Az OTP vezetői azt követően jelentették be a ma, kedden kezdődő bulgáriai “roadshow-t”, hogy múlt pénteken nyilvánvalóvá vált, a szófiai privatizációs szervezet ismét elhalasztja a döntést az ország második legnagyobb pénzintézete, a DSK állami takarékbank 100 százalékának privatizációjáról. A Mol horvátországi konzultációja pedig egy váratlan zágrábi bejelentés eredménye. Sok hetes hallgatást követően a horvát kormány közölte: már a héten felújítják a tárgyalásokat az INA olajtársaság részvénycsomagjára pályázókkal.
Az Erste áll a kampány mögött?
A Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozva az OTP vezetői kifejtették, hogy véleményük szerint a negatív kampány mögött a rivális Erste Bank áll, amelynek szintén létkérdés a bolgár pénzintézet megszerzése. Az Erste az osztrák bankszektornak ugyan meghatározó szereplője, ám amíg mérlegfőösszegének 82 százalékát az ausztriai, magyar és horvát érdekeltségek együttesen, 14 százalékát a cseh, és 4 százalékát a szlovák leánybank adja, addig az összprofitnak csupán 38 százaléka származik az osztrák-magyar-horvát hármas piacról, 8 százaléka Szlovákiából, és 54 százaléka a cseh érdekeltségtől.
Az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor a tervezett bulgáriai úttal kapcsolatban úgy nyilatkozott: bemutatják a bankot a miniszterelnöknek, a politikusoknak és a sajtó képviselőinek is. A bemutatkozásra szüksége is van az OTP-nek, mert az elmúlt hónapokban kisebb sajtóhadjárat indult ellene Bulgáriában.
Előbb arról cikkeztek a bolgár lapok, hogy az OTP ciprusi off-shore cégek révén ismeretlen tulajdonosok kezében van. Néhány hete a legtekintélyesebb bolgár lap, a Pari is beszállt a vitába, s egyenesen arról írt, hogy az OTP mögötti üzletemberként egyértelműen Csányi Sándort, a bank elnök-vezérigazgatóját lehet megnevezni.
A FigyelőNet megkérdezte az OTP Bank véleményét a Pari cikkéről. Mint megtudtuk, az OTP jelenleg 80 százalékban külföldi, tekintélyes intézményi befektetők kezében van. Ezek közül egyetlen egynek, az amerikai Capital Group Companies Inc.-nek a tulajdoni részaránya éri el a bejelentési kötelezettséget – 5 százalékot. Részesedése egyébként 5,04 százalékot tesz ki.
Regionális bevásárló körút
A viszonylag szűkös magyar piacról való kitörés eszközeként az OTP számára is kiemelten fontos a térségi jelenlét erősítése. Erre utal, hogy a tavalyi eredmény terhére nem fizetett osztalékot a magyar pénzintézet, ehelyett akvizíciókra költenék az így felszabaduló összeget.
A bolgár tervek mellett az OTP érdeklődik az újvidéki Novosadska Banka privatizációja iránt, s ennek kapcsán bejelentették: amennyiben befektetnek Szerbiában, ott országos fiókhálózat kiépítésére törekednek. Továbbá román lapértesülések szerint a 23 fiókkal közepes méretűnek számító Banca Romaneasca (BR) többségi részesedésének megszerzése is szóba került.
Közép-európai fúziós tervek
Jellemző a regionális olajtársaságok bizonytalan helyzetére, hogy – miként már többször – a Mol pozsonyi bevásárlása kapcsán ismét felmerült az osztrák terv, hogy az OMV, a Mol és az INA 4:3:2 arányú tulajdonosi részesedéssel egyesüljön. Mondván, hosszabb távon aligha tartható a magyar és az osztrák társaság függetlensége, s akkor már talán szerencsésebb lenne egy közös nagy közép-európai cég létrehozása, akár a cseh és a lengyel vállalatok bevonásával is.
Az olajpiacon nagyobb a felvásárlási fenyegetettség
A lakossági bankok piacánál is élesebb a magyar-osztrák versenyfutás a nemzeti olajtársaságok között. Egyfelől, itt jóval nagyobb a regionális társaságok felvásárlási fenyegetettsége, másrészt a Mol nemrégiben éppen az OMV orra elől halászta el a szlovák Slovnaft többségi részvénycsomagját.
Igaz, az orosz Rosznyeft is benyújtotta ajánlatát a horvát INA 25 százalék plusz egy szavazatnyi részvénycsomagjára, de térségi elemzők szerint a verseny az osztrák és a magyar cég között dőlhet el. Az OMV többet ajánlott a részvénycsomagért, ugyanakkor a horvát kormányt érdekli az a részvénycserés megoldás is, amelyet a Mol a Slovnaft-pakett megszerzésekor alkalmazott. Ennek révén a szlovák vállalat két tulajdonosa a magyar társaságban szerzett megkerülhetetlen részesedést.
