Bűvészmutatvány volt – így összegezte a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) részét képező úgynevezett regionális operatív programot egy múlt heti szegedi rendezvényen Nagy Sándor. A Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztésért felelős politikai államtitkára annak kapcsán mondta ezt, hogy bár 7 statisztikai tervezési körzetet tartanak számon Magyarországon, mégis egyetlen régióként kezeli hazánkat az unió. Ebből kiindulva egyetlen fejlesztési tervet készíthettünk, amelyben egyszerre kellett megjeleníteni a leggazdagabb és a legelmaradottabb országrészek igényeit. A “bűvésztrükk” pedig abban állt, hogy – hosszas egyeztetés után – mégiscsak konszenzusra jutott mind a 7 régió, s valamennyi magáénak érzi a dokumentumot. Legalábbis ezt állítják kormányzati vezetők, s ezt az értékelést ez idáig még egyetlen térségben sem cáfolták.
|
Brüsszeli remények |
| Csaknem 400 oldalas tanulmány, plusz ezeroldalas melléklet formáját öltötte végül az NFT, amelyet a magyar kormánydelegáció átadott az Európai Bizottságnak. Medgyessy Péter miniszterelnök megfogalmazása szerint a dokumentum mottója leginkább az lehetne: “Befektetés a jövőbe”. Külön kiemelte, hogy a pályáztatásnál átlátható feltételrendszer érvényesül, amely kizár minden szubjektív elemet, s nem ad alkalmat politikai hálaadásra. Az NFT alapján Magyarországon 2004 és 2006 között 1200-1500 milliárd forint értékű fejlesztés indulhat el. A felhasználható EU-források 750 milliárd forintot tesznek ki, s ez egészül ki 550 milliárddal a magyar társfinanszírozás keretében. Az NFT egyébként kötelező penzum, amelyet az unió írt elő. E nélkül lehetetlen közösségi pénzekhez jutni, merthogy a terv alapján köti meg a magyar állam a Közösségi Támogatási Keretszerződést, amely konkretizálja, hogy milyen célra és mekkora öszszeget kaphat Magyarország. Az NFT operatív programjairól április végéig zárulnak le a brüsszeli egyeztetések, s hat hónappal később jelenhetnek meg az első pályázati kiírások. |
|
PÉNZSZERZÉSI TECHNIKA. Hiába volt azonban a széles körű egyeztetés, a tervvel nem elégedett maradéktalanul mindenki. Az ellenzéki pártok például kétségbe vonják, hogy az NFT alkalmas a gazdasági problémák orvoslására, a leszakadt társadalmi csoportok felzárkóztatására. “Néhány hónappal ezelőtt azt kérdeztük, hol az igazi fejlesztési terv, mert nem gondoltuk, hogy az lenne az, amelyről vitatkozunk. Most pedig itt fekszik előttünk, de sajnos ez a terv sem ad választ a kérdéseinkre” – fogalmaz az MDF frakcióvezetője, Herényi Károly. A Fideszes Bóka István szerint a Széchenyi Terv “lerombolásával” magukra maradtak a kis- és középvállalkozók, az önkormányzatok pedig a beszűkült költségvetési mozgástér miatt gyakorlatilag cselekvésképtelenek. “Célokkal, prioritásokkal tele a padlás; inkább azt kellene tudni, mely szervezetek, és hogyan készítik elő az uniós pénzeket lehívó pályázatokat” – érvel Bóka.
ÖNRÉSZ NÉLKÜL IS. Egyébként ez utóbbi kritika áll a leggyengébb lábakon. A Baráth Etele politikai államtitkár vezette hivatal ugyanis hónapok óta azon dolgozik, hogy már most elkezdődjön az ötletek összeírása és a pályázatok kidolgozása, annak érdekében, hogy a csatlakozást követően maximálisan kihasználhassa az ország az unió strukturális és kohéziós alapjaiból beígért mintegy 1200-1500 milliárd forintnak megfelelő összeget (lásd külön írásokat). Ennek persze igen csekély a valószínűsége, mivel az unió fennállása óta eddig egyetlen tagország sem tudta kihasználni a rendelkezésre álló keretet. Példaként mégis az írek állhatnak előttünk, a nekik elvben járó források 75 százalékának elnyerésével.
|
Pályázatelőkészítők |
| A korábban a Phare-pénzekből támogatott Project Generation Facility (azaz Projekt Előkészítő Alap) néven futó program átkereszteléséből létrejövő, Európa Pályázat Előkészítő Alap célja az önkormányzatok és non-profit szervezetek támogatása, hogy a csatlakozás időpontjára olyan pályázatok készüljenek el, amelyekkel van esély az uniós pénzek elnyerésére. Az ötletgazda települések, szervezetek nem pénzbeli támogatást kapnak, hanem szakmai tanácsadást, alkalmanként 17-35 millió forint értékben. Az uniós elvárásoknak megfelelő, szakmai és egyéb hatástanulmányokkal, megvalósíthatósági tervvel ellátott pályázati dokumentáció elkészítésének ára igen széles skálán, 5 és 40 millió forint között mozog. Az Európa Pályázat Előkészítő Alapba 15 millió eurót az unió adott, amelyet a kormány megtoldott 12 millió euróval. Ebből becslések szerint 600-650 pályázat készülhet el. A projektvázlatokat május végéig lehet benyújtani az NFT hivatalához. A nyerteseket nyár végéig választják ki, az uniós projektek kidolgozása pedig az ősszel kezdődhet el. |
|
Az egyéb bírálatokat illetően maga a kormányfő is elismerte: az NFT nem ad választ minden kérdésre, összességében azonban mégis azt a célt szolgálja, hogy Magyarország minél hamarabb zárkózzon fel Európa fejlettebb részéhez. Hiába azonban a részletes terv, a szakértői csapattal kimunkált intézkedéscsomag, a várakozásokkal ellentétes folyamatok is megindulhatnak – erre az MSZP egyik képviselője, Szabó György figyelmeztet. “Habár a csatlakozás éppen a kiegyensúlyozott fejlődés érdekében kívánatos, megtörténhet, hogy a meglévő regionális különbségek még tovább mélyülnek” – hangsúlyozza. Az eddig benyújtott uniós pályázatok adatai is alátámasztják, hogy a természetes szellemi és tőkeelőnyt élvező fővárosi, nyugat- és közép-dunántúli régió már csak az önerő felmutatásának képessége okán is kétszer-háromszor annyi sikeres pályázatot nyújt be, mint a foglalkozatási és pénzügyi nehézségekkel küzdő észak-magyarországi, észak-keleti és dél-alföldi térség. A kabinetnek éppen ezért kiegyensúlyozó szerepet kell betöltenie az NFT által megnyíló fejlesztési lehetőségek menedzselésében. Tervezi is a kormány, hogy amíg nem önállósodnak az EU által elismert módon a régiók, addig megerősíti a regionális ügynökségeket, s horizontális programirodákkal koordinálja a közösséghez benyújtandó projektek arányát. A pénz nem lehet szempont a pályázatok készítésénél – szögezik le felelős vezetők, s a Pénzügyminisztérium (PM) szakértői már most számításokat végeznek arról, mekkora keretet kell elkülöníteni a jövő évi költségvetésben, hogy a szegényebb önkormányzatok is pályázhassanak uniós forrásra, s a büdzsé ajándékaként fel tudják mutatni a szükséges önrészt.
MAGYAR TALÁLÉKONYSÁG. Az idei esztendő legfontosabb feladata az intézményfejlesztés és a projekt-előkészítés. A magyar találékonyságot mutatja, hogy – a közösségben példa nélkül álló módon – a 15 millió eurós Phare-alapból származó “technikai pénzből” már most elkezdődhet az NFT-hez illeszkedő beruházási-fejlesztési projektjavaslatok összegyűjtése. A hírek szerint az NFT hivatalának munkatársaitól származik az ötlet, hogy már a csatlakozás előtt indulhasson meg a projekt-előkészítés, s erre fogadókészek voltak Brüsszelben is. A kormány egyébként – legalábbis az eddigi nyilatkozatok alapján – nem kíván befolyást gyakorolni arra, hogy végül mely javaslatokból születik konkrét pályázat. “A politika kivonul a döntési folyamatból, én magam sem veszek benne részt” -hangsúlyozta Baráth Etele államtitkár. Mint mondta, később szakmai elismertségnek örvendő zsűri dönt majd a projektötletek kidolgozhatóságáról, a névsor pedig titkos lesz, hogy senkit ne lehessen befolyásolni.
