 |
| A Defend székháza. |
Hatalmas – közvetlenül állami, illetve állami cégektől érkező -megrendelések, a cégvezető rendőrségi meghallgatása fontos személyek megfigyelési ügyeiben, furcsa körülmények közt odaítélt milliárdos fejlesztési banki hitelek, a szocialista színekben ismertté vált Csintalan Sándor meglepő felbukkanása, a kormányváltást követő végelszámolás, majd gyanús körülmények közt kiszabott adóhatósági bírság és sajátságos lefoglalási intézkedés. Ezekkel a fontosabb pontokkal lehetne jellemezni a Defend Kft. elmúlt fél évtizedét. Az előbb “a Fidesz-közeli”, majd “az MSZP-hez sikertelenül közelítő” minősítést kiérdemlő őrző-védő és pénzszállító cég még létének utolsó heteiben is óriási viharokat kavar.
ELLENTMONDÁSOK. Legutóbb a Defend eszközeinek értékesítése kapcsán pattant ki botrány. A végelszámolás keretében az eszközök eladására kiírt meghívásos pályázatot ugyanis éppen a Magyar Posta egyik leánycége nyerte meg, miután a kormányzat áldását adta a tranzakcióra.
| Titkos társaság |
| A JNT Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Kft. a Posta kizárólagos tulajdona, ám korábban a Postabankhoz kötődött. Tulajdonosa az 1999-es alapításkor a Profit Invest Kft.-volt. (Az 1990-ben alapított Profit Invest több, utóbb a Reorg Apport Rt.-be kerülő Postabank-cégben is tulajdonrésszel bírt, magát a Profit Investet pedig a Postabank konszolidációja során létrehozott másik cég, a PB Workout Kft. vette át.) A JNT-t létrehozó Profit Invest pár héttel az alapítását követően apportálta az új cégbe a Postabank József Nádor téri székházát (minő egybeesés: József Nádor tér – JNT). A JNT hárommilliós jegyzett tőkéje így 1,2 milliárd forinttal növekedett. A céget azután 2000 februárjában vásárolta meg a Posta, amely a jelenlegi ügylet kapcsán, pár héttel ezelőtt JNT-ről Security Logisztikai és Biztonsági Kft.-re változatta a cég elnevezését. |
|
A Postai Munkavállalók Érdekvédelmi Szakszervezetének elnöke, Tóbiás István azonban nem örült ennyire a kormányzati berkekben kifundált, s utóbb az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. által is jóváhagyott megoldásnak. Tóbiás szerint érthetetlen, hogy a tavaly 8 milliárd forintos veszteséget felhalmozó Posta miért költ újabb 2,3 milliárdot a Defend eszközeire (A Posta 2000 őszén egyszer már 630 millió forintot költött Defend-üzletrészének megvásárlására és a cég működtetésére – A szerk.), s miért ad ki várhatóan további 1,0-1,5 milliárd forintot az e területen szükséges fejlesztésekre, miközben több ezer embert érintő elbocsátásokra készül.
A Posta vezetői azzal védekeznek, hogy a Defend eszközeinek megvásárlása, illetve az elkerülhetetlen átszervezés között semmilyen kapcsolat nincs, s a bruttó 2,3 milliárd forintos vételárnál nem költ el többet a Defendre. Ez könnyen előfordulhat, ugyanakkor a hírhedt céget megvásárló, a Posta saját tulajdonában lévő JNT Kft. körül is akadnak furcsaságok (lásd külön írásunkat).
HÁTTÉR-MEGÁLLAPODÁSOK. A JNT Kft. érdekes tulajdonosváltásai mellett azonban legalább ennyire fontos vonal maga a Defend Kft. utóbbi hónapokban zajló története, s az e mögött feltételezhető háttér-megállapodások. Csintalan Sándor egy januári interjú során lényegében maga is elismerte, hogy a kormányváltás során kialakult helyzet miatt látták jobbnak, ha Földi Lászlótól – barátjától – jelképes (3 millió forintos) áron megveszi annak 19 százalékos Defend-üzletrészét. A nem is nagyon titkolt taktika azonban nem vált be: a Defend állami megrendeléseit sorra mondták fel, a szocialisták pedig nyilatkozataikban is igyekeztek elharárolódni a Köztársaság téren régen nem látott, s az MSZP által egyértelműen “fideszes” cégnek bélyegzett Defendbe bevásárló Csintalantól. A taktika végül a visszájára fordult: a Defendben 60 százalékos tulajdonrésszel bíró Magyar Fejlesztési Bank (MFB) új vezetői többfrontos támadást indítottak a cég ellen. Ennek része volt az az ügy is, amelyben kiszivárogtatták, hogy a Defend a szokásos hitelfedezet nélkül, gyanús körülmények közt kapott a Fidesz-érában 1,8 milliárd forintnyi MFB-hitelt (Figyelő, 2002/26. szám).
 |
A támadássorozat azonban itt nem ért véget, hiszen ősszel már a cég végelszámolását szorgalmazták. Ez azonban aligha volt ínyére a saját részesedését 300 millió forint értékűre taksáló Csintalan Sándornak, aki az erről döntő taggyűlés határozatát megpróbálta mindenféle jogi eszközzel megakadályozni. Meglepő módon azonban a tiltakozás hangjai ez év elején alábbhagytak. Ennek talán köze lehetett a legfrissebb eszközkivásárlási ügyhöz is. Végelszámolásról lévén szó, az eszközértékesítés bruttó 2,3 millárd forintos árfolyamát és a Csintalan által birtokolt 19 százalékos üzletrészt összehasonlítva kiderül: az egykori szocialista politikus feltehetően megkapja azt az árat az üzletrészéért, amelyet jogosnak tart. Még akkor is így van ez, ha figyelembe vesszük, hogy pár nappal korábban az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szokatlanul erélyesen lépett fel a céggel szemben, különféle tartozások címén közel 900 millió forintot követelt a Defendtől, s eszközöket foglalt le. Érdekes módon azonban a Posta eszközvásárlását ez az ügy nem érinti.
