Még csak nem is egy sikamlós képi csatolmány indult virtuális útjára, csupán informális eszmecsere folyt két konkurens cég dolgozója között, amikor a történet egyik szereplője fennakadt az ellenőrzésen. Másnap ugyanis az asztalán várta irományának kinyomtatott változata. A levél fejlécében található cím piros aláhúzása, illetve a mellette sorakozó kérdőjelek egyértelművé tették, hogy a munkáltató figyeli az e-mailforgalmat és nem híve a magánlevelezésnek.
“Az ilyen kapcsolattartásra a multinacionális vállalatok érzékenyek” – mondta lapunknak egy pénzintézet nevének elhallgatását kérő informatikai vezetője, aki állítja, technikailag semmi akadálya nincs a munkavégzés tárgyától elütő, kóbor
e-mailek levadászásának. Szerinte a fenti esetben az történhetett, hogy a vállalat rendszergazdái definiáltak egy “feketelistát”, amibe a konkurens cégek elektronikus elérhetőségei kerültek. Ha a listában szerepel a konkurens.hu domain cím, akkor amennyiben a munkavállaló levelet küld mondjuk a szabo.janos@konkurens.hu címre, ez a levél automatikusan fennakad a védőhálón. Radikálisabb módszere a forgalomellenőrzésnek – ismerteti a lehetőségeket az IT-vezető – a megfigyelő szoftverek használata. Ilyenek segítségével a főnök a saját gépéről oly módon monitorozhatja a dolgozó számítógépes tevékenységét, mintha ott ülne mellette. A “printscreen” gomb módszeres nyomogatásával az érdekesebb pillanatokat lementheti, hogy a terhelő bizonyítékokkal szembesítse a munkavállalót. Noha e programok eredetileg két vagy több telephellyel rendelkező vállalatok rendszerüzemeltetői számára biztosítják, hogy adott esetben a távoli székhelyen zajló számítógépes munkába is belenézhessenek, kémkedésre ugyanúgy alkalmasak.
AUTOMATIKUS MENTEGETŐZÉS. Számos pénzintézet alkalmazza azt a módszert, hogy a levelező szerver a levél útra kelése előtt automatikusan odabiggyeszt néhány sort a küldemény aljára. Ilyenkor, a zárszó után 15 sorral lejjebb az áll, hogy a feladó véleménye nem tükrözi a cég hivatalos álláspontját a fent leírtakkal kapcsolatban, illetve, hogy a munkáltató elzárkózik az e-mail tartalmától. Mindez azért furcsa, mert e zárógondolatok a hivatalos elektronikus levelek aljára is odakerülnek – mondja a szakértő, aki szerint ez félreértésekhez vezethet.
A jogi szempontból aggályos módszerekkel mind gyakrabban sérül az alkalmazottak magánszférája. A munkavállaló az adatvédelmi biztosnál adhat hangot sérelmeinek. Az írásban kifogásolt esetek száma elhanyagolható, az Adatvédelmi Hivatal statisztikái szerint évente egy és öt közé tehető a beadványok száma. Telefonon viszont annál többen fordulnak az ombudsmanhoz. Freidler Gábor jogász, az adatvédelmi biztos irodájának munkatársa elmondta: minden érdeklődővel közlik, hogy különbséget kell tenni a munkavállaló személyes használatára adott, a nevét, vagy nevének töredékét tartalmazó, valamint az olyan e-mailcímek között, amelyek a cég ügyeinek intézését szolgálják (például: info@cegnev.hu). Ez utóbbiakon folytatott levelezésbe a munkáltató betekinthet, még akkor is, ha e címen valamelyik munkavállaló magánjellegű levelezést folytatott. Ezzel szemben a személyes, csak az érintett munkavállaló számára hozzáférhető e-mail postafiókon folytatott levelezést adatvédelmi szempontból ugyanúgy kell megítélni, mint a hagyományos személyes levelezést. Azaz a munkáltató megfelelő jogszabályi felhatalmazás híján nem jogosult a személyes e-mailcímre érkező és az onnan elküldött levelek tartalmának megismerésére. Ha a munkavállaló jogellenes adatkezelést tapasztal, akkor az adatvédelmi törvény 17. paragrafusa, valamint a polgári törvénykönyv 83. paragrafusa alapján bírósághoz fordulhat, és perben követelheti az esetlegesen felmerült – vagyoni és nem vagyoni – kárának megtérítését.
CSAK MUNKAVÉGZÉSRE. Ihász Sándor, az Axelero Internet informatikai vezetője elmondta, cégüknél nem szűrik a kimenő leveleket. Eddig ugyanis nem történt olyan esemény, ami ezt indokolta volna. Az Axelero dolgozói céges e-mailjüket, amely a saját nevüket is tartalmazza, csak a munkavégzés érdekében használhatják, amit a PC felhasználói szabályzat is rögzít. Ihász szerint a tilalom ellenére volt példa ennek ellenkezőjére, de az esetre nem belső megfigyelés, hanem külső bejelentés révén derült fény. Magánlevelezésre tehát nem adhatja meg a dolgozó a címet, viszont a cég forrásainak felhasználásával, freemailes postafiókjáról bárki folytathat levelezést barátaival.
Más álláspontot képvisel a V.R.A.M Rt. (a továbbiakban Vodafone), amely írásban szabályozta az internethasználatot. A Figyelő birtokában van egy példány az internet- és közvetve az e-mail-használat társaságon belül alkalmazott irányelveiről. Informátorunk szerint a céghez történő belépéskor mindenkinek alá kell írnia a dokumentumot. Ebben el kell fogadnia, hogy cége figyelemmel kísér minden internetforgalmat, valamint tárolja az eseménynaplókat későbbi vizsgálatok céljából. A munkavállalónak alá kell írnia, hogy “teljes mértékben egyetértek ezzel a szabályozással – különös tekintettel arra a részre, mely szerint engedélyezem és feljogosítom a vállalatot arra, hogy az eseménynaplót megvizsgálja, nyomon kövesse, tárolja és elemezze az internet-felhasználásomat, továbbá illetéktelen felhasználás gyanúja esetén jogi lépéseket tegyen”. A Figyelő megkeresésére a Vodafone HR igazgatója nem kívánt nyilatkozni cége internethasználattal kapcsolatos politikájáról, mondván: a vállalatnak nincs is ilyen.
Freidler Gábor egyébként semmi jogelleneset vagy a személyiségi jogok megnyirbálására vonatkozót nem talált a dokumentumban, viszont a már-már fenyegető hangnemet aggályosnak érezte. “A dokumentum azt tükrözi, hogy rossz az alkalmazottakhoz való hozzáállás – jegyezte meg a szakértő -, a cég a munkavállaló felhatalmazását kéri ahhoz, hogy illetéktelen felhasználás gyanúja esetén lépéseket tegyen. Ez jogi értelemben legalább akkora paradoxon, mintha a bíró egy köztörvényes bűnöző hozzájárulását kérné, hogy szabadságvesztésre ítélhesse.”
