Gazdaság

A régi kerékvágásban

Bővebben csordogált ugyan a biztosítókhoz tavaly az ügyfelek pénze, a bizalmuk viszont csökkent.


A régi kerékvágásban 1


Havonta, esetleg három hetente cserkész be új ügyfelet egy átlagos biztosítási ügynök. Pedig volna miből merítenie, hiszen az egy magyar lakosra jutó 63 dolláros éves biztosítási költés az e tekintetben ugyancsak visszafogott portugál polgárok befizetéseinek is csak alig több mint az ötöde. S habár a legjobb ügynökök hetente „szállítanak” új szerződést, e termelékenységgel a biztosítók aligha lehetnek elégedettek.


 

Fontos fejlemények

ADÓKEDVEZMÉNY-NÖVEKEDÉS. A 10 évnél hosszabb időre kötött életbiztosítá-sok adókedvezménye a befizetett éves díjnak ugyan ezentúl is a 20 százaléka, ám duplájára, azaz 100 ezer forintra nőtt az igénybe vehető kedvezmény maximuma.
A KÖTELEZŐ LIBERALIZÁCIÓJA. Szabadon árazhatják a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást a társaságok. Ettől azt remélik, hogy valóban a kockázatoknak megfelelő díjat szabhatnak minden egyes ügyfélkörre, s egyúttal azt ígérik, hogy a kárt nem okozó autósok díja csökken. PSZÁF-BÍRSÁGOK. Míg 2001-ben a felügyelet bírságok tömegét rótta ki a fellelt szabálytalanságok nyomán a biztosítókra, s nem egyszer a maximális 10 milliós limitet is elérte a befizetendő összeg, tavaly mindössze egyetlen alkalommal igyekezett biztosítótársaságot pénzbüntetéssel jobb belátásra téríteni.
BIZTOSÍTÓI LÉTSZÁM. Több társaság alakult, illetve kezdte meg a működését 2002-ben: a Cardif, a Magyar Posta még csak formálisan létrehozott biztosítója, a Dimenzió és a DAS. Tevékenységét – a felügyelet határozata szerint – hosszabb időre kénytelen volt felfüggeszteni a Victoria-Volksbanken két biztosítója. Meglepte a piacot, hogy az AXA régióbeli társaságainak eladásáról határozott, így a magyarországi cég is új tulajdonoshoz kerül. Ez a Zürich biztosítóval már meg is történt: anyacégét a Generali vette meg. A hazai társaság az idén olvad be a Generali Providenciába.
EGYESÜLETEK. Egyre nagyobb a jelentősége az önszerveződő, kölcsönösségre épülő biztosítási egyesületeknek. A közel negyven egyesület díjbevétele tempósan gyarapodik, igaz, egyelőre nem éri el a biztosítási szektor bevételeinek 2 százalékát sem. Szerződéseik száma ugyanakkor már ősszel meghaladta a 200 ezret, díjbevételük megközelítette a 7 milliárdot. A legtöbbet emlegetett közülük a Köbe, amely egymaga 1,6 milliárdos bevételt tudhatott tavaly a magáénak. A biztosítottak egyébként egyesületi tagok is egyúttal. Nem köztudott, hogy amennyiben az egyesület vagyona egy nagyobb kár esetén nem lenne elegendő, a hiányt a tagok saját vagyonából kell pótolni.


A biztosítási piac mélyreható elemzését ugyanakkor gyakorlatilag lehetetlenné teszi a társaságok titkolózása. Hadititoknak számít egyebek között az újonnan kötött szerződések száma, csakúgy, mint az, hogy mennyi biztosítást mondtak vissza menet közben, még lejártuk előtt az ügyfelek. Az átláthatóságtól ódzkodó szektort így főként a díjbevétel alapján ítélheti meg a szemlélő. Az pedig nőtt, s ha nem is a korábbi 30 százalékos lendülettel, ám az inflációt többszörösen meghaladó mértékben, 18,8 százalékkal (a díjbevételekről lásd a táblázatot).

Ezen a fronton tehát visszazökkentek a társaságok a korábbi kerékvágásba, az ügyfelek bizalmát azonban nem sikerült újból elnyerniük. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) számára készült vizsgálat azt mutatja, hogy valamennyi pénzügyi intézménytípus vesztett tavaly a vonzerejéből – a bankoktól kezdve, a takarékszövetkezeteken, a nyugdíjpénztárakon, a befektetési szolgáltatókon keresztül egészen a biztosítókig -, azonban a lakossági szimpátia kiváltképpen a két utóbbi kör iránt csappant meg. A biztosítóknak 2001-ben még a megkérdezettek közel kétharmada hitt – ők azt válaszolták, hogy mindegyik társaságban vagy a többségükben bíznak -, tavaly pozitív választ már csak valamivel több mint a felük adott. Töretlen bizalommal alig több mint a 10 százalék viseltetett a biztosítók iránt, és ugyanekkora azok aránya, akik viszont a piac egyetlen szereplőjét sem nézik jó szemmel.

BEFEKTETÉSI KIVÉTEL. Habár az okokról a vizsgálat nem szól, feltételezhető némi összefüggés a bizalomvesztés és a befektetéshez kötött (unit-linked) termékek fiaskója között. Az utóbbi alatt röviden az értendő, hogy a két évvel ezelőtti hirtelen, ám tartósnak bizonyult negatív tőzsdei fordulat szertefoszlatta az egyszeri díjas szerződők gyors gazdagodási álmait – persze azokat a korábbi remek eredmények felmutatása mellett nem egy esetben az ügynökök félretájékoztatása táplálta. Így 2001-ben nemcsak hogy megtorpantak a befizetések e biztosításfajtába, hanem tömegével vonták ki belőle a pénzüket az emberek.



A régi kerékvágásban 2

Összességében aztán tavaly sem fizettek be többet erre a konstrukcióra, mint a megelőző évben, a befolyt alig 28 milliárd a csúcsév bevételének alig 60 százaléka. Biztosítói szempontból ennél is elkeserítőbb – bár a túl diszkréten kezelt adatok miatt erre csak következtetni lehet -, hogy a meglévő ügyfelek egy része tavaly is befektetésének visszavonása mellett döntött.

Az egyszeri díjas befektetési terméken két évvel ezelőtt minden olyan biztosító rajtavesztett, amely az azt megelőző évben nagyot tarolt: bevételeik e konstrukciónál óriási összegekkel, 1,5-6,5 milliárd forinttal estek vissza. Tavaly nagyjából mind meg is maradt az így kialakult szinten, illetve néhányuk bukszája talán még laposabb lett. Egyetlenként az OTP-Garancia forszírozza a terméket – immáron másodszor produkálta egymaga a piaci összbevétel több mint felét.


A régi kerékvágásban 1

SORRENDISÉG. Az OTP-Garancia kiváltképp az első félévben diktált óriási tempót, olyannyira, hogy a féléves bevételi rangsor élbolyát alaposan átrendezte. „Szokásos” ötödik helyezéséről a dobogó harmadik fokára ugrott fel, ám az év végére kiderült, mégiscsak a „bevált” pozíciójában marad. Az élboly azonban így sem maradt teljesen változatlan. Noha a korábbi évhez hasonlóan a 2002-es tabellát is az Allianz Hungária és a Generali Providencia vezeti, a 2001-es harmadik és negyedik helyet cserélt: tavaly az ING N-N-nek sikerült beelőznie és ezzel leszorítani a dobogóról az ÁB-Aegont, még ha a különbség kevesebb is, mint egymilliárd forint. Mindkét cég számára fontos az lehet azonban, hogy az egy évvel korábbi díjbevétel-csökkenés után tavaly megint növekedésnek indultak. Nem így a vesztesnek számító Aviva Mébit, amely a 2001-es 20 százalékos bevétel-visszaesés után tavaly is ugyanilyen arányú fogyókúrát szenvedett el, a Credit Suisse e mutatója ennél is nagyobb mértékben, több mint az egynegyedével csökkent.

KÁROK. A dunai árvíz és a közúti balesetek voltak tavaly a károk fő forrásai. Az utóbbi folytán átlagosan több mint száz ember vesztette havonta életét. Ennek ellenére a casco kárráfordítás összesen alig 10 százalékkal nőtt, igaz, a kötelező gépjármű-biztosítás kárai ennél erőteljesebben gyarapodtak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik