Egy hét múlva már költhetné is a Start Trans Kft. az Európa-hitelt. Az új támogatott hitelkonstrukciót a bankok közül máris kínáló Konzumbank ugyanis a legelső kérelmezők között tartja számon a nyergesújfalui céget. Minthogy pedig egy normál ügymentben az igényléstől az elbíráláson – sőt esetleg némi hiánypótláson – át a folyósításig átlagosan három hét alatt vezet az út, a társaság már a 200 milliós beruházáshoz szükséges 120 milliós kölcsön közelében érezheti magát.
![Széchenyi Európája 1]( "Széchenyi Európája 1")
KÖLCSÖNTEMPÓ. A pénzből áruházat nyitó építőanyag-kereskedés azonban kivár. Habár az építkezést mihamarabb szeretné megkezdeni, azért kíváncsi a többi bank ajánlatára is. A 20 alkalmazottal dolgozó, jó időszakban milliárdos árbevételt produkáló társaság ugyanis egyszerre 5 bank ajánlatát kérte. “A leggyorsabban kétségkívül a Konzumbank reagált, de a márciust még rászánjuk a várakozásra” -mondja Kónya István, a kft. többségi tulajdonosa.
Ilyen határidőt tartalmazó ígéretek mellett nem meglepő, hogy a támogatott hitel iránt máris nagy az érdeklődés, annak ellenére, hogy kevés az európai uniós (EU) csatlakozásra tudatosan készülő vállalkozó (Figyelő, 2003/10. szám). Apatini Kornélné, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkára úgy tapasztalja, a kis- és középméretű vállalatok e téren két kategóriába sorolhatók: vagy naivan optimisták – “eztán is lesz valahogy” -, vagy túlságosan aggodalmasak. Mindezen önmagában aligha segít az Európa Technológia Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram (röviden: Európa Hitelprogram), annak is a kis- és középvállalkozóknak (KKV) szánt 40 milliárdja, amely e kör technológiai lemaradását igyekszik felszámolni, kedvezményes forrást nyújtva a beruházásokhoz. A konstrukció, a jelenleg ajánlott 7,1 százalékos kamattal, meglehetősen vonzónak számít. Igaz, a kölcsön akár még ennél is olcsóbb lehetne 3 százalékponttal, ha az eredetei tervek válnak valóra, és a Pénzügyminisztérium garanciát nyújt a hitelhez forrást biztosító Magyar Fejlesztési Bank (MFB) számára. Összességében azonban a céges piacon is azok vonások tükröződnek, mint a fogyasztási hiteleket habzsoló lakossági ügyfélkörnél. Sokkal inkább a kölcsönhöz jutás tempója, az azonnal elérhető pénz számít, az érte kifizetendő ár pedig másodlagos. (Hasonlóak a tapasztalatok az utóbbi időben indult, gyors elbírálású forgóeszközhiteleknél is, azok iránt is óriási a kereslet.)
A Széchenyi Program pillérei
1. TÁMOGATÁSOK
• Vissza nem térítendő források nyújtása
2. FINANSZÍROZÁSI ESZKÖZÖK
• Széchenyi kártya
• Európa Technológia Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram
• Faktoring, díjtámogatás
• Kockázati tőke kisvállalkozásoknak
• Kamattámogatás, garancia-díj támogatás
• EU-információs kiadványok, szakmánként és régiónként uniós felkészítő oktatás
4. ADÓKEDVEZMÉNYEK
• Fejlesztési tartalékképzés
• Fejlesztési adókedvezmény
• Beruházási adókedvezmény
• Gyorsított leírás
• Saját K+F költsége leírása
Az Európa-hitel ugyanakkor komolyabb összegről indul, és komolyabb beruházást vár el. A cél az, hogy erősödjön a vállalkozás versenyképessége, ami ugyan nehezen megragadható fejlemény, ám erre a hitelkérelmi adatlap kérdések sorozatával mégis kísérletet tesz. Olyannyira, hogy az igénylőnek a majdani vevőről is számot kell adnia, sőt a vásárlási szándékról nyilatkozatot is be kell nyújtania. Mindezen túl elvárják azt is, hogy a cég ismerje a piacát, képben legyen a konkurenciát illetően is.
A hitelt egyelőre a kifejezetten kis- és középvállalkozásokra koncentráló Konzumbank kínálja, de hamarosan további másfél tucat pénzintézet kapcsolódik be a terítésbe. Szerződések ugyan még nincsenek, a tárgyalások azonban folynak, s a szándékok komolyságáról tanúskodik, hogy az érintett bankok már név szerint szerepelnek az MFB Európa-hitelprogram hirdetésében. Kérdés ugyanakkor, hogy a Takarékbankon keresztül hány takarékszövetkezet csatlakozik a programhoz. Utóbbiak száma ugyanis Apatini Kornélné szerint nagyban befolyásolja, hogy miként alakul majd a felvett hitelek átlagos nagysága. Ő úgy kalkulálja, hogy ez a bankoknál 70-80 millióra rúghat, a takarékszövetkezeteknél pedig a hitel 10 milliós alsó határához közelebbi szintre esik majd az összeg.
![Széchenyi Európája 1]( "Széchenyi Európája 1")
S hogy mit nyer az ügyön a bank? Alkalmasint új ügyfelet – már ha e konstrukció révén sikerül máshonnan elcsábítani egy-egy vállalkozást. A korábban nagyhalakra vadászó bankoknál egyenesen az új célpiac felé nyitás lehetősége ez a hitel, s mint ilyen, kihagyhatatlan – mondják az egyik ilyen intézménynél.
A cégek egyébként nem feltétlenül csak azért gondolhatnak új bankra, mert a sajátjuk esetleg nem nyújtja e konstrukciót. Érdemes azt is számításba venniük, hogy az alapjaiban körvonalazott konstrukciót végső soron mennyiért is kínálja a bank. A kamat egyik része ugyanis mozgó elem: a folyósító 2,0 százalékpontot pakolhat rá marzsként az MFB szabta alapokra. A marzs konkrét mértéke több helyütt az ügyfél bonitásától is függ, de a bank nyilván a hasznát is érvényesíteni szeretné benne, mindazonáltal az erőteljes verseny miatt nem valószínű, hogy a teljes lehetséges kamatrést felszámolnák. Következésképpen a hitel jelenlegi – támogatással kedvezményesített – 7,1 százalékos mértéke jelenti a plafont.
Négy lábon
A Széchenyi Tervet a többi közt azzal vádolják, hogy csak kevés vállalkozást ért el. Valóban, két év alatt alig több mint 5 ezer cég juthatott vissza nem térítendő pénzhez. Ezen az aspektuson az új, Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program sem nagyon szépít, a 9 pályázat igaz, e létszámnak a jó dupláját, de megint csak legfeljebb 12 ezer társaságot tehet boldoggá. Éppen e probléma leküzdése végett hangsúlyozzák a GKM-ben, hogy a kis- és közepes vállalatokra nemcsak a támogatásokkal gondoltak.
A program úgymond négy pilléren nyugszik (lásd külön). A vissza nem térítendő támogatásokon és az új hitelprogramon kívül egyéb finanszírozási elemek is készülnek (faktoring díjtámogatás, kockázati tőke kisvállalkozóknak), de szintén ide sorolják a csatlakozásra felkészítő képzéseket, illetve az adórendszer kedvező változásait, kezdve az eva bevezetésétől az egészségügyi hozzájárulás csökkentésén át egészen a fejlesztési adókedvezményekig.
Ez utóbbi lehetőségek – bár nem éppen EU-konformak – annál is inkább fontosak, mert házon belül teremtenek forrást a további fejlesztésekhez. Fontos összehasonlítás – igaz, az adatok lassú feldolgozása miatt nem túl friss a példa -, hogy a kis- és középvállalkozások beruházási adókedvezményével 83 milliárd erejéig éltek a cégek 2001-ben, ami több mint 40 ezer igénybe vevőt jelent, szemben a támogatások említett 5 ezer kedvezményezettjével.
ÁTROSTÁLVA. Mindemellett a cégnek érdemes azt is firtatnia, hogy milyen feltételekkel ad az illető pénzintézet kiegészítő, rövidebb lejáratú kölcsönt. Az Európa-hitel erényei között ugyanis a tájékoztatók a kapcsolódó banki források lehetőségét is felsorolják. E hitelek kondícióit azonban már a kereskedelmi bank állapítja meg, mivel a forrást is maga teremti elő. Amennyiben az ügyfél további forrásra vágyik, érdemes megtudakolnia, hogy nem fut-e a banknál egyéb alkalmas és kedvezményes hitelprogram. Ilyen az Európai Beruházási Bank (EIB) globális kölcsöne, illetve annak kifejezetten a kis- és középvállalkozásokra szabott új verziója. Ennek a piaci mértéknél kedvezőbb kamatát EU-támogatás biztosítja. Szerződés ugyan még e termékre sincs – azt március végén szignálják a felek -, ám például a HVB Hungarynél már foglalkoznak a beérkező igénylésekkel.
Nemcsak ebben mutatnak a bankok érdemleges eltérést. Habár a hitelelbírálás rendszere a piacon egységesülni látszik, az egyik helyen viszszautasított hitelkérelemmel egy másik pénzintézetnél még van esély átjutni a rostán. “Noha a kis és közepes cégek köre rizikósabbnak számít a nagy társaságoknál, a bankok kockázatkezelésben a széles ügyfélkör kedvéért felkészültek erre” – mondja Katona István, a Konzumbank vezérigazgató-helyettese.
E cégek fizetési fegyelméről nem árulkodik a statisztika, ehhez legfeljebb a Hitelgarancia Rt.-nél beváltott garanciák aránya szolgál adattal. Az ott regisztrált 2-3 százalékos bukási arány viszont nagyon is csalóka. Egyrészt ezen intézményhez azok a cégek kerülnek, amelyeket a bankok eleve túl rizikósnak vélnek. Másrészt viszont éppen a többszöri szűrés, elbírálás okán mégsem kerülnek nagy kockázatok a portfólióba.
