit és dán molekuláris biológusok Szibéria fagyott talajából származó mintáikban 400 ezer éve élt növények genetikai anyagát azonosították.
Az már korábban is ismert volt, hogy a DNS megfelelő körülmények között akár évezredekig is épségben maradhat, sőt, kerültek már elő százezer éves örőkítőanyag-darabok is. Más kutatócsoportok pedig még ennél régebbi DNS-ről is beszámoltak, amelyeket ősi baktériumokból, vagy egyenesen dinoszauruszok csontjaiból véltek kivonni – ezek később minden esetben műterméknek bizonyultak, vagyis a DNS mindig utólag, a laborvizsgálatok közben, szennyeződésként került a mintákra. A Science című tudományos folyóirat online kiadásában megjelent közlemény szerint azonban most nem erről van szó: több független labor is megerősítette ugyanis, hogy az Oxford University biológusai által kimutatott és elemzett DNS valódi. A gyűjtött anyagban egyébként 19 különböző növénycsalád képviselőit fedezték fel, mellettük pedig nagytestű növényevő emlősök, például mamutok, őstulkok és őslovak DNS-ét is megtalálták. A megmaradt DNS-töredékeket persze aligha lehet majd a régmúlt idők élőlényeinek feltámasztására használni; azok legfeljebb abban segíthetnek, hogy a ma élő szervezetek DNS-ével összehasonlítva megértsük a törzsfejlődés mechanizmusát.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
