ÉRTÉKVÁLTOZÁS. A fogyasztói árindex egy átlagos háztartás által vásárolt termékek, szolgáltatások (vagyis a fogyasztói kosár) áralakulását méri. Inflációról akkor beszélünk, ha az említett termékcsoport pénzben kifejezett ára folyamatosan növekszik. Az index segítségével kiszámíthatjuk, hogy pénzjövedelmünk reálértéke hogyan változik.
MONETÁRIS ESZKÖZ. Az inflációt mint monetáris jelenséget értelmezik, ugyanis az áremelkedés mögött azon egyszerű összefüggés húzódik meg, hogy az áruk mennyiségéhez képest túlzottan nagy a pénzmennyiség. A gazdaságpolitika túlzott pénzkibocsátása mögött több ok is meghúzódhat. Az egyik a pénzkibocsátásból származó haszon (inflációs adó), míg a másik a reáljövedelmek esetleges befolyásolása, amire csak rövid távon nyílhat lehetőség.
SZERVEZŐ ERŐ. Az inflációval kapcsolatosan többféle kár, költség említhető. A gyakori árváltozások megnehezítik az árinformációk feldolgozását, az emberek az elértéktelenedéstől félve kevesebb pénzt tartanak. Az infláció felborítja a jövedelmek megoszlását adósok és hitelezők között. Általánosan hangoztatott érv, hogy az infláció a jövedelmeket a gazdagok javára csoportosítja át. A további nem említett kockázatokkal együtt az infláció jellemzően csökkenti a vállalkozói hajlandóságot és akadályozza az erőforrások optimális allokációját.
VESZÉLYEK. Általában egy mérsékelt inflációs szint nem nevezhető károsnak a gazdaság egésze szempontjából, a kockázatok, költségek jellemzően magas árnövekedési dinamikánál jelentkeznek. Az átlagos árszint csökkenése (dezinfláció) szintén igen veszélyes és káros a gazdaság működése szempontjából.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
