Azon ritka fiatalok közé tartozott Láng Róbert, akinek ugyan volt jogosítványa is, meg autója is – elsőként egy Trabant -, mégsem tartozott élete nagy álmai közé valamely közkedvelt nyugati márka. A pedagógus családban felnőtt fiatalember gimnázium után szíve szerint kicsit elmerült volna az életben, ám szülei ragaszkodtak a továbbtanuláshoz. Ezt utóbb sikerült aláaknáznia egy minősíthetetlen felvételivel a közgázon. “Valójában pénzt szerettem volna keresni, és persze költeni” – utal az indulás motívumaira. Az alkalmazotti létben számítógépes operátorként debütált, majd merész váltással gyógypedagógiai nevelő tanárként teljesítette ki alapvetően humán beállítottságát. Később elhagyta a pályáját a Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutatóközpontja kedvéért – a pártirányítás alatt álló intézmény ugyanis meglehetős szabadságban működött. Lángot itt érintette meg először egy alternatív gazdasági berendezkedés szele. “Szerettem a munkámat és precíz, jó munkaerőnek bizonyultam – emlékszik vissza -, viszont nyolc év után oda jutottam, hogy nem tudtam a fizetésemből kiegyenlíteni az albérletem árát.” Így a szülők és a barátok unszolására 1984-ben, 29 évesen taxizni kezdett.
OSZTRÁK KAPCSOLAT. A következő lépcsőfok egy kisbuszos vállalkozás volt, amelynek révén bejárta egész Európát. Később egy ideig Ausztriában síoktatóként kereste a kenyerét, igaz, mellette megtette első lépését az autós üzletág felé azzal, hogy a háza melletti “sufniban” szerelőműhelyt nyitott. Az időzítés mesteri volt, hiszen ekkortájt indult meg a használtautó-áradat Magyarországra, s bizony számos “bomba” vételről kiderült, hogy többet kell a javítására költeni, mint amennyibe került. A javításhoz azonban alkatrészekre volt szükség; ezek beszerzésére alapították azt a betéti társaságot, amelyből kinőtt a manapság évi bő 7 milliárd forintos forgalmat produkáló Láng Autóalkatrész Kft. “Nulla tapasztalattal és nulla tőkével vágtunk bele” – meséli a tulajdonos-ügyvezető. “Egyik ismerősömtől havi húszezerért kibéreltem egy fél-szuterén helyiséget, a volt sógorom meg tudott németül, s éppen állás nélkül volt, úgyhogy neki is beígértem húszezret, anélkül, hogy tudtam volna, képes leszek-e a hó végén kifizetni.” Osztrák beszállítója mindenesetre 48 órán belül hozta a megrendelt alkatrészeket, mégpedig korrekt áron és jó minőségben. A bevezetésre szánt egy év – amellett, hogy beváltotta üzleti reményeit – alkalmat adott Láng Róbertnek a nyugati alkatrészpiac feltérképezésére, valamint egy feszes, megbízható logisztikai rendszer kiépítésére is.
Az 1990-ben kezdődött történet innentől már a folyamatos terjeszkedésről, országos hálózat felállításáról szól. Mint Láng Róbert mondja, 20 százalékos piaci részesedésükkel piacvezető pozíciót értek el. Azért csak ennyivel, mert Láng szerint a magyar piac e tekintetben abnormálisan szétszabdalt: “Míg a hasonló méretű Ausztriában vagy Csehországban két-három cég viszi a prímet, nálunk hat igen erős vállalkozás uralja az alkatrész-kereskedelmet, és még vagy tíz másodvonalbeli cég is labdába rúghat.”
LÁNG RÓBERT
48 éves, Hódmezővásárhelyen született. 1989-ben jutott arra a következtetésre, hogy a nyugatról beözönlő használt autók legfőbb problémája az alkatrész-utánpótlás lesz, s erre vállalkozást alapított. Az időközben a multinacionális Rhiag érdekeltségi körébe átigazolt cég tavaly több mint 7 milliárdos forgalom mellett bő 300 millió forint üzemi nyereséget ért el.
A magát alapvetően humán érdeklődésűnek jellemző üzletember – miközben továbbra is meghatározó személyiség a maga alapította cégben – egyre többet foglalkozik stratégiai és befektetési ügyletekkel. Eközben számos kudarc éri, amelynek nyomán manapság elsősorban az ingatlanpiacon próbálja kamatoztatni százmilliós nagyságrendű magánvagyonát.
A hobbik között első a vitorlázás, amelybe a fiatalsága óta űzött síelésbe belefáradt térde okán “csapott bele”.
A Láng Kft.-ből eladott 51 százaléknyi hányad ellenére a Rhiag tulajdonosai továbbra is ragaszkodnak hozzá ügyvezető igazgatói minőségében, ami alapvetően megváltoztatta mindennapi tevékenységét. Immáron nem az operatív működtetés teszi ki munkája java részét, hanem afféle stratégiai tevékenység, amelynek mibenlétéről eleddig nem sok fogalma volt. “Jellemző – meséli -, hogy az eladás ratifikálásakor kötöttünk egy fogadást, amelynek a tétje további 5 százalékom volt. Mit szépítsük a dolgot, ez az 5 százalék ma már szintén a Rhiag tulajdona.” Noha az üzleti világ eme titkait nem szokták megosztani a nyilvánossággal, Láng úr annyit elárult, hogy az 1998-ban 230 milliós adózott nyereséget produkáló, csúcson lévő cég ma már a körülmények folytán közelében sincs annak a pozíciónak, amely akkor a legnyereségesebb hazai vállalkozások listáján a 103. helyre juttatta.
TANULÓPÉNZ. A tavaly mintegy 300 milliós nyereséget elkönyvelő cégcsoport kisebbségi tulajdonosának azért az eladott tulajdonrész után járó vételár nem kevés gondot okozott. Nem szégyelli bevallani, hogy hibás befektetési elképzelések nyomán majd’ százmilliós veszteséget is kénytelen volt olykor elkönyvelni, ám ezeket – család híján – viszonylag könnyen abszolválja. Az egyedi tervezésű gödöllői kúriában lakó legényember mindennapos igényei nem igazán lépik túl egy átlag magyar szükségleteit, ugyanakkor megengedheti magának, hogy a síelés mellett olyan hobbinak is hódoljon, mint a balatoni és a tengeri vitorlázás.
A Láng Kft. első emberének szűkebb köréhez tartozó Szabó László szerint kettejük közül azért ő rendelkezik több szabadidővel. A Lavina Autó Kft. tulajdonos-ügyvezetője azt tartja, hogy az üzletet és a barátságot jobb különválasztani, ennélfogva két-három havonkénti személyes találkozásuk kizárólag az üzletre korlátozódik, míg barátságuk gondozását a közös síelésekre tartogatják. A síliftezés és motoros szánozás közben köttetett kapcsolat ma már odáig “fajult”, hogy a Lavina Autó Kft. Lángék kizárólagos észak-magyarországi nagykereskedőjévé nőtte ki magát.
Láng továbbra sem az autózás bolondja, hiszen egy használt – igaz, prémium kategóriájú – járgányt hajt; mint mondja, pusztán abból a megfontolásból, hogy ebben a szegmensben a használt titulus akár tízmilliós megtakarítást is jelenthet. Nem sajnálta viszont a pénzt arra, hogy a három tagból álló balatoni zászlóshajók egyikének – a Nemere II-nek – a felújítása révén egy többszörös rekorder újraélesztésével ajándékozza meg a hazai vitorlássportot. A vételáránál legalább tízszeresen több pénzt felemésztő felújítás után Láng Róbert jó széllel vitorlázik a tengereken is, s hosszú évek óta először tavaly teljes egy hónap szabadságot “vett ki” Extra Dry elnevezésű hajóján. Vállalkozó szellemű turisták számára kínált vitorlása nyáron az Adrián, télen pedig a karibi térségben teljesít szolgálatot. A pihenése idején is laptoppal és mobiltelefonnal felszerelkezett üzletember immáron negyedik hajója megvásárlásán gondolkodik – mint mondja, az elkövetkező években akár az exkluzív igényekkel rendelkező turisták utaztatásából is képes lenne megélni.
